hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kábelesek támadták a digitális átállás menetét

Balaton, testfestett lányok, versenytáncosok, élő kabaré-felvétel, erotikus show és születésnapi torták – többek között ezekkel kényeztette az elmúlt két napban résztvevőit a Tihanyban megrendezett 6. Kábelkonferencia és Kiállítás. A kedélyek csillapítása nem is ártott: a digitális átállás menete nagyon bosszantja a hazai kábelszolgáltatókat.
hirdetés

A szokásos évi szerződéskötések, közgyűlések és taggyűlések, a csatornák és kábelszolgáltatók, valamint a műszaki fejlesztéseket végző cégek megismerkedése és kapcsolattartása céljából a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKKSZ) és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) szeptember utolsó napjaiban idén is megrendezte közös szakkiállítását és konferenciáját Tihanyban.
 
Se médiatörvény, se végrehajtási rendelet
Az első nap pódiumbeszélgetésén a digitális átállás menetéről és modelljéről volt szó – paprikás hangulatban. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának (NHHT) alelnöke, Rozgonyi Krisztina ismertette az átállás eddigi menetét, és közölte, a törvény által előírt pályáztatási folyamat lezajlott. A mindkét pályázaton nyertes Antenna Hungáriával (AH) szeptember elején megkötötték a szerződést, ezzel kapcsolatban a hatóságnak nincs több teendője. A következő nagy lépés az analóg sugárzás lekapcsolása, amelynek határidejét a telekommunikáció szabványosításért felelős ITU (International Telecommunication Union) 2015-ben, az Európai Bizottság 2012-ben szabta meg. Mivel azonban AH már 2010 végére 95 százalékos lefedettséget ígér, a törvényi előírás szerint pedig a kikapcsolás feltétele a 94 százalékos tényleges hozzáférés a közszolgálati műsorokhoz, a lekapcsolásra korábban is sor kerülhet. A végrehajtási rendelet azonban, amely szabályozná a monitoringot is, azaz, hogy kinek és milyen módszerrel kell majd lemérni a tényleges hozzáférést, még nem született meg – mondta el Rozgonyi.

Vári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) munkatársa is beismerte: amellett, hogy megint megtorpant a régóta ígért új médiatörvény tervezetének tárgyalása, – ami „nem késlelteti, de megnehezíti az átállást” – mintegy öt kormányrendelet is hiányzik a zökkenőmentes digitális átálláshoz. Ezek a digitális tévékészülékek kereskedelmi forgalomba hozataláról, a regionális és helyi közszolgálati műsorokra pályáztatásról, valamint a forrásokról szóló rendeletek, de nagy vita folyik még a közszolgálati műsorokra adott állami támogatásokról is és arról, hogy a frekvenciahasználat díjából mennyit kelljen a digitális átállásra fordítani. Ez utóbbiak ugyanabba a kalapba kerülnének, ahová az állami források, és nem kérdés, hogy a platformsemlegesség lenne az elosztás egyik fő alapelve – szögezte le Vári. Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke szintén a végrehajtási rendeletet sürgette, mert – mint mondta – annak hiányában a műszaki és társadalmi felkészítésre szánt összegeket nem lehet elkölteni, illetve fennáll a veszélye, hogy rossz célokra mennek el, amelyek nem segítik a digitális átállást.

Nagyságrendileg 2008-ban 1,8 milliárd forintról van szó, amelyből 880 millió az ORTT-nél parkol, 660 millió pedig a magyar országgyűlés költségvetésében szerepel, a fennmaradó rész jönne az NHH-tól az analóg frekvenciadíjakból. A pénzeket Majtényi szerint egyrészt társadalmi felvilágosító kampányra, másrészt pedig kedvezményes set-top-box vásárlásra kellene fordítani.

Kocsis Attila (Viasat3), Fenyves Tamás (Chello Zone), Várdy Zoltán (Tv2), Kárpáti Rudolf (AH)
Kocsis Attila (Viasat3), Fenyves Tamás (Chello Zone), Várdy Zoltán (Tv2), Kárpáti Rudolf (AH)

Különböző üzleti modellek
Éles vita alakult ki arról, hogy mit jelent az átállás a 800 ezer, jelenleg csak analóg tévéadással rendelkező, főként a legszegényebb rétegből kikerülő nézők számára. A szakemberek szerint téves az a médiában elterjedt nézet, hogy akinek nincs kábele, az ingyen fog hozzájutni 11 csatornához, a set-top-boxokat ugyanis nem lehet ingyen adni, Majtényi szerint pedig épp a legszegényebbeknek kell majd legtöbbet tenniük az átállás érdekében. Rozgonyi szerint pont ezért a 800 ezer háztartásért fog megindulni az egészséges piaci verseny, Rajkai László, az MKHSZ elnöke viszont úgy vélte, a kialakuló kép komoly visszásságokat tartalmaz. „Egyik oldalról 800 ezer rászorulóról beszélünk, a valóságban pedig a legmagasabb technológiai szinttel, HD-adásokkal és MPEG4 tömörítéssel indulunk. Ez olyan, mintha a Máltai Szeretetszolgálat a Gundelban osztana ebédet” – fogalmazott. A közönségből felszólaló kábelszolgáltatók elsősorban azon háborodtak fel, hogy a jelenlegi helyzet és az átállást szabályozó ideiglenes törvény (2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól) diszkriminatív. Szerintük az, hogy a többségben főleg kis- és középvállalkozásokban működő kábelszolgáltatók piacára belép egy nagy, államilag támogatott cég, egyenlőtlen esélyeket jelent. „Mi komoly jogdíjakat fizetünk a tartalmakért, az állam számára pedig ingyen terjesztjük a közszolgálati műsorokat. Ezzel szemben az AH műsorszórási díjat kap majd a csatornáktól, ugyanúgy a közszolgálati tévéktől is” – fogalmazta meg a problémát egyikük.

