hirdetés
hirdetés
hirdetés

Egyre több a pr-esek dolga

Emocionálisak és alaposan figyelik a nemzetközi trendeket – Ioana Manoiu, a bukaresti GMP PR ügyvezető igazgatója szerint ez a két tényező az, ami miatt a románok olyan rendkívül sikeresek a nemzetközi reklám- és pr-versenyeken. A Kreatív negyedik Pr Napján megtudtuk azonban azt is, hogy Angliában ma már több a pr-es, mint az újságíró, és hogy a hírnév elleni támadások szofisztikáltabbak, mint valaha.

hirdetés

Elképesztő változásokon megy keresztül manapság a pr-szakma. Semmi nem olyan, mint akár három évvel ezelőtt – szögezte le Ioana Manoiu, a Kreatív Csoport negyedik Pr Napjának első, Romániából érkező előadója csütörtökön, a Vinopolisban. Az év pr-ügynöksége díjat hazájában idén másodszor elnyerő GMP PR alapítója és ügyvezetője és az idei cannes-i pr-zsűri egyetlen kelet-európai tagja prezentációjában - annak címének megfelelően - arról beszélt, hogyan lehet pr-díjakat nyerni.

Újra fizetni kell a médiáért

A román szakember kiemelte, a különféle területekre specializált kommunikációs és marketingügynökségek integrációja és a tevékenységeik, szolgáltatásaik közötti átfedés növekedése évek óta egyre erősebb - így van ez Romániában, és erről számolt be az összes cannes-i zsűritag is neki.  Mindezt jól példázza, hogy az idei Cannes Lions kreatívverseny pr-kategóriájában 900 nevezésből 224 érkezett csak pr-ügynökségektől, a 105 döntőbe jutott munkából pedig csupán húsz volt pr-ügynökségi munka.

A verseny – többek között a válság miatt – rendkívül erős, az ár döntő szerepével pedig nehéz harcolni.  Az egyik jellemző trend emiatt Ioana Manoiu tapasztalatai szerint az, hogy nincs többé pénz a specializálódásra, a pr-esnek értenie kell mindenhez, a közösségi médiához éppúgy, mint például a CSR-hez. A másik, hogy a pr-ügynökségeknek újra fizetniük kell a médiáért, még a bloggereknek is, a harmadik pedig, hogy többé nem befolyásoló közvetítőkhöz, vagyis újságírókhoz, hanem közvetlenül az emberekhez kell szólni.

Ez utóbbit többek között a digitális kommunikáció terjedése és változása eredményezi, ami például ahhoz is vezet, hogy ma a cégek hírneve sokkal sérülékenysebb, mint korábban. „A Google a hírnévmenedzsered: ma az a legnagyobb probléma, ha a keresőtalálatok között az első oldalon van a rossz hír a cégedről. Ráadásul a szégyen többé nem 15 percig tart: az interneten ottmarad örökre” – emelte ki a szakember. A  támadások ma már rendkívül szofisztikáltak, és ha nem figyeli egy cég aktívan az internetet, akkor komoly károk érhetik a hírnevét.

A vállalati pr és a csalók - olaj a tűzre

Amint azt Manoiu példákkal is alátámasztotta, a céges kommunikációt egyre erősebben fenyegetik a profi csalások. A BP Global PR néven működő Twitter-felhasználó például az olajkatasztrófa után rögtön százszor több követőt szerzett, mint a BP hivatalos Twitter-profilja, és olyan cinikus álüzeneteket twittelt ki, mint hogy „Ugyan már, ez csak olaj, fogd a gyerekeket és gyerünk a tengerpartra!”. A BP csupán egy héttel később fedezte fel: addigra a Twitter-fiók már komolyan fokozta a BP hírnevében tett károkat.

