hirdetés
hirdetés
hirdetés

Három királyok

Kevés az igazságügyi szakértő a kommunikáció, a média és a pr területén

Jelenleg mindössze három kommunikációra és médiára szakosodott, pr-rel kapcsolatos ügyekben is megszólítható igazságügyi szakértő dolgozik az országban, a gyakorlati szakemberek többsége távol tartja magát a peres ügyektől.
hirdetés

 

Ha egy cégnek vitás ügye van valamelyik üzleti partnerével, bírósághoz fordul abban a reményben, hogy az illetékes testület az ügy minden vonatkozását alaposan áttekintve szakszerű döntést hoz. Igen ám, de hogyan lehet elvárni egy bírótól, hogy egyaránt otthonosan mozogjon a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra vagy a kommunikációs iparra vonatkozó jogszabályokban, és alaposan ismerje az egyes területek, iparágak hátterét, működési mechanizmusát is. Valószínűleg sehogyan, éppen ezért alkalmaznak a bíróságok az egyes területeket ismerő igazságügyi szakértőket.

Kommunikációval és médiával kapcsolatos tanácsokat ma összesen három ember adhat hivatalosan a magyar bíróságoknak, igaz, rajtuk kívül vannak még kilencen, akiket marketing-, illetve reklámszakértőként tart számon a bejegyzésre jogosult Igazságügyi Minisztérium. [A szakértők kiválasztásának jogszabályi hátteréről lásd Szakértő szeretnék lenni! című keretes anyagunkat! – A Szerk.]

Ötvenezer forint

Nem volt nehéz dolga annak az igazságügyi szakértőnek, akit néhány évvel ezelőtt kértek fel egy vitás üzleti teljesítés ügyében. A megrendelés eleve alacsony összege – mindössze ötvenezer forint – már önmagában sejteni engedte, hogy nem igazán komoly ügyről van szó. Egy külső tanácsadó egy részletes címlista összeállítását vállalta, amit aztán egy konferencia szervezéséhez használt volna a megbízó cég.

A lista elkészült, a cég azonban nem fizetett, így a tanácsadó bírósághoz fordult. Az igazságügyi szakértő – miután megnézte a címlistát – azt tanácsolta a bírónak, hogy ne ítélje meg a díjat a tanácsadónak, mivel a hiányos és hibás lista használata nagy kárt okozhatott volna a cégnek” – mesélte el egyik nemrégiben zajlott ügyét az egyik szakértő, rámutatva arra, hogy milyen típusú problémák megoldásához kérik a segítségüket.

Persze az esetek többségében az említettnél komolyabb nagyságrendű összegek forognak kockán, és a kijelölt szakértőkre igencsak szükség van. Egy jelenleg is folyó ügy, a Fővárosi Önkormányzat szennyvíztisztító fejlesztéséhez kapcsolódó pr-tender elbírálása során pattant ki. A Weber Shandwick azért támadta meg bíróságon a Fővárosi Önkormányzat döntését, mert véleménye szerint egyértelműen megállapítható, hogy jobb pályázatot adott be a pr-munkák elvégzésére kiírt tenderen, mint a nyertes Café PR, mégsem győzött.
A közbeszerzési döntőbizottság megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat döntése törvénytelen volt, azonban a szerződéskötést nem tiltotta meg. Az igazságügyi szakértőt – személy szerint Suha Györgyöt – a döntőbizottság rendelte ki azért, hogy megállapítsa, megfordult volna-e a sorrend, ha a Fővárosi Önkormányzat törvényesen jár el. Suha György – aki egyike a három kommunikációs és médiaszakértőknek az országban – szakértői véleményében úgy foglalt állást, hogy a sorrend nem változott volna meg. Ezzel azonban az ügy még nincs lezárva, a bíróság új szakértő kirendeléséről döntött.

Sok vagy kevés?

A kommunikáció és a média területéhez kapcsolódó jogeseteknél 2003 novembere óta vehetnek igénybe bejegyzett igazságügyi szakértői közreműködést az érintettek, illetve maga a bíróság. Korábban csak úgynevezett marketing- és reklámszakértők voltak, ezen a területen egyébként jelenleg kilenc bejegyezett szakembert találhatunk. Meruk József – aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a Miniszteri Kabinet Sajtóirodáján főosztályvezető-helyettes – volt az, aki kezdeményezte a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamaránál, hogy a marketing és a reklám mellé érdemes lenne felvenni a kommunikációt, valamint a médiát, és ezzel új szakértői kategóriát létrehozni. A kamarához beadott felvételi kérelmét elfogadták, és érvei is meghallgatásra találtak, így ő lett az első, aki megkapta a címet.

