hirdetés
hirdetés
hirdetés

Így alakította át a sportot a technológia

Adatelemző szoftverek, cápadresszek, fitnesskarkötők, futáshoz kifejlesztett protézisek – egyre több technológiai fejlesztés segíti a sportolók és edzők munkáját, ezáltal egyre jobb és jobb teljesítményre ösztönözve őket. Abban azonban egyetértettek a Telekom MOST Fórumának sportoló és szakember résztvevői, hogy az emberi munkát sem most, sem a jövőben nem lehet majd megspórolni a sportban, legyen szó akár olimpikonokról, akár amatőrökről. (X)

hirdetés

Olyan sokan voltak kíváncsiak a Magyar Telekom által életre hívott MOST Fórum negyedik, a sport és a digitalizáció viszonyáról szóló kerekasztal-beszélgetésére, hogy plusz székeket kellett behozni a Telekom székházának Puskás előadótermébe. A beszélgetést az M4 Sport riportere, Petrovics-Mérei Andrea vezette, aki karrierje alatt közvetlen közelről tapasztalhatta meg a sport és média világát is teljesen átalakító technológiai robbanást.

Az, hogy hatalmas változások történtek az elmúlt évtizedekben, egyértelmű, a Fórumon inkább arról volt szó, hogy hasznára vált-e a sportnak mindez. Erről beszélgetett Petrovics-Mérei Andrea Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszóval, Lukoviczki Rékával, a Suhanj! Alapítvány önkéntesével, leendő paralimpikonnal, Dörnyei Balázzsal, az FTC Női Labdarúgás vezetőedzőjével, dr. Irmai István egyetemi docenssel, a tömegsport szakértőjével és Szabados Gábor sportközgazdásszal.

A kemény munkát sosem lehetetett megkerülni

A műsorvezető először Kovács Ágnest kérdezte, aki az elmúlt évek technológiai változásait már visszavonult sportolóként szemlélte. Kovács Ágnes arról beszélt, hogy a karrierje kezdetén még az is nagy dolognak számított, ha vissza tudták nézni videón az úszást. Aztán az egyre jobb cápadresszekkel az úszás is elindult egy technikaibb irányba, de ennek a folyamatnak egy ponton megálljt parancsolt a Nemzetközi Úszószövetség. Az olimpikon kiemelte, hogy cápadressz, illetve technológiai fejlődés ide vagy oda, a kőkemény munkát soha nem lehetetett megkerülni, de most azt tapasztalja, hogy szélesebb a paletta, több segítséget kapnak a munkához a sportolók. Sokkal több adatot mérnek már az edzéseken is, hogy optimálisabban tudjanak készülni a versenyekre.

Erre erősített rá Dörnyei Balázs is azzal, hogy a futballban alapvető követelménnyé vált a legmodernebb technológia beépítése a felkészülésbe. A sokféle eszköz közül, amit nap mint nap használnak, két adatelemző rendszert emelt ki: ezek közül az egyik a játékosok mozgására, a másik pedig a játék komplexebb olvasására ad lehetőséget. Ehhez egy olyan eszközt használnak, amely tulajdonképpen egy GPS jeladóval felszerelt mellény. Ennek segítségével minden játékos, illetve csapatrész mozgását rögzítik, és már rögtön az edzés után tudják elemezni az elvégzett munkát. Pontos információk vannak arról, hogy ki mennyit futott, hányszor váltott irányt, hol helyezkedett el a pályán stb. Dörnyei elmondta, hogy annyi adatot kapnak a szoftvertől, amit át sem tudnának nézni, ezért csak azokat szokták kiértékelni, amelyek a csapat játékstílusa szempontjából fontosak.

A beszélgetés összefoglalója

A másik szoftverrel tudják monitorozni például a labdabirtoklást, a passzokat, vagy azt, hogy milyen arányban nyerik meg a játékosok a párharcokat. Dörnyei hangsúlyozta, hogy az adatok azonban nem helyettesítik a magas szintű futballtudást, hiszen a foci sem csak fizikai paraméterekben mérhető, hanem a mentális felkészültség is ugyanilyen fontos. Arra a kérdésre, hogy a napi munkában mennyire befolyásolja a rengeteg adat, elmondta, hogy előfordult olyan, amikor a számok alapján választotta ki a kezdőt két játékos közül. De szerinte nem szabad csak az adatokra koncentrálni, hiszen a játékosok lelkiállapotát egyelőre csak az edző tudja érzékelni.

