Egyre többet érnek a helyi hírek

Politikai minimum, felértékelődő közösségi hírszerzés és névről ismert publicisták. Utánajártunk, hogyan születik a lokális tartalom, mire használhatók a helyi lapok, és előállítása miben különbözik az országos médiás tartalmaktól.

A regionális napilapokat ma hazánkban négy nagyobb kiadói csoport tartja kézben: a MediaWorks nyolc, a Pannon Lapok Társasága négy, a Russmedia három megyében, míg a Lapcom két megyében készíti és terjeszti lokális tartalmait. A helyi médiumok közös tulajdonsága az erős helyi közszolgálatiság és az egyre intenzívebb interaktivitás, a lappiaci hirdetők ma már az ezekkel járó márkahűséget váltják forintra. Nagy kérdés azonban, hogy a helyi lapok hogyan tudják megszólítani azt a supernow generációt, amely azonnal és egyszerre több mindenre vágyik, miközben erősen kötődik a technológiához. Ahhoz a technológiához, amellyel az okoseszközök nyújtotta szabadság lehetőségét teremtik meg. A supernow generáció tartalomfogyasztás közben a social medián keresztül kommunikál, a megosztás és a kapcsolódás lételeme, és multitasking médiafogyasztóként mindegy, hogy milyen platformon kapja a tartalmat. Mindenesetre a hírek párhuzamos platformon tálalása, a lokálpatriotizmus gondozása, és a helyi lapok nyilvánosság-szervező képessége ebbe az irányba tart.

Ahol minden publicistát névvel, arccal ismernek

A többek között nyolc megyei lapot működtető Mediaworks a legjobb példája a központosított, de független, lokális tartalomgyártásnak. Azonos a lapstruktúra, a tartalmi tematika és a layout, de a lapot meghatározó lokális tartalom a megyei szerkesztőségekben születik. Ugyanakkor a központi szerkesztőség feladata, hogy a fontosabb gazdasági, közéleti híreket és a szórakoztató tartalmakat előállítsa. A portfólión belül ugyanis nem ritka az egymástól átvett tartalom, vagy az országos témájú anyagok helyi információkkal megtoldott beágyazása a regionális lapokba.

„Jegyzetet és első oldali glosszát, úgynevezett Jó reggelt!-et mindegyik napilap közöl minden nap, amiket zömében a helyi újságírók írnak meg. Ez általában minden laphoz kompatibilis, és van, hogy ezeket cseréljük a megyék között. De főleg a jegyzetnél fontos, hogy a megyében élő újságíró arca megjelenjen. Miközben a sztorik nagy százaléka a lapunkhoz érkező telefonos, olvasói leveles megkeresések által fut be szerkesztőségünkhöz. Ilyenkor általában valamilyen probléma megoldásához kérnek segítséget, a megyei szerkesztő kollégák pedig továbbítják az adott térségben dolgozó újságíró számára. Ami olyan súlyú, abból kisebb-nagyobb cikk születik” – utalt Pocsaji Richárd, a Békés Megyei Hírlap felelős szerkesztője a helyi lapokra jellemző publicisták ismertségének fontosságára. Az ismertség és a rendszeresség bizalmat, kötődést épít, az olvasói lokálpatriotizmus pedig valahol ezek mentén születik meg.

A regionális lapok 10-15 fős szerkesztőségeinek egyik legnagyobb előnye, hogy országos médiás társaikhoz képest jóval közelebb állnak a helyi döntéshozókhoz és a gazdasági élet szereplőihez, ugyanakkor jellemzően nem adnak teret a pártpolitizálásnak. Újságíróik gyorsabban, könnyebben jutnak lokális információkhoz, és minden településen vannak nem hivatalos informátoraik is, akik a híreket szállítják. A stabil kapcsolatokkal, megbízható forrásokkal rendelkező újságíró mindig is komoly értékmérője volt a helyi médiumoknak.

