hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kolosi Péternek sokáig lesz még munkája

A Toldi Moziban péntek délelőtt a Telekom által szervezett kerekasztalbeszélgetésen jártunk a többképernyős tévézésről. A beszélgetésen következő szakemberek vettek részt: Szabó Zoltán, az Index tartalomvezetője; Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője; Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója; Rajki Annamária, a Magyar Telekom média és tartalom menedzsment igazgatója; és Rab Árpád, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpontjának kutatója. A beszélgetést Rényi Ádám moderálta. A téma a többképernyős televíziózás volt, illetve az, hogy miképpen alakítja át a tévénézési, online médiafogyasztási szokásokat és hol van mindebben a pénz?

hirdetés

„Péternek még sokáig lesz munkája”

Elsőként Kolosi Péter elmondta, hogy a késleltetett tévézés aránya az Egyesült Államokban 10 százalék, míg itthon egyelőre 1 százalék. Szerinte azonban fontos megjegyezni, hogy az USA-ban a 10 százalék a plafon, vagyis nem növekszik számottevően. Kolosi úgy látja, hogy az élő televíziózástól biztosan elvesz a késleltetett, ám ez nem probléma. Továbbá műsortípusonként is jelentős eltérések mutatkoznak, sorozatokat inkább néznek késleltetve az emberek, míg showműsorokat, sportműsorokat kevésbé. Azonban ma már az is fontos, hogy a műsorok részben azzal a fejjel készüljenek, hogy később kisebb részletekben online is felhasználhatóak legyenek, és olyan blokkokban gondolkodjanak a tévék, hogy azok online médiafogyasztásra is alkalmasak legyenek.



Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője ehhez azt tette hozzá, hogy Magyarországon a tévénézők száma stabil, a tévénézéssel eltöltött idő még nőtt is öt perccel a teljes lakosság körében (2013-2014 során), ám korosztályonként döntő eltérések vannak. Az 50 év felettieknél a tévénézés nő (napi 376 perc!), a 18-29 éves korosztályban azonban drasztikusan csökken, egy év alatt napi átlagban 20 percet. A lakosság 76,8 százaléka naponta legalább 1 percre bekapcsolja a tévéjét. Így a számok azt mutatják Vörös Csilla szerint, hogy „Péternek még sokáig lesz munkája, mert az élő, szerkesztett műsorokra mindig lesz igény.”

Szabó Zoltán ezt annyival egészítette ki, hogy véleménye szerint egyre inkább párhuzamos, multitasking médiafogyasztásról kell beszélnünk, ráadásul úgy látja, hogy van egy olyan generáció, amelyik nem is tudja, mi az a tévé és mi az az online, és nem is tesz a kettő között különbséget.



Rab Árpád szerint az is érdekes, hogy a magyar internet- és mobilhasználat hasonlít a tévénézéshez, teljesen passzív, hiába van lehetősége a fogyasztónak kommentálni, megosztani. Később annyit tett hozzá, hogy noha soha annyi lehetőség nem volt még a tartalom kontrolljára, mint ma, eközben a fogyasztók mégis unatkoznak. Emellett az early innovatorok és adopterek által jelzett trendek, akár csak a tévénézés jelenlegi helyzetére vonatkozóan ugyan kirajzolhatnak valamiféle üzleti lehetőséget, ám elég sokszor bebizonyosodott már, hogy amikor egy-egy megoldás tömegessé válik, kiderül, hogy nem működik, üzletileg értelmezhetetlen.

Nem lehet mindenkinek világbajnoksága

Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV GO-szolgáltatásainak alapján azt mondta, hogy a késleltetett televíziózásban is azt keressük, amit az élő tévében megszoktunk. A lineáris szerkesztett műsor a legfogyasztottabb, mert esemény, és ’”ragaszkodás”’ alapján keresik ezeket. Az emberek fő célja az élményszerzés, amit mindenki a személyes igényeihez igazít, emellett mindenki más-más platformon keresi. Ugyanakkor a felhasználók körében 40 évnél törés van, efölött alig használja – legalábbis náluk – a késleltetett tévészolgáltatást.

Balról jobbra: Rényi Ádám, Szabó Zoltán, Vörös Csilla, Kolosi Péter, Rajki Annamária, Rab Árpád


Kolosi azonban ezt annyival kiegészítette, hogy noha megszokottat keressük, a többképernyős tévézésnek az az elképesztő előnye, hogy olyan műsorok, műsortípusok is megvalósulhatnak, amelyek korábban nem. „Régebben az volt a kérdés, hogy egy műsorötlet elér-e 35 százalékos közönségarányt, ez alatt bele sem kezdtünk. Ma 20 százaléknak is örülök” – mondta, majd hozzátette, hogy emellett a többcsatornás, többképernyős modell tudja hozni az üzletileg értelmezhető közönségarányokat.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Az elnök emberei az amerikai piacon is 1-2 százalékos share-t tud elérni, ahogy a magyaron, de itthon nincs tévécsatorna, amelyik kihordjon anyagilag egy ilyen sorozatot. Ettől függetlenül Kolosi úgy látja, hogy a helyi gyártású tartalmak aránya nőni fog: „olyan műfajokra gondolok, amelyek itthon nincsenek.”

 

Rajki Annamária szerint pontosan a fragmentáció és a széttöredezett igények miatt a pénz is több forrásból fog jönni, de több nem lesz. Miközben a legtöbb médiatartalmat ingyen elváró fogyasztók kiszolgálása egyre költségesebb és erőt próbálóbb. Kolosi erre úgy reagált, hogy a tévék számára a többképernyős modell nem hozott sem több nézőt, sem több pénzt. „A Rising Star, amely eleve a többképernyőre, az interakcióra, a közösségi médiára, a sharing economyra épült, Európában megbukott.” A fejlesztéseket tehát meg kellett tenni, hogy ne veszítsenek, de anyagilag egyelőre legalábbis nem hozta a számokat.



Abban a résztvevők egyetértettek, hogy akár élő, akár késleltetett tévézésről beszélünk, a sport és a tehetségkutató a közös nevező, ez az a tartalom, amit mindenféle fogyasztó minden platformon leginkább keres. Kolosi szerint azonban nem lehet mindenkinek világbajnoksága, és úgy látja, sokszor nem is éri meg. „A Celeb vagyok, ments ki innen! gyártási költsége hasonló árkategória, mint megvásárolni a focivébé licenszjogait. De legalább a mi márkánk, amire több üzleti lábat is lehet építeni” – mondta.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Elsősorban okos megoldásokat bemutató pályaműveket várnak a sajtópályázatra.

Egy mesékkel tarkított útikalauz érdemelte ki a New Talent kategória díját.

A Trafó vagy a Müpa kommunikációs szakemberei ítélik majd meg a pályázatokat.

A trailer egészen új értelmet adott az angol BC kifejezésnek.

Március óta dolgoznak együtt és az eddigi tapasztalatok alapján még sokáig tart majd a közös munka.

hirdetés
hirdetés

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nyári ráadás! Végleges nevezési határidő: július 31.

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus