A Kreatív nyár végéig kapható 2018/07-08. számában az összes kategóriában alapos merítést adunk a legjelentősebb nemzetközi reklámfesztivál és -verseny, a Cannes Lions idei nyerteseiből, kivéve a filmeket, hiszen sokkal több értelme van úgy írni reklámfilmekről, hogy meg is lehet őket nézni.

Csapjunk is bele: három szpot volt, amit egész héten úgy éreztem, hogy minden kategória díjátadóján folyton szembejönnek. Ezeket a filmközpontú kampányokat nyilván a filmes kategóriákban is kidekorálták

Az egyik ez a Vöröskeresztnek készített, spanyol gyártású szpot. Igazából nem is reklám, hanem dramatizált, szívtépő rövid doku arról, hogy kevés nagyobb embertelenség van, mint kórházakat pusztítani.

Ez vitte a Film Craft kategória Grand Prix-jét (a rendezésért), kapott még egy másikat a scriptért, és a Film nagykategóriában is egy aranyat a biztonság kedvéért.

A másik halmozott bajnok egy ausztrál szpot, a Stop the horror, ami az eutanáziáért kampányol, elviselhetetlenül szenvedő haldoklók bemutatásával. Az a logika, hogy meddig tudod nézni, ahogy az ACG hasonló logikájú itthoni kampányánál is volt, csak itt, ugye, más a téma, és nem fojtott, ki-ki törő feszültség van, hanem nonstop pokol. Tökéletesen működik, inkább tüntetnék fél lábon állva napokig a törvény megváltoztatásáért, minthogy még egyszer megnézzek belőle tíz összefüggő másodpercet hanggal.

A craftban a castingért kapott aranyat, a Filmben járt neki egy másik is.

A harmadikat igazából az emeli ki, hogy az Entertainment: Music kategóriában kapott egy grand prix-t is: az Apple egy nézés erejéig tényleg eléggé megbabonázó Welcome home szpotját Spike Jonze rendezte, és pont úgy néz ki, mint amit arra találtak ki, hogy az art direkcióért (elnézést, magyar nyelv) meg Filmként is kapjon még két aranyat a Riviérán.

Már amikor kijött, akkor megírtuk, hogy mennyire elkapta a londonságot a Nike Nothing beats a Londoner szpotja. Filmként aranyig vitte, Grand Prix-t social kategóriában kapott amúgy.

Úgy képzelem, az „imádod vagy gyűlölöd” pozicionálásra épített angol rohasztott élesztőkrémen, a Marmite-on dolgozni reklámosként folyamatos jutalomjáték lehet. Ennél a 90 másodperces szpotnál biztosan így volt. Remek alapötlet tökéletes megírva és eljátszva, az utolsó ziccerig mindent beütve.

A német Edeka áruház grandiózus, szívmelengetőnek szánt, de szerintem kicsit kiszámítható és túltolt animációs szpotját, amelyben Robotok A Jövőben Rátalálnak A Karácsony Igazi Szellemére Egy Család Segítségével a zsűri is úgy lőtte be, ahogy én, legalábbis a craft mezőnyben animáció és legjobb eredeti zene kategóriában kiszórt aranyak arról árulkodnak, hogy az erőfeszítést értékelték.

A nemzetközi interneteken nem annyira ment körbe, de látványos és megkapó ez az iPhone 7 fotóképességeit méltató film, vágásért és rendezésért is lett neki craftos aranya.

A drámai hatás kedvéért idáig kivártam a sima Film kategória grand prix-jével, ami valójában egy széria: magukat másmilyen reklámnak tettető Tide mosószer reklámok, ahol a más szektorok kliséiből építkező filmekben az a lényeg, hogy valaki vakítóan fehér ruhában van, és hogy igazából akkor ez egy mosószerreklám. Ide most az ezekből a Super Bowl-ra készült kétperces megamixet teszem be, de le lehet őket vadászni egyesével is.

A Mini látványos és benzinszagú autósportos szpotja (Kevesen Hittek Benne, De Kevesek Hite Is Sokakat Maga Mellé Állít) cinematography és sound design vonalon kapott Film Craft aranyakat.

Az egyik személyes kedvencem a Getty Imagesé: a fotóarchívumból egy olyan ötperces szpotot raktak össze, ami simán végig húz, a lényege pedig az, hogy pusztán egyetlen napról használtak képeket, ha abból ilyen film lett, akkor hűha, mennyi és milyen fényképük lehet még. Filmben vitt aranyat.

Biztos megvolt már, de azért a cannes-i zsűri is pottyantott egy aranyat az Audi bohócos szpotjában, ahol éteri zene és bohóckosztüm segítségével emelik el a valóságtól a hétköznapi pocsék sofőröket, akiktől a mindenféle menetbiztonsági automatika jól megvédi az új Audik tulajdonosait.

Egyszer lesz egy laza, magabiztos, bátor és teljesen váratlan irányból közelítő szpot, ami a más bőrszínűnek levésről, például az amerikai feketeségről beszél. A P&G The Talk című szpotja nem ez, hanem az a zongorás zenés, komoly, ami ezt szükségszerűen megelőzi, és szükségszerűen kapott is Film kategóriában aranyat. Nagyon menő, persze, hogy egy FMCG-márka beleáll egy My black is beautiful szlogenű kampányba, és a filmnek is van kifejezetten erős része, amikor az anyuka arról beszél az első útjára induló friss jogsis lányának, hogy azért kell észnél lenni igazoltatáskor, mert elég egy rossz mozdulat, és nem jön haza.

A szexuálisan bántalmazott gyerekeket segítő thaiföldi alapítvány filmjét jó eséllyel még nem láttátok, pedig maradandó darab: terápia alatt álló gyerekek rajzai + plusz egy tiszta, egyszerű feldolgozás a Torn című dalra. Utóbbiért kapta a Film Craft aranyat (már létező zene felhasználásáért).

Ha már Thaiföld, ez a csokis ostya-szpot cukin telibe tolja az ázsiaiságot, kapott is Film aranyat:

Amikor a Christie's aukciósház kalapács alá helyezte Leonardo da Vinci frissen feldezetet festményét, a Droga 5 az azt csodáló emberekről készített videót. A Film Craft mezőny cinematography alkategóriájában kapott aranyat.

Az lett volna furcsa, ha a BBC One készít egy animációs filmet a karácsonyról és nem kap Cannes-ban aranyat legalább a Film Craft animáció alkategóriájában. Kapott. Érdekes volna egy alternatív univerzum, ahol a britek átugorják a gyarmattartó évszázadokat, és egyből kizárólag karácsonyi tévészpotok készítésére specializálódtak volna.