A pr-esektől érkező anyagok kevesebb, mint 10 százalékát tartják közlésre érdemesnek az újságírók, a pr-eseket pedig nyomulósnak, egyúttal segítőkésznek látják.

Ajándékot legfeljebb egy cd értékéig fogadnak el, óriási hirdetési pénzekért sem veszik le a cikket a weboldalukról, és érthetetlen, hogy minek kellene beszámolni egy csr-tevékenységről, amikor az egy teljesen normális vállalati működés része – nagyjából ezt állították a Médiatükör 2011 konferencián a meghívott főszerkesztők. A vállalati pr-esek egészen más véleményen voltak.

Miközben a saját szakmájukat a már tavaly is lesújtó eredményekhez képest is rosszabbnak ítélik meg idén az újságírók, a pr-esekről való véleményük egy hajszálnyival javult egy év alatt – állapítható meg a Médiatükör 2011 felmérésnek a pr-szakma és a sajtó kapcsolatát boncolgató részéből. A csr-hez viszont meglepően pozitívan viszonyultak a válaszolók.  

A tavaszi Médiatükörnél jóval kedvezőbb képet rajzol az újságírók és a pr-esek viszonyáról az a felmérés, amelyet a Sakkom Interaktív és a KutatóCentrum novemberben készített. Eszerint az újságírók kétharmada szerint inkább segítik a munkájukat a pr-esek, mint akadályozzák.

Kioktatónak, dacosnak és átgondolatlannak tartja a Médiatükör 2010. felmérést és konferenciát szervező két cég az MPRSZ nyílt levelét. Szerintük ritka platformot tudtak teremteni, ahol az érintettek ki tudták cserélni tapasztalataikat.

A „szakmai feszültség-szítókhoz” írt nyílt levelet az MPRSZ elnöksége, miután a Médiatükör 2010. kutatás kapcsán felháborodott. A szervezet nem a felmérését eredményét vitatja, hanem annak felhasználási módját.