Benedikty Béla – szintén bejegyzett kommunikációs és médiaszakértő – szerint alapvetően nincsen szükség rajtuk kívül több szakértőre, a saját területükön hárman bőven el tudják látni a feladatukat. A volt rádiós főszerkesztő Benediktynek – aki 2005 decembere óta dolgozik jogi eseteknél szakértőként – eddig összesen nyolc ügye volt. Suha György osztja Benedikty álláspontját.
„A kommunikáció és a média területén elég három szakértő” – mondta a szakember, aki 2004 novembere óta több mint húsz ügyön dolgozott. Hogy ebből azért önmagában megélni nem lehet, azt jól mutatja, hogy Suha, akinek korábban saját pr-ügynöksége is volt, közben vezeti vállalkozásait is, sőt, jelenleg főállásban Gambia képviselője a bécsi ENSZ-központban, emellett pedig az afrikai ország magyarországi tiszteletbeli konzuli pozícióját is betölti.

Ki kit kér fel?

Ha a bíróság rendeli ki a szakértőket, akkor annak meghatározása, hogy ki végezze el a munkát, alapvetően a bíró hatáskörébe tartozik. Igaz, ebben az esetben a peres felek kívánságát is figyelembe kell venni. Azt, hogy melyik szakterület szakértőjét kell felkérni, viszont a bizonyításra köteles fél jelölheti ki, bár a végső döntés itt is a bíróé.

Érdekes elméleti vita kerekedhet abból, hogy vajon egy szigorúan pr-témájú perben lehet-e szakértő egy marketingesnek bejegyzett szakember. Bíró Péter, a Magyar Államvasutak (MÁV) Személyszállítási Üzletágának marketing és kereskedelmi igazgatója –  aki 1998. óta bejegyzett marketing- és reklámszakértő – úgy gondolja, hogy mindenképpen, szerinte ugyanis a pr a marketing része. Bíró Péter kiemelt szakterülete éppen a pr-hez tartozó szponzoráció, így már volt olyan eset, hogy szponzorálási perben az ő véleményét kérte ki a bíró. A szabályszerű megkülönböztetésnek Meruk József sem híve. „Minden eset más, és a bíró döntésén múlik, hogy kit kér fel szakértőnek. Vannak azonban olyan ügyek – például egy vidéki rádióállomással vagy akár egy napilap belső működésével kapcsolatban – amiben egy marketing- vagy reklámszakember nem illetékes” – fogalmazott Meruk.

Nem egyértelmű azonban az sem, hogy csak és kizárólag az igazságügyi szakértői listából lehet-e szakértőket felkérni. Dallos Zsolt ügyvéd – aki a Weber Shandwicket képviseli a szennyvíztisztitóval kapcsolatos perben – például felvetette, hogy előfordulhat, hogy a bíró nem regisztrált igazságügyi szakértőt kér fel szakvélemény készítésére.

A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatták a Kreatívot, hogy „a bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható”. A nem regisztrált szakértők alkalmazása igen elterjedt abban az esetben, ha egy bejegyzett szakértő kéri fel őket egy-egy részterület megvizsgálására.

Bíró Péter szerint éppenséggel lehetne több az ügynökségi vagy vállalati világban dolgozó kommunikációs szakember, aki bírói és al- vagy felperesi kérésre készít szakértői állásfoglalásokat. Nem véletlen azonban, hogy a többségében jól megfizetett és túlterhelt kommunikációs szakemberek nem tolongnak az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a szakértői minősítésért. Abban az esetben ugyanis, ha bírói felkérésre készül a szakértői vélemény, az IM-rendelet alapján 1600 forintos óradíjat számolhatnak fel a szakértők. Azzal számolva, hogy egy átlagos ügyön körülbelül 5-80 óra munkát kell végezni, az elérhető nyereség a piaci körülményekhez szokott szakemberek többségének számára bizony kis motivációt jelent.

Nem ez a helyzet, ha valamelyik peres fél kéri fel a szakértőt, ilyenkor ugyanis kizárólag a két fél megállapodásán múlik a díjszabás. Információink szerint ezekben az esetekben az összeg már lényegesen közelebb járhat a piaci megbízatások díjazásához. Nyilván nem véletlenül, hiszen a jogi viták tétje többnyire komoly összeg.

A három szakértő:

Meruk József

Az 1948-ban született Meruk József 1971-ben végzett az (akkor még) Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. A spanyolul, németül és oroszul felsőfokú szinten beszélő, sokfelé járt és sokat tapasztalt Meruk közgazdasági végzettsége mellé újságírói végzettséget is szerzett a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél, a köztisztviselők számára kötelező közigazgatási szakvizsgát pedig 2004-ben rakta le. Szakmai pályafutását a Magyar Távirati Iroda (MTI) külpolitikai főszerkesztőségén kezdte gyakornokként; 1976-ban már Moszkvából küldte tudósításait a Magyar Hírlapnak. Később visszakerült az MTI-hez, 1986 és 1990 között először madridi és lisszaboni tudósító volt. A rendszerváltás utáni első választásokon a Magyar Szocialist Párt kampányát irányította. 1990-ben alapítóként részt vett a Kurír című napilap létrehozásában, 1992 és 1996 között pedig ő volt a lap főszerkesztő-helyettese. Ezt a posztot aztán a Reform főszerkesztői állására cserélte. Igazságügyi szakértőként 2003 óta dolgozik, és szintén ebben az évben lett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa is.


