hirdetés
hirdetés
hirdetés

Designerré képzik át magukat a gazdasági szakemberek?

Átfogó felmérést készítettek a hazai service design szakmáról a Service Design Day szervezői, akik a konferencia résztvevőinek segítségével közösségi rajzon is ábrázolták a szakmát.

hirdetés

A Service Design Dayt főszervezőként jegyző SD4Good kezdeményezésére a Service Design Network hazai csapata és Datalyze kutatói közreműködésével létrehozott service design felmérés több érdekes eredményt is hozott.

Gazdasági szakemberekből lesznek inkább service designerek

Az eredmények szerint a service design, azaz szolgáltatások ügyfélközpontú tervezése egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai gazdasági környezetben - bár közel sem kap még akkora hangsúlyt, mint egyes nyugat-európai országokban. A Service Design Day konferenciát követően a kérdőívet összesen 90 fő töltötte ki, melyből a megkérdezettek valamivel több, mint kétharmada használ munkája során service design eszközöket. Közülük 39 százaléknak van üzleti-, gazdasági végzettsége, és 21 százalékuk marketing, reklám, kommunikáció területeken végezte tanulmányait. A válaszokból kiderül, hogy service designnal foglalkozók többsége menedzsment tanácsadással, termékfejlesztéssel, UX designnal és kutatással foglalkozott ezt megelőzően,  tehát az adatok alapján el lehet mondani, hogy a service designt használó szakemberek inkább a gazdasági szakterületek felől érkeznek.

A kutatásban résztvevők fele főállású alkalmazottként foglalkozik service design-nal.
Külföldön egyre jellemzőbb, hogy a vállalatokban belső designerek - jellemzően külső ügynökségek támogatásával - segítik a többi csapat munkáját, ha valamilyen problémát ügyfélközpontúan szeretnének megoldani - a hazai felmérésben is jelentős arányban voltak olyan válaszadók, akik a vállalati oldalon foglalkoznak service designnal (a válaszadók 38 százaléka), akiknek egy igen változatos kör, azaz kisebb digitális ügynökségek, digitális innovációs stúdiók, design stratégiai tanácsadó cégek és szabadúszók is segítenek abban, hogy ügyfélközpontúan tervezzék a szolgáltatásaikat. Ugyanakkor a hazai vállalatoknál még kevés dedikált service design csapat létezik és a kérdőívből az derült ki, hogy sokan más területeken, osztályokon dolgozva dolgoznak service design eszközökkel, de nem dedikáltan ez a területük a vállalaton belül.

Érdekes jelenség, hogy Magyarországon nehezebb projekteket találnia a szabadúszó service designereknek, ellentétben a külföldi tendenciákkal. Itthon nagyobb valószínűséggel csatlakozik egy szakember inkább vállalati oldalhoz, vagy ügynökséghez, mivel céges formában jobban tudják magukat képviselni a szűk hazai piacon.  Ennek ellenére a kérdőív alapján általános problémaként érzékelhető a képzett, kimondottan service design ismeretekkel rendelkező munkaerő hiánya.

A szervezeten belüli megvalósítás a legnagyobb szakmai kihívás

Megkérdezték a kérdőívet kitöltő, service designnal foglalkozó szakembereket arról is , hogy milyen szakmai kihívásokkal néznek szembe. Mind a vállalati, mind az ügynökségi oldalon jelentős kihívásnak bizonyul a service design, mint diszciplína megismertetése a szervezetekkel, és az új eszköztártól való idegenkedés is. A büdzsé korlátaival jellemzően az ügynökségi oldal találja szembe magát, míg a projektek megvalósításához kapcsolódó időhiánnyal való küzdés inkább a vállalati oldalra jellemzőbb.

A fentieken túl számos ügynökség küzd még azzal a kihívással, hogy ügyfeleit meggyőzze a service design hitelességéről és helytállóságáról, melynek eredménye az esetenként igen hosszú sales ciklus.