Nemcsak nekik, róluk is szól

A hazai lappiacon elfoglalt különleges helyzetüket ugyanis az olyan helyi híreknek köszönhetik, amiket az olvasó az országos médiumokban nem talál meg. A település lakói számára ezek a napilapok az elsődleges információforrások, a szerkesztőségek pedig tudatosan dolgoznak azon, hogy olvasóik érezzék: a hírek nemcsak nekik, de róluk szólnak. Ezzel együtt jár az is, hogy a szerkesztőségeknek az országos médiumokhoz képest kiemelt gondossággal kell feldolgozniuk azokat a tragédiával járó külföldi vagy belföldi híreket, amelyekben helyi áldozatok is vannak. A helyi sajtó olvasói érzékenyebbek a lokális történésekre, jobban igénylik a kollektív élményeket, és egyben szívesebben olvasnak helyi emberekről szóló riportokat, interjúkat.

Egy kolumnás terjedelmet és rengeteg olvasói gratulációt kapott például júliusban Suhajda Szilárd békéscsabai hegymászó, akinek bár nem sikerült, de megpróbált feljutni oxigénpalack nélkül a „Kegyetlen hegynek” is nevezett K2-re. A csúcstámadás tervéről és az indulásról szóló, főképp MTI-ből átvett hír szinte minden nagyobb hírportált és országos napi lapot bejárt, de a Békés Megyei Hírlapban közölt egyoldalas portré volt az, amely képes volt az egész megyét megmozgatni.

A 70 éves megyei lap felelős szerkesztője szerint a megyében élők mindennapjaihoz hozzátartoznak a helyi lapok, ebben a hozzáadott értékben pedig nagy lehetőségek vannak: „Az embereket az érdekli, ami a mindennapi életüket befolyásolja, ami közvetlen környezetükben történik. A vidéki sajtó legnagyobb ereje, hogy helyi problémákkal, felvetésekkel tud foglalkozni - olyan ügyekkel, amelyek egy országos lap hírérték-küszöbét nem lépik át. Ezért igyekszünk minél több helyi arcot bemutatni a lapban. Ez a lap a miénk, rólunk szól – a helyi újságoknak közösségépítő szerepe van. Kiemelt fontosságú az olyan lokális ,,jó ügyek” felkarolása, mint például egy karitatív akció megszervezése, vagy az olvasók megmozgatása egy új kórházi eszköz megvásárolása ügyében” – vélekedett Pocsaji Richárd.

Interaktívabbak a helyi napilapok

A régiós nyomtatott sajtó épp a helyi jelleg erőssége miatt még olyan műfajokat is képes életben tartani, mint a falu- és városrészi riport, vagy azok a szépirodalomból populárisabb ágazattá fejlődő glosszák, amelyek egy lokális, mégis sokakat érintő apróságból csinálnak viccet. De az olvasók kertjéről, érettségi találkozójáról vagy a megyében megszületett gyerekekről készült fotók is csak egy regionális lapban tudnak ma létezni. Ezek mind a hosszú távú kötődést erősítik, és egyben az interaktivitás fenntartó eszközei is.

A megyei sajtó jellegzetessége ugyanis a részben szolgáltató, részben interaktív oldalak megléte. A képregények, az állás- és apró hirdetések, a horoszkóp, a traffipax és vízállásjelentések vagy az anyakönyvi hírek ugyanúgy képesek megélni a hasábok oldalain, mint az olvasói sms-ek, fotók és levelek. A helyi médiának ez a sajátos képessége egyszerre tartja fenn és szervezi a nyilvánosságot, ahogyan a párbeszéd kialakulását szolgálják a véleményközlő cikkek mellé írt szerzők nevei, elérhetőségei is. De hírgeneráló képességüknél fogva a közösségi oldalak, az ingyen hívható szerkesztőségi zöld számok és a Küldjön hírt! jellegű olvasói feature-ök is idetartoznak.

