hirdetés
hirdetés
hirdetés

Lecserélődtek Budapest régi fényreklámjai

Fény az éjszakában

Mindenki számára ismerősek a fényreklámoktól rikító, zsúfolt ázsiai metropoliszokról készült éjszakai fotók. Magyarországon jóval kisebb ennek a hirdetési formának a szerepe, habár a szocialista éra aranykorában rengeteg háztetőn és homlokzaton virítottak az állami vállalatok fényreklámjai.

hirdetés

A fényreklámok ma már főleg csak boltok, éttermek cégéreiként jelennek meg, bár Budapest belvárosában, a főbb közlekedési csomópontoknál továbbra is találni bőven példát tetőtéri társaikra. A Neonfényes Budapest nevű, régi fényreklámok fotóit tartalmazó online gyűjtemény előszava szerint Magyarországon – főként Budapesten – a harmincas években terjedtek el a fényreklámok, majd a világháborút követően az 50-es évek végétől újra divatba jött ez a felület.

A működés elve

A fénycső a 19. század második felében alakult ki, amikor felfedezték, hogy zárt üvegbe töltött különféle nemesgázok elektromos áram hatására színes fényjelenségeket produkálnak. A mai fénycsövek belső falára fluoreszkáló anyagot visznek fel, ez egyben maga a fénykibocsátó réteg is. A fény színe függ egyrészt az üveg színétől és a felhasznált gáz fajtájától (neon, argon stb.), másrészt a fluoreszkáló rétegbe kevert színezőanyagoktól is. A lámpa által kibocsátott fény rideg, és nem egyenletesen sugárzik (villog), ezért főleg általános világításra, illetve fényreklámok esetén használják. Bár a köznyelvben a „neoncső” kifejezés terjedt el, maga a neon erős narancsos-pirosas színe miatt kevésbé használatos, mint a halványkék színt kibocsátó argon, melyből némi higany és egyéb anyagok hozzáadásával szinte bármilyen színt és árnyalatot ki lehet „keverni”.

Az akkori gyengébb közvilágítás miatt sokkal alacsonyabb volt a fényszennyezés, így a fényreklámok is sokkal figyelemfelkeltőbbek lehettek, mint ma, amikor a nátriumgázzal működő lámpák mindent narancsos derengésbe vonnak, főképp a lámpáknál alacsonyabban, vagy azokkal azonos magasságban elhelyezett neonokat.

A műfaj reneszánsza a hetvenes években jött el, amikor a pártvezetés előirányozta Budapest „neonosítását”, így a vállalatok éves reklámbüdzséjük egy részét az ilyen installációk elkészítésébe ölték. Ezeket a hangzatos nevű Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat készítette. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején azonban a technológiát kezdte felváltani az olcsóbb, viszont színekben szegényebb világítótábla, illetve világítódoboz, melyekben neon helyett sima villanyégők voltak.

A ma már inkább komikusnak ható régi reklámok bája tagadhatatlan: a Nagykörúton kaptak helyet például a „Vegyen készruhát!” és az „Állami Biztosító – a dolgozók érdekeit védi!” hirdetések. A rendszerváltással együtt azonban túlnyomó többségüknek befellegzett, a fénycsövek tönkrementek, az erózió szétszedte őket, ezért a kilencvenes évek végére nagy részük életveszélyessé vált, és le kellett őket szerelni. Ez a folyamat a mai napig tart. Nagy részükre a szeméttelep várt, néhányat azonban lelkes civilek megmentettek. A neonreklámokat gyűjtő Neonon csoport birtokában például körülbelül 30-40 ilyen neontábla van, és nagyjából 200-ról készült dokumentáció – mondta el Forgács Bálint, a csoport egyik alapítója. A Neonon évek óta foglalkozik a régi fényreklámok katalogizálásával, megörökítésével, illetve – ha módjuk van rá és pénzük is engedi – leszereltetik őket és a saját tárlatukat bővítik vele.

Technológiai szempontból a neoncső ma már kezd kimenni a divatból, mert az egyre alacsonyabb gyártási költségű LED-világítás teljesítményben felül-, áramigényét tekintve viszont messze alulmúlja a neont, ráadásul az erre hangsúlyt fektető cégek az ökotudatosságukat is kiemelhetik a használatával. Ma már a tetőtéri fényreklámokat kihelyező Defi új megoldásai is LED-világítással készülnek, és a régiek közül is egyre többet építenek át – mondta Hamvai Bertalan, a cég operatív igazgatója.