A megvalósítás során szervezeten belül egyrészt forráshiány, és egyéb operatív korlátok nehezítik a service designerek munkáját, azonban ennél talán még jelentősebbek a kultúra- és szemléletmódváltás okozta problémák. Visszatérő kihívásként jelenik meg a service design és az általa elérhető eredmények megismertetése az érintettekkel, és az általános szervezeti ellenállás feloldása - legyen az a saját vállalat stakeholderei között, vagy ügynökség esetén az ügyfél szervezetben.

Egy másik átfogó probléma a képzett munkaerő hiánya, ami szorosan összefügg azzal, hogy jelenleg kizárólag tanfolyami keretek között lehet service designt tanulni, alap- vagy mesterképzésben nem jellemző az alkalmazása. Így aki ezen a vonalon szeretne dolgozni a későbbiekben, az kénytelen posztgraduális, önköltséges képzésekre jelentkezni, vagy külföldre menni a szükséges tudásért.

Ábra: A kérdőívet kitöltők mennyire találkoznak service designerként az alábbi kihívásokkal?

Az első hazai Service Design Térkép
A Service Design Day-en a Grafacity facilitátorai segítségével közösségi rajz készült a négyszázötven résztvevő közreműködésével. A közreműködők atlaszra vetették, hogy mely szektorokban vittek már service design projektet, illetve kis zászlókkal jelezhették azokat a cégeket, ahol tevékenykednek, vagy akikkel közreműködtek. A térkép nagy formátumban itt érhető el.

Láthatóan jelentős a service design szerepe többek között a bank- és a telekommunikációs szektorban, ami talán nem okoz már meglepetést. Érdekes módon azonban megjelent egy-két projekt az állami szférában is, ami Magyarországon újdonságnak számít, azonban korántsem egyedi jelenség Európában. Angliában például már 2014 óta ilyen alapokon működik a közigazgatás, és mára több mint 3000 service designer, kutató és más szakértő dolgozik az állami szférában.

A civil szektor is felkerült a térképre (pl.: Bátor Tábor) és valóban, az itt fellelhető problémákra és kihívásokra optimális megoldást tud nyújtani a service design eszköztára. Azonban, ha a vállalati szférában is gondot okoz az elegendő keretösszeg biztosítása, akkor a civil szervezeteknél ez a korlát még inkább felerősödik.

A Service Design Dayről

Az SD4Good főszervezésében és a Superbrands közreműködésével immár harmadszorra rendezték meg a Service Design Dayt. Az eseményen több, mint 110 előadó mutatta be a területet értinő aktuális témákat, mint az agilitás, design kutatás, customer experience, innováció, szolgáltatásfejlesztés, vagy a branding és marketing jövője, de számtalan társadalmi, oktatási téma is terítékre került, sőt még a vallással is külön modul foglalkozott. „Három éve egy meetupot szerettünk volna tartani a témában és ahhoz képest a terület hatalmas hazai fejlődését mutatja, hogy idén ilyen sok előadó tudott hozni példákat, inspirációt a service design alkalmazására” - mondta Káli György főszervező. A konferencia résztvevők játékosan egy-egy társasjátékot játszva ismerkedhettek egymással a szünetekben, illetve speciális „ügynökségsimogatón” mérhették össze szerencséjüket a hazai service design ügynökségek csapataival.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Bejelentették: várható az új arculat és a b2b-profil további erősítése is 2020-ban.

Úgy volt, hogy nem lesz hivatalos mörcs karácsonyra, de aztán észhet tért a cég.

Az árnyalat hivatalosan persze nem a kólásdobozról kapta a nevét, hanem nemes egyszerűséggel „klasszikus kéknek” hívják.

Robert De Niro saját gyűjteményének darabjait is felajálotta a könyvhöz.

A fenntarthatóság jegyében állt össze a két nagy múltú amerikai vállalat.

15 küldőpiac 15 percben. A Pont Itt és a Turizmus Online szakmai rendezvénye Dátum: január 31.

hirdetés
hirdetés