Egy másik példa a BBC egyik híradása volt, amelyben a Dow Chemical  szakembere a cég 1984-es gázszivárgós balesete után 20 évvel felelősséget vállalt és 12 milliárd dollár kártérítést jelentett be.  Később kiderült, mindez átverés: az imposztor a "Yes Men" duó tagja volt, akiknek céljuk, hogy médiahekkeken keresztül hívják fel a figyelmet valós társadalmi problémákra. Harmadik példaként a szakember a Chevron kampányát hozta  fel, amelyet egy nappal az indulás előtt hekkelt meg valaki, aki ugyanazzal a kreatívval, grafikával és ál-weboldallal egy teljesen hamis, ellenkező üzenetű kampányt indított el.

A márka-pr-ben a szakember szerint a fogyasztók közvetlen megszólítása és az érzelmekre való hatás napjaink legjellemzőbb trendje. Erre Cannes-ból hozott példákat, például a Spanair Váratlan csomag vagy a Gatorade Sportoló szív című kampányát.

Ez az emocionális hozzáállás és a nemzetközi trendek aktív figyelése az, ami a román ügynökségeket olyan sikeressé teszi a nemzetközi reklám- és pr-versenyeken – mondta el kérdésre válaszolva Manoiu. „Sok nemzetközi iroodalmat olvasunk és sokat utazunk.  A Cannes Lions fesztiválra például a román pr-ügynökségek vezetőinek fele minden évben elmegy” – támasztotta alá a szakember.

A szakma az érdekgazdák köré szerveződik

Szondi György, a Leeds Business School  pr-docense angliai tapasztalataira alapozva támasztotta alá román kollegája állításait. Az ügynökségek közötti integráció szerinte a jövőben is tovább fog nőni: egy idő után mindegy lesz, hogy minek hívjuk, pr-nek, marketingnek vagy kommunikációnak. Kérdés csak az, hogy melyik terület integrálja majd a többit, de Szondi szerint a pr-esek jobb helyzetben vannak, mint a többiek, mert ők kezdetektől sokféle érintett csoporttal tartanak kapcsolatot, nem csak a fogyasztókkal. Ezek az  értintetti csoportok Szondi szerint pedig azért kulcsfontosságúak, mert a kommunikáció ezek köré integrálódik, nem pedig a pr-es személye vagy az üzenet köré.

„A vállalat érdeke helyett egyre inkább az érintett csoportok érdekei kerülnek előtérbe: ők szabják meg, hogyan kommunikáljon velük a cég, mit csináljanak közösen. A pr ugyan uralni, irányítani szeretné a médiát, de ez egyre nehezebb, a kész, fél évre előre lefektetett terveket egyre gyakrabban ki kell dobni, az  üzenet kontrollálhatósága egyre inkább megkérdőjeleződik” – szögezte le a külföldön élő magyar professzor. Ugyanez jellemző a CSR-re is, amelybe a közösség már be akar vonódni. „Nem működik az a CSR-program, amikor a cég dönti el, hogy az adott közösségnek mi a jó” – hangsúlyozta Szondi.

Ha az integrálásban esetleg nem is a pr-esek játszanának kulcsszerepet, egyelőre – legalábbis Nagy-Britanniában – a pr-szakmának nem kell félnie a térvesztéstől.  A Magyarországnál tízszer több, vagyis közel hatvanezer pr-est foglalkoztató piacon idén ugyanis már több a pr-es, mint az újságíró, és a médiumok egyre inkább igénybe is veszik a pr-eseket: az anyagok elkészítésében mintegy húsz százalékban rájuk támaszkodnak. Ennek oka pedig a hazánkban is jellemző jelenség: az újságírók száma ott is csökken, egyre többeket elbocsátanak, és akik maradnak, azok is egyre leterheltebbek. Számos újságíró pedig magától szegődik el pr-esnek. 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Az EU és a tagállamok fogyasztóvédelmi szervei jutottak erre a megállapításra online razziáik után.

A hó eleji 40 ezerről március végére 30 ezerre csökkent a napi összes reklámszpot száma az NMHH jelentése szerint.

Baranyi Bálint senior account lesz az ügynökségnél

Az influencer marketinggel foglalkozó, már Európa több országában jelen lévő vállalkozás nemrég került az amerikai piackutató látószögébe.

Az Önszabályozó Reklám Testület történelminek nevezte a megállapodást.

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2020. július 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés
hirdetés