Suha György

Suha György 1964-ben született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett 1989-ben geofizikusként.
A rendszerváltást azonban nem természettudósként figyelte meg, már az egyetem alatt a Magyar Rádió ifjúsági stúdiójánál dolgozott. 1990 és 1993 között aztán az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát vezette, és a szervezet szóvivője is volt egyben. A gyakorlati tapasztalatok után az egyesült államokbeli Arizona államban a University of Phoenix egyetemen szerzett mélyebb elméleti ismereteket, ahol egy éven át alkalmazott kommunikációt tanult. 1995-ben hazatért és Horn Gyula akkori miniszterelnök sajtótitkára lett; a pozíciót 1996-ban a magánszféra kedvéért hagyta ott. Több kommunikációs ügynökségnél is dolgozott, egyik alapítója a Pricomm pr-ügynökségnek.

Még miniszterelnöki sajtótitkárként ismerkedett meg egy fogadáson Gambia elnökével, akit lenyűgözött Suha Afrika-ismerete, amit még az egyetemen szerzett. A beszélgetésből hosszú távú kapcsolat lett, Suha Gyögy 1998 óta Gambia tiszteletbeli magyarországi konzulja, és 2005 óta Gambia bécsi ENSZ-nagykövete is egyben. A szakember mindemellett még arra is talál időt, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem testnevelési szakán pr-t és kommunikációt tanítson. Suha György 2004 novembere óta bejegyzett igazságügyi szakértő.


Benedikty Béla

Az 1943-as születésű Benedikty Béla szinte a Magyar Rádióban „látta meg a napvilágot”. Már hétévesen a Horváth Mihály téri általános iskola gyerekkórusának tagjaként „rádiós volt”, és elmondása szerint innentől kezdve szinte nem is hagyta el az intézményt. A 2005-ig tartó bő ötven év során minden, a rádiózással kapcsolatos feladatot kipróbált, az utolsó években a Petőfi Rádión hallható Jó Reggelt, Európa című műsor főszerkesztőjeként tevékenykedett. A magát „még igazi rádiósnak” tekintő szakember az egyetemi évek alatt kipróbálta a média világának más területeit is. Dolgozott újságíróként és televíziós operatőrként, de volt taxisofőr és segédmunkás is. Benediktyt tavaly küldték el a Magyar Rádiótól, azóta nyitott az új kihívásokra, így lett 2005 végén igazságügyi szakértő is. A Kreatívnak úgy nyilatkozott, hogy főbb szakterületei a rádió, a televízió, az újságok, a reklámpiac és a könyvkiadás.


Szakértő szeretnék lenni!

Az igazságügyi névjegyzékbe történő felvételt egy 2005. évi XLVII számú, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szabályozza. Mindenki lehet szakértő, akinek büntetlen az előélete, rendelkezik szakirányú diplomával és eltöltött már öt évet az adott szakterületen. A regisztrációhoz ezenkívül egy Igazságügyi Minisztérium (IM) által szervezett jogi tanfolyamon is részt kell venni, továbbá be kell fizetni a 80 ezer forintos, úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat. Jelentkezni az IM Igazságügyi Igazgatási és Kodifikációs Főosztályán lehet.
A törvény azt is kimondja, hogy akit a névjegyzékbe felvesznek, egyben kötelezettséget is vállal, hogy hatósági kirendelés esetén a bíróság rendelkezésére áll. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha valamilyen összeférhetetlenség áll fenn, vagy a szakértő munkahelyi elfoglaltsága nem teszi lehetővé számára a munka elvégzését.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

 A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat idén 19. alkalommal hirdeti meg a digitális megmérettetést, amelyre a szakmai zsűri a legfrissebb idei honlapokat és a legjobb digitális megoldásokat várja. 

Egyre több raktárkoncertet vállaló zenekar csatlakozik az akcióhoz.

Ötletes absztrakciók, szokatlan perspektívák és önmegvalósítás vitték a prímet júliusban.

Erősen ajánlják a maszkviselést, belépéskor hőmérőzésre is lehet számítani.

Képernyőfüggők, már csak a virtuális valósgban tájékozódnak, elidegenedtek egymástól - Billie Eilish szerint a sztereotípiákkal szemben pont ez a generáció hozhat társadalmi változásokat.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

Mentes-M Díj 2020-ban is! Idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2020 augusztus 31.

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: Szeptember 4. péntek délelőtt

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

A Kreatív és a Vodafone közös Ready pályázatának célja, hogy ösztönözze, elismerje és támogassa azokat a vállalkozásokat, vállalatokat és magánszemélyeket, akik 2020-ban alkalmazkodni tudtak a járványhelyzet miatt kialakult változásokhoz, és sikeresen leküzdötték a kihívásokat.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés
hirdetés