Véget vethet a reklámújságoknak is az az új törvénytervezet, amelyben a műanyagzacskók forgalomból való folyamatos kivonása is szerepel. A tervezet szerint ugyanis, ahogy a 24.hu is írja, a reklámhordozó papíroknál a jelenlegi kilónkénti 85 forintról jövőre 304 forintra, vagyis több mint 3,5-szeresére emelkedne az adó.

A termékdíjat 2011-ben vezették be, ez a reklámhordozó papírokra kezdetben 64 forint volt, írja a lap. A Nyomda- és Papíripari Szövetség szerint nem vonták be őket az egyeztetésbe, és a brutális emelést büntetésnek érzik. Horváth Csaba, a szövetség elnöke szerint egyébként az elmúlt években csökkent a reklámhordozó papír mennyisége, a durva termékdíjemelés ezzel együtt a papíralapú nyomdatermékek majdnem harmadát érinti. Ezzel a törvénnyel elvileg megszűnhetnek a nyomtatott reklámkiadványok, ugyanakkor a bevételkiesés tönkreteheti a nyomdákat.

"Nem vagyunk hívei a postaládákba tömött reklámanyagoknak, amik jó esetben újrahasznosított hulladékként, rosszabb esetben szemétként végzik. Ugyanakkor a tervezett változtatást megelőzően a szakma érvelését sem kellene figyelmen kívül hagyni" - mondja Horváth, aki szerint még az sem biztos, hogy megszűnnek a reklámkiadványok, ugyanis azok gyártását simán kiszervezhetik a környező országokba.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) is tiltakozó közleményt adott ki. Ők is hiányolják a szakmai egyeztetést. "A reklámszakma elsősorban az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók szempontjából tartja kifejezetten károsnak az ingyenes akciós tájékoztatók megszűnését vagy azok fizetőssé válását" - írják. A két szervezet ezen kívül kifogásolja a fokozatosságot, a környezet terhelésének csökkentésére irányuló alternatív módszerek megfontolását, amit akár a reklámozók a reklámok előállítóival végezhetnének, olvasható a közleményben.

Azt is írják, hogy nem csak alulinformálttá válnak ezáltal az alacsonyabb jövedelműek, a törvény a tudatos vásárlói magatartásra is rossz hatással lesz szerintük. Ők is említik a kiadványok mögötti iparágat, amelyben sokan elveszíthetik a munkájukat. Emellett, érvelnek még, a 17,5 milliárd feletti plusz adóteher finanszírozhatatlanná teszi a reklámeszközök fenntartását, amely "jórészét az érintett piaci szereplők kénytelenek lesznek beépíteni a termékek árába, ezzel áremelkedést generálva nemcsak a napi fogyasztási cikkek tekintetében".