hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ízlések és dollárok

Az amerikai zenei közösségi portálok elképesztő számokat produkáltak az elmúlt években. Bár az általuk alkalmazott üzleti modell sikeressége még kétséges, a nagy kiadók mégis bíznak az új platformban. Már Magyarországon is vannak hasonló jellegű, de jóval szerényebb próbálkozások.
hirdetés

Az elemzők jóslata beigazolódott: beköszöntött a social network rendszerek kora. Az Egyesült Államok három leglátogatottabb honlapja a Facebook, a Myspace és az Imeem. A három weblap közül az Imeem vegytiszta zenei közösségi portál, a Myspacen külön regisztrációs lehetőség van zenészek, együttesek, előadók számára, míg a Facebook-on az előző kettő zenei funkcióit ágyazhatjuk be saját profilunkba, vagyis az egymástól független brandek tartalmait a fejlesztők átjárhatóvá tették. A megfontolás amúgy a világ egyik legtermészetesebb emberi attitűdjén alapszik: az emberek szeretik megosztani egymással a zenei ízlésüket.

Előre látnak
Alighanem mindenkinek megvolt az a valamikor a múlt évezred végén készült kép, ami egy számítógép klaviatúráját mindössze két billentyűvel ábrázolja. Az egyikre az van írva, hogy pornó, a másikra pedig az, hogy zene. A zenészek önreprezentációjára és az emberek zenei ízlésére épülő közösségi oldalak ma az internetbiznisz slágertémái. Csak a négy legnagyobbnak, az Imeem-nek, a Last.fm-nek, a Pandorának és az Ilike-nak megközelítőleg 80 millió felhasználója van, és ebben nincsenek benne a Myspace zenei profiljai. Mögöttük olyan vállalatok állnak – mint az Imeem esetében – a Siquoia és Morgenthaler kockázati befektetők, a Last.fmnél a CBS médiakonszern, a Rhapsody online zeneáruház katalógusát használó Ilike-ot pedig a Khosla Ventures befektetőcég és a Ticketmaster jegyárusító birodalom üzemelteti.

last.fm
last.fm
A befektetések és a verseny komolyságát mutatja, hogy nincs olyan negyedév, hogy a főbb szereplők közül valamelyik ne rukkolna elő egy dizájnváltással, újabb funkciók bedobásával vagy az oldal felhasználóbarát átalakításával. Az Imeem és a Last.fm egyértelműen azzal domborít a többiek előtt, hogy sikerült mind a négy nagy nemzetközi kiadóval, az úgynevezet majorökkel (Sony BMG, EMI, Universal, Warner) leszerződnie, míg a Myspace bebukta az EMI-os próbálkozását, ami az elemzők szerint fájdalmas hátrányba sodorta. Európában a korábban jogi korlátokba ütköző Blogmusik alapjain újraéleszett párizsi székhelyű Deezer emelkedik ki, igaz, 2,5 millió felhasználójával egyelőre eltörpül a nagyok mellett.

Az oldalak fejlesztői jó előre gondoltak arra is, hogy az általuk megalkotott zenei szolgáltatásokat más jellegű oldalakon, blogokon is fel lehessen használni. Így az Imeem zenelejátszóját ugyanúgy beilleszthetjük a Facebook profilunkba, mint a hazai Blog.hu-ra. Ezzel a megoldással pedig még megbecsülni sem nagyon lehet, hogy hány másodlagos felhasználója van ezeknek a portáloknak. Az Imeem szerint havonta 85 millióan klikkelnek a más honlapokra beágyazott lejátszóira.

Kinek jó ez és miért?
A honlap fejlesztőinek és tulajdonosainak azért, mert hosszú távon sok pénzt tudnak vele keresni. Bár konkét megállapodásokról nem tudni, de az Imeem üzleti modelljéről sokat cikkez a szaksajtó. Sejtések szerint az Imeem eredeti üzleti modellje arra épülne, hogy minden ezer kattintás után négy dollárt kapnak a kiadóktól. A kiadók cserébe viszont azt szerették volna, ha az Imeem minden egyes hallgatás után utal egy centet annak a kiadónak, amelynek az előadóját hallgatjuk.

