hirdetés
hirdetés
hirdetés

Konkurálnak vagy erősítik egymást a pesti magaskultúra intézményei?

A Kreatív több mint harminc oldalas májusi címlapsztorija a kultúrakommunikációról szól, azon belül is a Katona József Színházra, a Müpára, az Operára és a debreceni Modemre fókuszál. Ebből mutatunk egy rövidebb, újraszerkesztett részt.

hirdetés

Egy két évvel ezelőtt végzett közönségkutatás szerint a tipikus Katona József Színházba járó néző 30-50 éves budapesti, diplomás nő; ebből a csoportból kerülnek ki a legtöbben. „A fiatalok bevonzása a kulturális kommunikáció állandó mantrája, ami természetesen érthető, hiszen a mai ingergazdag világban valamilyen módon ki kell termelni az újabb és újabb nézőket. Kommunikációs oldalról erre kiemelt energiát szánunk, drámapedagógiai programunk révén pedig már a középiskolákban igyekszünk megtalálni új közönségünket” – mondja Mattyasovszky Bence, a színház adminisztratív igazgatója.

Ő, illetve a kommunikációs és értékesítési igazgató Gricz István alkotják tulajdonképpen az intézmény kreatívcsapatát: egyetértenek abban, hogy ugyan más kulturális intézmények a konkurensüknek számítanak, a céljuk azonban mégis közös: növelni a kultúrafogyasztó réteg arányát.

„Mint ahogy régen az egyes mesterségek utcájában a sok hasonló, egymás mellett működő műhely is egymást erősítette, egy város, régió vagy ország kulturális élete is akkor tud egészségesen működni, ha a kultúrafogyasztók minőségi produkciók közül és sokszínű palettáról választhatnak. Ugyanakkor legyen szó például bármily elkötelezett színházrajongóról, a naptári napok száma és a legtöbb esetben a pénztárca korlátot szab számára, mi pedig természetesen szeretnénk elérni, hogy az elsődleges választásai között legyünk” – magyarázza Gricz.

Az Opera kommunikációja évek óta következetesen azt sugallja, és arra törekszik, hogy eloszlassa a tévhitet az általa játszott műfajokról: megmutatja, hogy nem porosak, hanem frissek, elevenek és örökérvényűek. 

Az intézmény a fiatal és új nézőközönség megszerzéséért, valamint a jellemzően diplomás törzslátogatók megtartásáért törekszik intenzív jelenétre, és nem a konkurensek miatt, hiszen egyedülállónak számítanak abban a tekintetben, hogy kizárólag az opera és a klasszikus balett műfaját szolgálják. Turkovics Monika, az intézmény marketing- és kommunikációs igazgatója szerint a valódi versenytársakat nem Magyarországon, hanem külföldön kell keresniük. Sőt, az Opera a partnerség híve, hiszen a programjaikat gyakran megosztják, együttműködnek olyan intézményekkel, fesztiválokkal, szervezetekkel, amelyek opera- vagy balettelőadásokat állítanak színpadra. Ebben az átmeneti időszakban – amikor az Andrássy úti épületük felújítás miatt zárva tart, és az Erkel Színház a fő játszóhely – még szorosabbá vált a viszony a Müpával, amelynek Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme koncertszerű operaelőadásokat fogadott be, a Nemzeti Táncszínház pedig a Fesztivál Színházban mutatja be a Magyar Nemzeti Balett modern produkcióit.

A Katonával és az Operával ellentétben a Müpának másfajta kötődésre és élményre kell építeni a kommunikációját. Egy kulturális fókuszú KSH-kutatás 2010-es adatait emelik ki. Eszerint a hazai lakosság teljes idejének 20 százalékában kapcsolódik ki különböző módokon: ennek 60 százalékában tévéképernyő és internet előtt ül, a többit baráti társasággal, olvasással, mozgással és valamilyen hobbival tölti, míg kulturális intézmény-látogatásra 0,8 százalék jut. „Ez egy kifejezetten elgondolkodtató és megdöbbentő adat, hiszen így tulajdonképpen minden olyan tevékenység konkurenciának számít, amit az emberek a szabadidejükben csinálnak” – mondja Récsán Gábor marketingvezető, akit a reklámszakmából sokan a Lowe GGK-s idejéből ismernek.

A Müpában egyedi – és alapvetően egyszeri – a termék: a fogyasztók esetében a legerősebb motivációk között szerepel, hogy az adott produkciót látni kell, hiszen olyan, amit ott és akkor mutatnak be, amit csak ott és akkor láthatnak először. A marketingvezető úgy véli, hogy a műfaji sokszínűségnek köszönhetően a szó legszorosabb értelmében vett versenytársaik nincsenek, miközben tágabban értelmezve akár minden kulturális esemény és intézmény az, hiszen a nézők idejének ugyanarra a 0,8 százalékára pályáznak, akik ugyanabból a pénztárcából vásárolják a belépőt. Szűkebb értelemben a komolyzenei koncertjeik estéjén az Operaházzal vagy a Zeneakadémiával, az újcirkusz-előadásaik esetében a Trafóval konkurálnak, a könnyűzenei koncertjeik pedig azzal, hogy a hallgatóság lehet, hogy inkább belvárosi teraszokon tölti az estét, és nem indul el a 2-es villamossal feléjük.

Májusi printszámunkban külön foglalkozunk a három intézmény kommunikációs stratégiájával, illetve a debreceni Modemével is, ezen kívül pedig kitekintünk a Budapesti Fesztiválzenekar, az OFF-Biennálé, illetve a Poket könyvautomaták és egy nézőmenedzsment szoftver irányába is! A teljes tartalom és az újságosok listája itt!

Lapozz bele!
Lapozz bele!

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!