Felértékelődtek a helyi hírek

A megyei lapoknál nagy az átfedés az online és a print tartalmak között, ami részben a szerkesztőség méretének is köszönhető. Míg egy országos közéleti lapnál közel akkora szerkesztőség jut az online platformra, mint a printre, addig a regionális online tartalmak előállítását a megyei szerkesztőségek mindössze két-három tagja végzi. Ezért az országos médiumokhoz képest a kereszthivatkozások sokkal gyakoribbak. Időbeli csúsztatásokkal több anyag is megjárja mind a print, mind pedig az online felületeket, és gyakran kerülnek olyan cikkek is nyomtatásba, amelyek az online felületen olvasói infókkal megtoldva érnek teljes értékű anyaggá. Ezért fontos, hogy a helyi lapok megtalálják azt az ideális arányt, amely még képes a print olvasottságát megtartani, ugyanakkor a portál gyorsaságában és interaktivitásában rejlő lehetőségeket is kihasználni. Utóbbi jelentősége az olyan tartalmak előállításában áll, amely képes online közösségi élményeket generálni, a médiumhoz való kötődést erősíteni, és a felhasználók közösségi médiában való aktív jelenlétét kihasználni. Mindezzel pedig már az a multiplatform jelleggel tartalmakat fogyasztó fiatalabb generáció is megszólítható, amely szívesebben oszt meg például nagyképes vagy videós tartalmakat.

Az utóbbi időben a helyi lapoktól elvárt megnövekedett vizuális tartalmi igényekről beszélt Takács Zoltán is, a Mediaworks lapok központi integrált szerkesztőségének vezetője és a Vasárnap Reggel felelős szerkesztője. „A jelen vizuális kultúrához igazodva nőtt a fotók aránya a szövegekhez képest és sokkal több a nagyobb felületű kép, grafika, látványosabbak a tördelési megoldások. A cikkek sem szövegtengerek, hanem sok apróbb egységre tagolt, kiegészítő információval megtoldott, sokkal inkább olvasóbarát témafeldolgozások.”

Takács Zoltán szerint a megyei lapok sajátossága és egyben erőssége az a szerkesztési elv, ahogyan olvasóikat kiszolgálják. Így egy termékben kapják meg a világ és az ország legfontosabb híreit, miközben sehol máshol nem elérhető, számukra kiemelten értékes helyi tartalmakhoz jutnak. „A megyei lapoknak fő szempontja a hírek értelmezése, hátterezése, a mindennapi életre hatást gyakorló események követése és elmagyarázása. A vidéki sajtónak pedig a hírforráshoz való földrajzi közelség és a helyismeret a legnagyobb előnye A döntéshozókkal való napi kapcsolat miatt a lokális információhoz jutás sokkal könnyebb, gyorsabb és alaposabb, mint bármely más médiumnak. Ebben mindenki verhetetlen a saját megyéjében.”

A lokális tartalom közlésének sosem volt még ilyen komoly szerepe, a brandérték és közvetve a példányszám növekedést csak a helyi igények kiszolgálásával lehet elérni. Ezt mondja Póré László, a Mediaworks Regionális Üzletágának igazgatója is, aki szerint a regionális sajtó értékét a többi médiumhoz képest a gyorsabb és alaposabb lokális információszerzésben kell keresni: „A lehetőség is ebből fakad akár print, akár online platformon: az olvasói szokásokat, trendeket látva az országos médiumok szerepe mindenütt csökken, ellenben az emberek közvetlen lakóhelyének információi, hírei felértékelődnek.” – fogalmazott a szakember.

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A legjobb márkaélményeket és aktivációkat keresi a 2019-es Lollipop! Meghosszabbított nevezési határidő: 2019. október 18.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én.

Gondolatok és példák a gyógyszermarketingről, az ipar kommunikációs szakembereitől. 2019.10.29.

A GyártásTrend ősszel folytatja országjáró Roadshow-ját, amelynek keretében a gyártó cégek használható tudást kapnak a digitalizációs ipar 4.0 megoldásokról.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.