Sokak szerint ha ez valóban így volna, az elég kockázatos lenne a portál számára, hiszen mondjuk Robbie Williams esetében így ezer hallgatás után tíz dollárt kellene befizetnie az EMI számlájára, ami a négy major-re kivetítve (az amerikai piac 86 százalékát fedik le) hosszú távon biztos bukást eredményezne az Imeemnek. Emellett azonban az Imeem felülete rendkívül jó promóciós lehetőségekkel bír, a szájt nyitóoldalán folyamatosan futnak az előadók albumjainak reklámjai, amiből az üzemeltető súlyos pénzeket zsebelhet be.

mymusic
mymusic
A CBS által tavaly 280 millió dollárért megvásárolt Last.fm hasonló üzleti modellt alkalmazhat, de ott három ingyenes meghallgatás után már előfizetővé kell válnunk, ha korlátlanul akarjuk hallgatni az adott dalt. Az Ilike-nál ez a határ 25 meghallgatásnál húzódik. A zenészek itt is kattintás után kapják a pénzt, ami sokkal igazságosabb, mint a havi fix összeg, ráadásul a rendszer így az előadókat is érdekeltté teszi önmaguk promótálásában.

A kiadóknak szintén a profitnövelés miatt éri meg belemenni ebbe a játékba, nem mellesleg pedig tökéletesen targetált célközönséget kapnak. Emellett pedig a felhasználók zenei ízléséből, feltöltött hanganyagaiból, és abból, hogy az adott, akár több látogató által is feltöltött felvételt mennyien hallgatták meg, bizonyos esetekben előre tudnak következtetni zenei trendekre. A digitális technológiának köszönhető pontos adatszolgáltatás birtokában a nagyobb kiadók így azt is felmérhetik, hogy portfóliójuk megfelel-e a valós zenei igényeknek, vagy netán rosszul mérték fel, hogy az emberek mit hallgatnak.

Amíg a nagy kiadók be nem látták, hogy ennek nincs értelme, addig arra is gyakran volt példa, hogy előadóik felvételeiből csupán harminc másodpercet engedélyeztek meghallgatni, aki pedig többet akart, azt a letöltés funkcióval valamelyik legális zeneáruházhoz irányították át. A magyarázatok szerint a stratégiai váltásnak két fő oka volt. Az egyik, hogy az elgondolás nem generált több letöltést, a másik, hogy a fórumokon több ezren jelezték, hogy bojkottálni fogják az oldalakat.

Növekvő közösség
A zenei közösségi portálok felhasználóinak egyik csoportját maguk a zenészek jelentik. Mivel az oldalak rájuk vonatkozó üzleti modellje arra épül, hogy a zenekarok, előadók kattintás után juthassanak bevételhez, ezért kivált a függetlenek esetében érdekeltté válnak a közönséggel való kommunikációban, a felvételek terjesztésében. A mezei felhasználók számára marad a puszta szórakozás. Egy-egy kedvenc zenész visszajelölése, az általa feltöltött dalok, slágerlisták hallgatottsági adatainak böngészése, a listák versenyeztetése vagy az ismeretlen, de hasonló ízlésű emberekkel való eszmecsere.

Az elsöprő közönségsikerre vonatkozó adatok mellett konkrét pénzügyi kimutatásokat nagyon nehéz találni az oldalak működéséről. A fájlcserélő szájtok úttörőjétől, a Napstertől lelépett két programozó által 2003-ban 15,8 millió dolláros (2 milliárd 686 millió forint) tőkével alapított Imeem a Comscore internetes auditcég felmérése szerint 2006 és 2007 szeptembere között 1590 százalékos döbbenetes ugrást mutatott a havi egyedi látogatószámban, míg a Myspace látogatóinak száma csupán 23 százalékkal nőtt. A legfrissebb adatok szerint az Imeemre naponta 65 ezren regisztrálnak. Az Emarketer kutatócég jelentése szerint a social network oldalak az év végére 12 százalékot hasítanak majd ki az amerikai reklámtortából, és a cég szakértői jövőre is robusztus növekedést várnak.