Laptopedzők és adatokat bújó sportolók

Szabados Gábor sportközgazdász elmondta, hogy mindennek pénzben mérhető hatásai is vannak. Ugyanis, míg eddig fekete doboz volt a futballklubokban folyó szakmai munka a menedzsmentnek és a gazdasági döntéshozóknak, az adatok ezt teljesen megváltoztatták. A doboz kinyílt, a klubvezetők most már sokkal több mindenbe belelátnak, és adott esetben az adatok alapján hoznak meg döntéseket a játékosokkal, edzőkkel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy az adatelemzéses módszer teljesen más munkát követel meg az edzőktől is, nem véletlenül nevezik a technológiára erősen támaszkodó, fiatalabb edzői generációt laptopedzőknek.

Dörnyei megerősítette, hogy a technológia teljesen átalakította az edzői munkát, hiszen egy egyórás edzés után akár 12 órányi adatmennyiség áll rendelkezésre, ami elsőre ijesztő is lehet. Éppen ezért szükség lehet új, az adatelemzéshez értő szakembereket bevonni a munkába.

Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a módszer nem vezethet-e ahhoz, hogy akár már gyerekkorban ilyen módszerrel válogatják ki a potenciális élsportolókat. Szabados szerint egyértelműen ebbe az irányba tart a technológia, hiszen az adatok tényleges összehasonlítást tesznek lehetővé két ember között, ezért megbízhatóbbak, mintha csak az edzők szemére hagyatkoznánk.

Dörnyei szerint fontos kiemelni azt is, hogy nemcsak új szakemberi, hanem új sportolói generációt is kinevel a digitalizáció. „Nincs sunnyogás” – mondta arról, hogy míg eddig egy nyári pihenő alatt csak remélték, hogy a játékosok megcsinálják a nekik kiszabott edzésmunkát, ma már a távolból is könnyen monitorozható a teljesítményük. Viccesen megjegyezte, hogy eleinte megpróbálkoztak a focistái azzal, hogy például a kutyájukra rakott GPS mellénnyel játsszák ki a rendszert, de Dörnyei szerint hamar belátták a technológia hasznosságát. Ma már ők is elkérik az adatokat, mert tudni akarják, hogyan teljesítettek.

Nemcsak az élsportolóknak hasznos a technológia

Érdekes aspektusát mutatja a technológia és sport kapcsolatának Lukoviczki Réka, vagy - ahogy bloggerként és infleunszerként ismert - RobotGirl példája. Lukoviczki egy baleset következében veszítette el a bal lábát, de a futást nem akarta feladni. Most a Suhanj!-ban edz és sprinterként a paralimpiára készül. Lukoviczki egyértelműen a technológia pártján áll, hiszen számára ez teszi lehetővé, hogy továbbra is magas szinten sportolhasson. Elmesélte, hogy van egy „hétköznapi lába”, amelyet egy applikáción keresztül az adott mozgásformához, edzéshez tud beprogramozni. Be tudja például állítani, hogy milyen szögben hajoljon a műláb térde, de rengeteg adatot is ki tud nyerni belőle.

Emellett van egy teljesen egyedi protézise is, amely kizárólag futásra való. Lukoviczki szerint ezt viselni olyan érzés, mintha egy borzalmasan kényelmetlen futócipő lenne az ember lábán, de ennek köszönhetően ott tud lenne a pályán és edzhet a többiekkel, ami fantasztikus érzés. „Imádom 2019-et” – mondta Lukoviczki arról, hogy mennyire felvillanyozza a technológia fejlődés, hiszen egyre több fogyatékkal élő számára teremti meg a sportolás lehetőségét.

