hirdetés
hirdetés
hirdetés

Gazemberség, abszurd, aggasztó

Majtényi László volt ORTT-elnök gazemberségről beszél, egy nemzetközi médiaszervezet elnöke pedig sajátos magyar modellt említ a médiatörvény kapcsán. 

hirdetés

Gazemberségnek tartja Majtényi László, a Médiahatóság előtti Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt elnöke, hogy egy alapvetően nyilvánosságnak szóló törvényt a nyilvánosság teljes kizárásával, mindenfajta szakmai egyeztetést mellőzve terjesszenek elő. Mint a Napi Gazdaságnak említette, ugyanez volt a baja Jánosi György-Szalai Annamária-féle (utóbbi a Médiahatóság jelenlegi elnöke – a Szerk) 2008-as törvény előterjesztéssel is. A mostanin azonban érezhető, hogy megtárgyalták a tőkeerős külföldi médiatulajdonosokkal is, számukra ugyanis vannak kedvező részletek a törvényjavaslatban.

Majtényi László példaként a reklámidő maximumának emelését és a product placement legalizálást emelte ki, ami megmutatja, hogy a törvény készítésekor a médiacégek érdekeit is figyelembe vették.

A Napiban Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója is épp azokat a paragrafusokat üdvözli, amelyek támogatják a piac és a technika változásaival bekövetkező új lehetőségeket, vagyis a reklámozás kapcsán a termékelhelyezést, illetve a virtuális reklámokat.

A kereskedelmi csatorna vezetőjének ugyanakkor nem tetszik, hogy a közszolgálati adók reklámideje hatról nyolc percre emelkedett, mivel ezek a tévék állami támogatást is kapnak. Kolosi Péter szerint a médiatörvény korlátozza a sajtószabadságot, amikor arról rendelkezik, hogy a nagy kereskedelmi tévékben a bűnügyi hírek aránya nem haladhatja meg a húsz százalékot.

A szakember víziója szerint a Médiahatóság még bürökratikusabbá válásával nem a médiapluralizmust és a versenyt fogja elősegíteni, hanem azt eredményezheti, hogy mind több médiaszolgáltató vándorol majd el az országból vagy csukja be kapuit.

Péntek Zoltán, a Tv2 jogi képviselője szerint a törvény digitális átállásról szóló részét nehéz értelmezni. Ő a napilapnak azt mondta: egyelőre annyi látható, hogy a digitális átállásról szóló törvény azon rendelkezését, miszerint a Tv2-t és az RTL Klubot 2011. június 30-val lekapcsolják az analóg földi platformról hatályon kívül helyezi az új jogszabály, anélkül, hogy új dátumot határozna meg. Illetve azzal, hogy az analóg földi továbbítás után műsorterjesztési díjat kellene fizetniük.

 

Nagy szakmai szervezetek és a törvény

A magyar sajtó három jelentős szakmai szervezet közül csak a Magyar Újságírók Közössége (MUK) szerint elfgadató az új médiatörvény. A másik kettő, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Magyar Katolikus Újságírók Szervezete (Makusz) tiltakozik az új szabály bevezetése ellen - erről is a Napi Gazdaság írt.

A MUK annak örül például, hogy a törvényalkotók befogadták a javaslatukat az anyanyelv védelméről, a szép magyar beszéd biztosításáról.

Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke szerint a Médiahatóság megjelenése nem csupán alkotmányellenes, de a szólás- és a sajtószabadság drasztikus korlátozása. Szikora József, a Makusz elnöke pedig kifejezetten abszurdnak véli, hogy a bíróságok helyett egy teljhatalmú médiahatóság dönt tartalmi kérdésekben.

 

Büntetőjog és sajátos magyar modell

„Nehéz bármilyen olyan körülményt felhozni, amikor a kormány igazolhatóan ellenőrzést gyakorolhatna a megjelenő tartalom felett, és a büntetőjog eszközével léphetne fel a médiával szemben” – mondta el a Népszabadságnak Nathan Siegel vezető amerikai médiajogász, aki a Szabad sajtó című tárgyat oktatja a Marylandi Egyetemen. A szakember washingtoni ügyvédként a többi közt a The New York Times, a The Washington Post, az Associated Press hírügynökség és több országos televíziós csatorna is szerepelt már az ügyfelei között.

Ez valami új sajátos magyar modell és okos rendszer a hatalomban maradáshoz – így vélekedett szintén a Népszabadságnak a hazai médiaszabályozásról Oliver Vujovic, a Dél- és Kelet-európai Média Szervezet (South and East Europe Media Organisation– SEEMO) főtitkára, aki múlt héten tartózkodott Budapesten. Ugyancsak új számára a közmédiumok összevonása a hírügynökséggel is. Szerinte csak az idő tudja megmondani, hogy ez a modell a történelem részévé válik-e, vagy követendő példává.

A SEEMO főtitkára óvatosan nyilatkozott az interjú idején még elfogadás előtt álló médiatörvényről, de aggasztónak nevezte az internet ellenőrzése, a nagy összegű sajtóbírságok, vagy a büntetőjogi szabályokról szóló részeket.

(forrás: Napi Gazdaság, Népszabadság , Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Fördős Zé és cimborái karácsonyig térnek vissza.

A magány kap központi szerepet a cég új, Redditre készített amerikai projektjében.

Egy pénzkötegalakú rodeóbikával igyekeznek vonzóbbá tenni a befektetési lehetőségeket a fiatal felnőttek számára.

Halpert Zsuzsa felel a jövőben a vállalat külső és belső kommunikációjáért Magyarországon és további öt országban a dél-kelet-európai régióban.

Hajú vana dududu rilivonna duda densz?

hirdetés
hirdetés

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről, az ipar kommunikációs szakembereitől. 2019.10.29.

A GyártásTrend ősszel folytatja országjáró Roadshow-ját, amelynek keretében a gyártó cégek használható tudást kapnak a digitalizációs ipar 4.0 megoldásokról.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.