Magyar vidéken
Bár a financiális gondokkal viaskodó Pandora kivételével az összes zenei közösségi portálra regisztrálhatnak magyarok is, nem dúskálhatunk a hazai kínálatban. A nemzetközi szemek előtt is megmutatkozni akaró hazai zenekarok a Myspace-en, a Last.fm-en vagy az Imeem-en már megtalálhatók, sőt, sokuk ismertsége nagyban annak köszönhető, hogy ezeket a csatornákat ki is használják. Ugyankkor a zenei ízlés megosztására tökéletes felületként alkalmazható, a T-csoport tulajdonában lévő Iwiw még mindig nem rendelkezik ilyen funkcióval.

myspace
myspace
A Myspace-en jelenleg ezernél is több a zenei profillal rendelkező magyar felhasználó. Itthon a Mymusic szolgál az amatőr zenészek és rajongóik számára hasonló lehetőségekkel, a Sanoma által üzemletetett Hotdogon a befutott formációk tanyáznak, míg a Rockerek.hu-n értelemszerűen a rockbandák és rajongótáboruk gyűjtőhelye. Szilágyi Imre, a MyMusic ügyvezető igazgatója elmondása szerint a 2004-ben indult és 2008 elején a Nemzeti Fejlesztési Terv uniós társfinanszírozásával teljesen átalakított zenei közösségi és hírportálnak ma tízezer regisztrált tagja van. Az oldal közel 20 millió forint befektetéssel havi néhány millió forint bevételt termel, jelenleg még veszteséges. Konkurenciájuknak elsősorban a Myspace-et és a Facebookot tekintik. A portál ősz végén újabb átalakításon fog átesni, megújul a dizájn és a navigáció, továbbá 8 idegen nyelven is elérhető lesz az oldal. A Mymusic érdekessége, hogy az online jelenlét mellett az oldalon népszerű zenekarok számára koncerteket is szervez.

A Rockerek.hu szinte nullából összegrundolt honlap, ami a felületen meg is látszik. Mégis, majdnem 12 ezer regisztrált tagjával már jelentős felület lehet a rockzenei niche-piacon érdekelt hirdetők számára. Szappanos Zoltán, a portál egyik szerkesztője kérdésünkre elmondta, hogy szeretnének kizárólag a honlap jellegéhez illő reklámokat fogadni. „Leginkább a stílus, a zene alapján ide illő lemezboltok, ruházati üzletek, rádiók, fesztiválszervezők, koncertszervezők köre a legesélyesebb, persze ettől még bármi más jöhet, ami nem üt el a profilunktól” – magyarázta. A céljuk jelenleg a nagyobb, külön zenei stílusra nem specializálódott oldalak utolérése, természetesen úgy, hogy közben saját jellegüket megtartsák. „Ilyen oldal például a Hotdog.hu, mely népszerű a fiatalok körében, de látogatottsága már csak három-négyszerese a portálunkénak. Ezt behozhatónak tartjuk” – mondta Szappanos.

Egyelőre nincs sok esély, hogy egy Imeem-hez vagy Last.fm-hez hasonló, minden zenei műfajt együttesen felkínáló, jelentős anyagi háttérrel rendelkező portál induljon Magyarországon. A magyar piac legnagyobb webáruháza, az Origo tulajdonában lévő Track.hu részéről Gyertyánfy Miklós, az Origo stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója kérdésünkre azt válaszolta, hogy a Quart.hu zenei portállal és az Iwiw-vel integrációs együttműködésben gondolkodnak, de külön zenei közösségi portálban egyelőre nem.

(forrás: Kreatív)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

18-23 évesek jelentkezését várják a Roger Hatchuel Academy 6 napos tréningjére.

A cég áprilisban hozza ki a Pepsi Cafét, kétszer annyi koffeinnel.

Mikor kell igazán beindítani a hájpot? Saját közösségi csatornákra érdemes koncentrálni, vagy jobb, ha más oldalakon indul be beszélgetés a filmről?

Az emberi sokszínűség áll a karácsonyi reklám középpontjában.

Gyakorlatorientált tréning az INTREN szakmai támogatásával a Google Ads kampány létrehozásának és optimalizálásának technikájáról és trükkjeiről, egészen a kezdő lépésektől. január 28., 08.30 - 14.00

15 küldőpiac 15 percben. A Pont Itt és a Turizmus Online szakmai rendezvénye Dátum: január 31.

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók

hirdetés
hirdetés