Fotó: Egyed Péter

Elmondása szerint a fényreklám a kilencvenes években a cégek szélesebb spektrumát vonzotta. Mára ezt a kültéri megjelenést főleg a nagy, globális márkák (főleg pénzügyi, elektronikai, luxus és fmcg-területről) használják, elsősorban márkaismertségük növelésére, illetve piaci szerepük és dominanciájuk üzeneteként. A reklámcsatornák bővülésével ugyanis a cégek költéseiket máshogy osztják szét, és a jellemzően imázsnövelő, ám konkrét ajánlatokat kommunikálására többnyire nem használt nagy tetőtéri reklámokra már nem mindig telik. A kevesebb hirdető és hirdetés azonban Hamvai szerint közvetve mégis a tetőtéri reklámok felértékelődéséhez vezetett: „Úgy gondoljuk, hogy a kevesebb sokszor több, tehát egy láthatósági zónában [értsd: egy háztetőn, homlokzaton – A Szerk.] ne legyen többféle hirdetés, hanem annak az egynek, amit kihelyezünk, a legmagasabb hirdetési és presztízsértéket szeretnénk kölcsönözni” – fogalmazott.

A legfelkapottabb, ezért legdrágább felületek ma Budapesten az Oktogonon és a Nyugati téren találhatóak, utánuk következik a Széll Kálmán tér, majd az Árpád-híd pesti hídfője, amelyek frekventáltságuk folytán kerültek ilyen előkelő pozícióba. „Az árat befolyásolja egyrészt, hogy mennyire látszik a tetőfelület a járda szintjéről, de ennél talán fontosabb, hogy a városon belül hol található az adott reklám. Noha kiemelt jelentőséggel bírnak egy adott helyszín forgalmi adatai, ennél is többet érhet a városrész és a közvetlen környezet atmoszférája, illetve annak városképi jelentősége” – fejtegette az igazgató.

A megtérüléssel kapcsolatban elmondta: a fix, egyszeri nagyobb költségek miatt a hirdetőnek akkor térül meg a befektetés, ha a bérelt felületet legalább 3-4 éven keresztül használja. Ugyan jóval drágább, mint egy óriásplakát, de ebben az is szerepet játszik, hogy a hirdető egy komplett szolgáltatást kap éveken keresztül, beleértve a technológiát, építési engedélyeztetést, helyszínbérletet és üzemeltetést. [Szerettünk volna több, fényreklámok kihelyezésével foglalkozó céget megkérdezni az aktuális helyzetről, de többségük kizárólag cégérek legyártására szakosodott, a fényreklámokat szintén gyártó Epamediától pedig lapzártánkig nem kaptunk érdemi választ. – A Szerk.]

Kihunyt fények

Az egyik legismertebb fővárosi fényreklám, a „Főz, süt, fűt” a Fővárosi Gázművek tulajdonában volt, kálváriája pedig 2005-re tehető. Akkor a Gázművek a magas fenntartási költségekre hivatkozva alvállalkozót bízott meg a leszerelésével, de azzal az utasítással, hogy előtte keressék fel a Neonon csoportot a későbbi elhelyezés kapcsán. A vállalkozó ezt megtette, de mivel a csoport vezetője, Forgács Bálint épp külföldön volt, így nem érték el őt. A hirdetést másnap leszerelték, és a kultikus darab végül a szeméttelepen kötött ki.


(forrás: Kreatív)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

A Veszprém-Balaton Filmpiknik direkt a koranyári időszakban csábítaná a filmrajongókat.

A Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) vezetése mellett látja ezt a feladatot.

Alekoszékat nem megfelelő korhatárba sorolta a csatorna.

A Supercharge pályázatát több mint 7000 jelentkezésből választották a legjobbnak.

Az alkalmazással a tévécsatornán nem közvetített meccseket is élőben lehet követni.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Meghosszabbított nevezési határidő: március 13.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Ismerd meg a legújabb üzleti trendeket és módszereket, majd próbáld ki a tanultakat március 4-én!

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Jöjjön el március 12-én a tavaszi Gyógyszerkommunikációs konferenciára! Inspirálódás, tanulás és tudásmegosztás nem csak gyógyszeripari szakembereknek az EGIS exkluzív, interaktív helyszínén!

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 2020. március 13.

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyon

Digitális automatizáció a marketingben: Mire való a chatbot és mikor érdemes használni? Milyen lehetőségek vannak vele a márkaépítésben? Mi a szerepe az ügyfélkapcsolatban? Mi a jó chatbot stratégia?

A Kreatív szaklap április 2-án először szervezi meg a Best of Best.net & Lollipop workshopot, amelyen az ügynökségek bemutatják a két versenyen legeredményesebben szereplő kampányaikat.

A verseny célja, hogy egy olyan díjat indítson el az FMCG, és az ezzel a szegmenssel szorosan összefüggő Horeca-piac számára, amely felhívja a figyelmet az elmúlt év sikeres innovációira a fogyasztók, a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar területén. Nevezési határidő: április 3.

A nagy sikerrel zajló Év Gyára verseny ötéves jubileuma alkalmából egy egész napos konferenciával egészítjük ki díjátadó gálánkat, ezzel teremtve meg az év egyik kiemelkedő ipari eseményét. Ismerje meg a nemzetközi és a hazai év gyára verseny győzteseinek legjobb gyakorlatait!

SAVE THE DATE Vezetés és pszichológia konferencia április 28-án!

Nagy Kreatív Nap május 7-én! További részletek hamarosan...

hirdetés
hirdetés