A vizsgálatban részt vevő televíziók műsorkínálatában a vizsgált hat hónapban 2798 új reklámszpotot regisztrált az NMHH, amelyeket összesen 1 389 283 alkalommal ismételtek meg. Ez a félév során közreadott reklámszpotok 47,5 százalékát jelentette - 2017 hasonló időszakában 46,5 százalékot mértek (1. táblázat). Az egy évvel korábbi periódussal való összehasonlítás megkönnyítése céljából átlagértékekkel számoltak. Minden vizsgált mutatót tekintve jelentős emelkedés tapasztalható 2017- hez képest, így az egy csatornára jutó összes reklámszpot (76 424 vs. 83 492), az egy televízióra jutó új reklámfilmek (77 vs. 80 darab), a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés (35 511 vs. 39 693) és az új reklámfilmek átlagos ismétlésszámának (464 vs. 497) vonatkozásában is – áll az NMHH közleményében.

2018 második hat hónapjában a hétfői napokon tették közzé a legtöbb új hirdetést (36,8 százalék), csakúgy, mint egy évvel korábban (39,5 százalék) – azt már mi tesszük hozzá, hogy ez a megállapítás historikusan igaz, tehát ez a reklámiparban régóta bevett és általános gyakorlat. A hirdetők továbbra is előnyben részesítették a hónapok első napjait - az összes új reklámfilm 13,1 százalékát ezen alkalmakkor szerkesztették adásba. A legtöbb, korábban még nem látható reklámszpottal (137 darab) október 1-jén, hétfőn találkozhattak a televíziónézők. Ha pedig órára bontva nézzük az új reklámok bemutatását, akkor elmondható, hogy az új szpotok 45,9 százalékát reggel 6-8 óra között mutatták be a tévében, míg 19 százalékát a hajnal 2-4 közötti idősávban.

Az alábbi ábrán a reklámfilmek megoszlása látható szektoronként: látható, hogy magasan a retail viszi a prímet, ezt a „szabadidős" és gyógyhatású készítmények termékcsoport követi messze lemaradva.

Folytatódott a termék vagy szolgáltatás hazai származását kihangsúlyozó hirdetések terén 2015 óta tapasztalt visszaesés (2015. július-december: 5,5 százalék, 2016. július-december: 4 százalék, 2017. júliusdecember: 3,6 százalék, 2018. július-december: 2,9 százalék) (15. ábra). Bár a Nielsen 2011-es felmérése szerint tízből hat fogyasztó fontosnak tartja, hogy hazai származású élelmiszert vásároljon, és 26 százalékuk még többet is hajlandó lenne fizetni a magyar termékért a külföldivel szemben, az élelmiszer szektor mindössze hétféle hirdetéssel képviseltette magát a vizsgált időszakban.

A kereskedelem szektorban ugyanakkor megjelentek hazai eredetű élelmiszertermékeket megnevező reklámfilmek is (pl. CBA, Aldi, Lidl, Coop, Tesco, Penny Market). A hangsúlyozottan magyar eredetű termékeket/szolgáltatásokat népszerűsítő reklámszpotok közül egyetlen egy sem szólt 18 éven aluliakhoz. 7,2 százalékukban jelent meg valamilyen híresség és 3,5-3,5 százalékuk kínált extra ajándékot illetve nyereménysorsoláson való részvételt. A hirdetések 76 százaléka havonta többször igénybe vehető terméket népszerűsített, és a kínált áruk 52 százalékának ára nem haladta meg az 1000 forintot.

A kutatás további részletei elérhetőek az NMHH honlapjáról, erre a linkre kattintva.