A támadásokat Kárpáti Rudolf, az AH ágazatvezetője próbálta visszaverni, aki többször is elmondta: az AH nem kap semmilyen állami támogatást. „A versenyelőnyünk – ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni – abból fakad, hogy pár tízmilliárd forintot invesztálunk a hálózat kiépítésébe és 12 évig üzemeltetésébe. A HD megoldás a közszolgálati csatornák saját választása, az üzleti modellt pedig a pályázati kiírás befolyásolta: az MPEG4 5 pluszpontot jelentett a pályázat elbírálásában, és szintén pluszponttal ösztönözte a kiírás, hogy az 5 frekvenciakészletből egyet mobilszolgáltatásra használjunk. Két frekvenciakészlet csak 2012 után érhető el, a maradék kettőn pedig az induló csatornák felét gyakorlatilag az állam előre meghatározta. Ilyen feltételekkel öngyilkosság lenne fizetős platformot indítani” – fogalmazott Kárpáti, de hozzátette: „Ingyenességet sosem állítottunk. Dominánsan szabad hozzáférésű platformról beszélünk, amiben ugyanúgy fizet mindenki, mint a kábeltelevízióknál, csak más modellben. Míg nálunk döntően a műsorszolgáltató fizet, hogy használja az infrastruktúrát, addig a kábeleseknél az előfizető viseli a költségeket.”
Várdy Zoltán (Tv2)
Várdy Zoltán (Tv2)

Ujjukba harapnak a nagy kereskedelmi tévék
A két nagy kereskedelmi csatorna is elbaltázottnak tartja a sorrendet, Várdy Zoltán, a Tv2 vezérigazgatója és Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese egyaránt a „nem tudjuk, melyik ujjunkba harapjunk” képpel szemléltette a helyzetüket. Október 13-ig mindkét csatornának el kell döntenie, hogy fel akarnak-e kerülni az AH platformjára, egyelőre azonban még elképzelésük sincs, a külföldi központban melyik döntés fog megszületni. „Ha most nem megyünk fel, a törvény szerint örökre le vagyunk tiltva, ha pedig felmegyünk, akkor a konkurencia fejlesztését finanszírozzuk, tehát saját üzleti érdekeinkkel ellentétes lépést teszünk” – fogalmazott Várdy. „Egy massza kellős közepén vagyunk, amiből nem látom a kiutat” – kontrázott Róbert Ákos, aki szerint mindez az értelmetlen rohanás következménye. A Viasat3 vezérigazgatója, Kocsis Attila úgy fogalmazott: bár nekik csak december 1-jéig kell döntést hozniuk, ezt megnehezíti, hogy a szerződések, tervek és várakozások mind technikai lefedettség-központúak. „Minket az érdekel, hogy konkrétan hányan fogják nézni az adott platformot. A hatósági szerződés azonban semmilyen garanciát nem tartalmaz arra, hogy van-e kilépés a platformból, ha nem sikeres. Így viszont az üzleti modell még csak nem is tervezhető.”
Róbert Ákos (RTL Klub)
Róbert Ákos (RTL Klub)

Kábelbarátok
A szakma sérelmeinek és a jövő kihívásainak heves megvitatása után a hangulat hamar oldódott: megnyílt a szakkiállítás és vásár a csatornák és partnerek standjaival, testfestett AXN-es lányokkal, Hustler-es sztárokkal, óriáskacsával, számítógépes és nyereményjátékokkal és akciós árakkal. A vacsora köré a 10 éves National Geographic szervezett citromsárga luftballonos mulatságot és versenytánc-előadást, majd az MTV partyján ropták hajnalig a kábelesek. Másnap bemutatkoztak a csatornák (az újdonságokról itt és itt), a Poén tv élő felvételt készített, aztán késő este az Erotic Spice mutatott be egy erotikus showműsort. Mindeközben pedig megszülettek az üzleti megállapodások, megköttettek a szerződések, és „megápoltattak a kapcsolatok”.
 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Rajtuk kívül az Eletforma.hu női portál is a sales house-hoz került január 1-jével.

A felek azonban keresik az üzleti együttműködés további lehetőségeit.

Kirády Attila, eddigi kreatív igazgató pozíciója megszűnik, de marad a cégnél.

Erre is választ ad az IAB Influencer Marketing Kisokosa és Fogalomtára.

Az abszolút győztes a Mateking.hu, az Internet Kultúra Fővárosa pedig Debrecen lett az MMSz által szervezett megmérettetésen.

hirdetés
hirdetés

Gyakorlatorientált tréning az INTREN szakmai támogatásával a Google Ads kampány létrehozásának és optimalizálásának technikájáról és trükkjeiről, egészen a kezdő lépésektől. január 28., 08.30 - 14.00

15 küldőpiac 15 percben. A Pont Itt és a Turizmus Online szakmai rendezvénye Dátum: január 31.

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók