hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kéztermék-katalógus

Márkakampány: rengeteg plakát, feleslegesen

Nem túl szerencsés, ha egy plakát láttán az jut először az ember eszébe, hogy na tessék, már megint milyen slendriánul sikerült felragasztani, és csak rövid bambulás után derül ki, hogy valójában minden darab a helyén van. A „Válasszon igazi márkát!”-plakátok esetében velem éppen ez történt, és ezzel – az ismerőseimet körbekérdezve – korántsem vagyok egyedül.
hirdetés
Rendben van, tudjuk, hogy egy reklám számára ritka és nagy teljesítmény, ha a néző, hallgató, járókelő hosszú másodperceket tölt el a társaságában; kognitív folyamatok beindulnak, alany involválódik, üzenet eljut. Mindenesetre igen meg lennék lepve, ha a Márkaszövetség plakátjai szándékosan folyamodtak volna ehhez a rafinált eszközhöz, inkább a fő vizuális ötlet sült el ilyen szerencsétlenül; erről azonnal szót ejtünk.

Nem ez az első év, hogy a szövetség így, egységes formában reklámoz. Igazság szerint már az alapkoncepciót sem igazán értem, de lássuk először a megvalósítást. A design minimalista – vagy ha úgy tetszik, ötlettelen: adott a termék homogén alapon, felül a felhívás – a Vénusz étolajnál például „Ha mindig a legjobbat szeretné kisütni”, a Nescafénál „Ha kell egy íz, ami beindít” –, középtájon az állandó fősor: „Válasszon igazi márkát!”. A fő képi eszközként idén egy kéz hajtogatódik ki a csomagolásból, és mutat rá a felszólításra. Az ötlet maga nem is lenne annyira gyenge, de a grafikai megvalósítás sajnos pocsék. A kéz valahogy furcsán szögletes, és első látásra nem is igazán felismerhető – bár ennek lehet, hogy hiányos vizuális műveltségem az oka –, elemelése az árnyékolás ellenére is inkább eltolásnak tűnik, következményeket lásd fent. Apró, de sokatmondó húzás az ® szerepeltetése. Ez az elem a tavalyi kampányban még nem jelent meg, most mérsékelt leleménnyel csempészték a képre: nagyítón keresztül láthatjuk a fősor „R” betűjét.

Időzzünk is el itt egy kicsit, mert őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy tizenakárhány évvel a honi piac megnyitása után bárki is előszedi az ®-t, mint a márkás termékek meghatározó jellegzetességét. Tartok tőle, hogy ennek a jelnek a konnotációja már régen nem ugyanaz, mint volt mondjuk a nyolcvanas években, amikor innen lehetett tudni, hogy az illető termék „nyugati”, avagy „márkás” (ennek a szónak is inkább akkor volt egyértelműen pozitív kicsengése, mára már talán kissé megkopott).

Mindezeknél azonban nagyobb baj az, hogy első blikkre könnyen azt lehet hinni: valamelyik nagy áruházlánc hirdeti így egyes termékeit, amelyeket most éppen az öszszes többi boltnál olcsóbban kínál. Ebből a szempontból külön vicces, hogy a kampány indulása előtt a szövetség kijelentette: a plakátokkal harcba szeretnének szállni a kereskedelmi láncok egyre népszerűbb saját márkás termékeivel, persze a nónémek és az utánzatok mellett.

A kampány célja nyilvánvalóan annak kommunikálása lenne, hogy a kedves vásárlók ne a sok – gyakran megtévesztően olcsó – ócskaságot vegyék, hanem válasszanak „igazi márkát”. Ne csak az árat nézzék, hanem a minőséget is. A probléma csak annyi, hogy éppen az nem derül ki, miért is kellene nekem igazi márkát vásárolnom. Lássuk be – a fenti példáknál maradva –, egy étolajról csupán annyit állítani, hogy a legjobbat azzal lehet kisütni, csak kevéssé bír meggyőző erővel. Arról nem is beszélve, hogy aki már kettőnél több hirdetéssel találkozott életében, hajlamos a reklámszövegekben explicite megjelenő felsőfokot automatikusan figyelmen kívül hagyni. Ha már itt tartunk, talán nem is túl elegáns dolog egy hirdetésben felsőfokot használni. A Nescafé sora („Ha kell egy íz, ami beindít”) pedig annyira semmitmondó, hogy első körben ki kellett volna hajítani.

Gyanítom, hogy a fentiek miatt az egész kampány el fog szállni a levegőbe. A plakátsorozat kiagyalói tudniillik azt az egyetlen apróságot felejtették el, hogy az átlagos vásárlónak fogalma sincs arról, mi fán terem a Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesülete, a szövetség célkitűzéseit pedig még ennyire sem ismerik. Ezen információk nélkül pedig a kampány nemcsak hatástalan, de még érthetetlen is. Annak a kommunikálására, hogy (idézem) „igazi minőséget csak igazi márkáktól várhat el az ember”, ez a sorozat önmagában egyszerűen nem elegendő. Kérdés az is, hogy a vásárlók egyáltalán azért tartanak-e valamit minőséginek, mert azt mondják róla, és nem lenne-e kifizetődőbb inkább a hagyományos imázsépítő eszközökhöz folyamodni.

Megírta a szaksajtó, hogy a kampány félmilliárd forintba került. Nem kis teljesítmény, hogy ezt az összeget sikerült valószínűleg teljesen fölöslegesen, ráadásul a kreativitás szinte teljes mellőzésével elkölteni. De legalább jó sok helyen kint voltak a plakátok.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

A szezon eddigi legváratlanabb ünnepi szpotját szállította a norvég posta.

A #KoccintsAszuval kampány idei célja, hogy ne csak édes, hanem sós fogások mellé is kerüljön aszú a poharakba.

 A Heineken Hungária emellett a jövő évi foci-Eb partnere is lesz.

Ezzel promózzák a márka új, ingatlan-üzletágát. Az Umbrella végezte a kampány gyártását.

A lap szerzője prostituáltakhoz hasonlítja a drageket.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Meghosszabbított nevezési határidő: 2019.12.06.

hirdetés
hirdetés