Irmai István szerint megdöbbentő, hogy az amatőröknél is alapvetően befolyásolja a sportolási szokásokat a technológia. Nem igaz, hogy a tömegsportban csak a jóérzés a fontos, az amatőrök is rendszeresen ellenőrzik az eredményeiket, másoknak pedig a dokumentáció is mániája lett. Egyre többen használnak okoseszközöket, amelyek a teljesítmény folyamatos monitorozására ösztönöznek, és ezáltal tudatosabbá teszik az edzést. A szakember szerint ez nagyon hasznos lehet azért, hogy ne végezzünk haszontalan, vagy akár ártó edzésmunkát, ha például kimerültek vagyunk. Összességében tehát hozzásegíthet az egészségesebb élethez a digitalizáció, de oda kell figyelni arra is, hogy az okoseszközök használata ne menjen a sportolás örömének a rovására.

Sosem voltunk még ilyen közel a sportolók életéhez

Kovács Ágnes, aki jelenleg hasonló témából írja a doktori disszertációját, a sport és a nyilvánosság kapcsolatára is felhívta a figyelmet, amit szintén alapvetően megváltoztatott a technológiai fejlődés.  Példaként az olimpiákat említette, amelyek közül a legutóbbi, a 2016-os volt a „legfogyasztottabb”, hiszen a Föld népességének több mint a fele figyelemmel követte különböző platformokon. Tehát a sport a digitális korban is nagyon népszerű, de figyelni kell arra, hogy a megfelelő csatornákon – például közösségi médián keresztül - juttassák el a nézőkhöz.

Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a sportolók élete is nyitott könyvvé válik a közösségi médiában. Dörnyei Balázs szerint ez elkerülhetetlen, csak felkészíteni lehet a játékosokat arra, hogyan használják az újfajta nyilvánosságot, illetve mit kezdjenek a bántó kommentekkel, kritikákkal. Lukoviszki Réka szerint nagyon inspiráló lehet a közösségi média, hiszen ő is YouTube-videókból nyert erőt a balesete után ahhoz, hogy folytassa a futást. De figyelni kell arra, hogy mindez ne vonja el a figyelmet a valódi munkáról. Elmondta, hogy neki is volt olyan időszaka, amikor az influenszerkedés miatt több ruhapróbán volt, mint edzésen, miközben paralimpikon szeretne lenni.

Szabados Gábor szerint mindez azzal magyarázható, hogy a technológia alapvetően megváltoztatta a sportolók, illetve a klubok és szurkolóik kapcsolatát, hiszen sokkal több felületen lehet kommunikálni, ezáltal közvetlenebb, szorosabb viszony alakul ki. A lojális szurkolótábor építése pedig anyagilag is megéri a kluboknak.

Még sokat kell tanulnunk

Petrovics-Mérei Andrea utoljára azt kérdezte a résztvevőktől, hogy szerintük mennyire sikerült a sportnak lépést tartania a technológiai fejlődéssel. A legújabb trendeket figyelemmel követő Dörnyei Balázs szerint a technológia még a sportszakma előtt jár: az edzőknek is tanulnia kell, hogy mire jó és mire nem jó a digitalizáció, hiszen gólt nem fog szerezni a játékosok helyett. Szabados Gábor is úgy fogalmazott, hogy még a tanulási folyamat elején tartunk, de az nem kérdés, hogy a rendelkezésre álló új eszközöket be kell építeni a sportba. Visszautalt Kovács Ágnesre is azzal, hogy a sportolói idő- és energiabefektetést nem lehet helyettesíteni a technológiával. Az olimpiai bajnok szerint is nagyon fontos a tudatosság, viszont kérdés, hogy utolérhetjük-e valaha a technológiát, vagy csak loholunk utána.

Egy néző ezzel kapcsolatban arra is kíváncsi volt, hogy lesz-e olyan a jövőben, amikor robotokkal versenyeznek majd a sportolók. Szabados Gábor szerint maximum a látványosság kedvéért lesz ilyen, amire már most is van példa, de a sportban mindig is az emberi teljesítmény lesz a lényeg. „A sport alapvetően az emberről szól” – hangzott el a beszélgetés tökéletes végszava a sportközgazdásztól.

A teljes beszélgetés

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Bővül az eddig is a 24 aloldalaként működő Sokszínű Vidék szerkesztősége.

A kilencvenes évek soha nem érhetnek véget.

A Karc FM-re is bírságot szabott ki az NMHH.

A multifunkciós dobozt az E3 játékkiállításon mutatták be.

Dobrosi Eszter utódja házon belülről érkezik.

hirdetés

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nevezési határidő: július 5.

hirdetés
hirdetés