Megteremtenénk vele az alapvető feltételét annak, hogy az önálló arcát kereső város nevét, a Kertnerstrassétól nyugatra élők túlnyomó része, sok milliárd ember, ne cserélhesse össze keleti barátaink fővárosával. A bukarestiek is megköszönnék. Gondolom, már ők is unják.

Pestbuda mégsem feltétlen jelenti ugyanazt, amit Budapest. Elsődlegesen a mostanig nyámnyila várospolitika, nem létező városmarketing utáni radikális váltást fejezi ki. Alkalmat kínál arra, hogy megszabaduljunk a korábbi városnévre rátelepedett sztereotípiáktól. Esetleg megerősítsük, vagy éppen módszeresen újraértelmezzük azokat. Sőt arra is jó alkalom, hogy Pestbuda frissen megteremtett értékeit a névváltás teremtette szabad állapottal élve definiáljuk, azokat komplex rendszerré építsük, társadalomszervező tényezővé tegyük.

Ez a koncepció azonban kizárólag nagyszabású, lényegre törő változásokban, az új brandhez kapcsolódó új értéktartalmakban, alapvető urbanisztikai változásokban ölthet testet: buliváros?, fürdőváros?, a pezsgő kultúra városa?, sosemvolt jó életminőség kerete?, turisztikailag egyedülálló urbánus élménypark? Nem öncélú formalizmusokra alapoznék, de az urbanisztikailag tovább már nem is odázható változások kényszerére.

Az élhető főváros jegyében a Belvárost azonnal sétálózónává alakítanám, amely alapját adná a teraszokkal, éttermekkel, kocsmákkal teli, a kialakítandó parkokban felállítandó pavilonokkal összefüggő eseménysorrá rendezett, biciklivel is belakható vigalmi városnak. Ilyen most Amszterdam, Prága és Barcelona. Pestbuda térszerkezeti és építészeti adottságai nagyobb, összefüggőbb területet, és a halaszthatatlan tatarozások után elegánsabb környezetet kínálnak azoknál.