hirdetés
hirdetés
hirdetés

Budapest - lesz-e egy arc az ezerből?

„A budapestiek és a külföldiek Budapest-képe csak néhány közhelyes ponton találkozik – egy jó márka esetében nem lehet ekkora különbség a termék megítélésében és a hozzá kapcsolt asszociációkat illetően” – áll a Political Capital Budapest megítéléséről készített tanulmányában. A főváros brandingjén dolgozó Városarculati Tanácsnoki Iroda (VTI) szerdán nyilvános beszélgetést tartott a Budapest-márkáról – kimondatlanul is ezzel a végső tanulsággal. Romkocsmák és zene, új logótervezet és a Budapest lifestyle a folytatásban.

hirdetés

„Many things to many people”, „The crossroads of Europe”, „Something for everyone”, „Gateway to the East” – ha a Budapesten élő külföldieken múlna, ilyen szlogenjei lehetnének a fővárosnak a jövőben. Mint a Fővárosi Önkormányzat kutatóintézménye, a Studio Metropolitana Futurbia projektjéből és az ahhoz kapott előbbi javaslatokból is kiderült, Budapestből nem egyszerű egy-két dolgot kiragadni, amikor a város egyelőre némiképp kaotikus márkájának megújításáról van szó.

Mindez az önkormányzat Városarculati Tanácsnoki Irodájának (VTI) feladata, akik szerdán nyilvános beszélgetésen mutatták be az eddigi eredményeket. A már említett – helyieket és külföldieket egyaránt megkérdező – Futurbia tanulságai szerint Budapestnek minden adottsága megvan, hogy újraértelmezze magát a régió és Európa térképén, pusztán a meglevő értékeket kellene kihasználni. Balogh Eszter, a projekt vezetője többek között a város sokszínű építészetét, jó elhelyezkedését, közbiztonságát emelte ki.

A külföldieket külön lenyűgözi a kulturális sokszínűség, az erős nemzeti karakter. Szerintük például az alternatív kultúra Mekkájaként, vagy – a szocialista közelmúltra is rágyúrva – a keleti blokk centrumaként lehetne pozícionálni a várost. Az összes megkérdezett csoport válaszaiból pedig a következő hívószavakat szűrték le a projekt végeztével: kelet Párizsa, ékszerdoboz, sokérzésű város, a Duna gyöngyszeme, sétálható város. (A Futurbia-projekt eredményeit bemutató prezentációt itt töltheti le.)

Bojár Iván András, a VTI-t vezető tanácsnok szerint látszik, hogy Budapestről több tucat – kevésbé vagy erősebben igaz – asszociáció létezik. Mint elmondta, egyelőre ezek szűrésénél tartanak, és még nem sikerült megtalálni a leginkább a városra illőt.

Felhők a város fölött
A Political Capital (PC) – akik a Studio Metropolitana kérésére készítettek elemzést a Budapest-brandről – szerint azonban a helyzet nem annyira egyszerű, hogy pusztán választani kellene egy rakás pozitív dolog közül. Mint írják, „a budapestiek és a külföldiek Budapest-képe csak néhány közhelyes ponton találkozik – egy jó márka esetében nem lehet ekkora különbség a termék megítélésében és a hozzá kapcsolt asszociációkat illetően”.

A szerdai fórum
A szerdai fórum
Ráadásul a külföldiekben élő kép sem egyöntetűen pozitív: bár a városlakókat barátságosnak tartják, a szolgáltatásokat már nem, és míg a tömegközlekedésről például jó véleménnyel vannak, a hajléktalanokkal szembeni érzéketlenség is szemet szúr nekik. Budapestért ráadásul az országon belül sem rajonganak egyöntetűen: a vidékiek 64 százaléka semmi szín alatt nem költözne a fővárosba, egy ötfokú skálán 2,5-ösre értékelték a pesti életminőséget. A PC szerint az is tettenérhető, hogy innentől fogva Budapest progresszív kulturális termékeit is elutasítják, és a vidékkel szembeni ellenkultúraként fogják fel.

A kutatócég szerint Budapest – például a hasonló múltú Berlinnel vagy Prágával ellentétben – történelmi örökségét sem használja ki koherensen, eközben pedig régiós mértékben nézve is jelentős a lemaradás a legjobb példáktól számos olyan területen, ami az arculat részének számít – a közlekedési moráltól az akadálymentesítésen át a toleranciáig.

Mint a tanulmány egyes részeit a szerdai fórumon ismertető Somogyi Zoltán, a PC ügyvezetője hangsúlyozta, ennek ellenére Budapestnek van esélye a szűken értelmezett versenytársak ellen – de csak akkor, ha még mielőtt beszállna a versenybe, azonosítja, milyen területen, kikkel és hogyan akar versenyezni. (A teljes tanulmány jövő héttől érhető el a Studio Metropolitana honlapjáról. A szerdán is bemutatott előzetes, részeket kiragadó prezentációt, és kilenc európai nagyváros arculatainak ehhez kapcsolódó összehasonlítását letöltheti tőlünk, a jobb oldali listából.)

Sok hűhó
Ez azonban még odébb van – a majdani végleges márkaötleteknek pedig az önkormányzat útvesztőin is át kell még jutnia. A koncepcióhoz vélhetően a kerületeknek is lesz néhány szava – elég csak arra gondolni, hogy a Budapest-brand egyik kulcselemeként (lásd keretben) emlegetett kulturális sokszínűség egyik alkotóeleme, a romkocsmák sorra bezártak a belvárosi önkormányzatokkal folytatott csaták után.

És egyelőre az is kérdéses, mi lesz, ha elkészül a márkaterv: a szerdai fórum egy hallgatójának kérdésére Bojár Iván András elismerte, a lényegében az összes magyar turisztikai médiaköltést ellenőrző Magyar Turizmus (MT) és a VTI, illetve a főváros hirdetéseit gondozó, néhány százmilliós költségvetésű Budapesti Turisztikai Hivatal között egyelőre akadozik az együttműködés.

A Budapest-brand 10 legfontosabb építőeleme
Bojár Iván András városarculati tanácsnok kiemelése szerint:

1. A város látványa
A Duna, az alkonyok, a természeti és épített táj, az egységes belváros, a világítás, a zöldterületek

2. A Duna – külön is
A folyó városszervező szerepe, a Buda-Pest kapocs

3. Sokszínű épített örökség
Aquincumtól a kortárs épületekig

4. A város kulturális pezsgése

5. A fürdők

6. A zene

7. Dinamikus gazdasági és üzleti központ
…noha egyelőre csak az országon belül az, a régióban még nem.

8. Oktatás

9. A kreatívipar pezsgése
A filmes szcéna, a Moholy-Nagy Egyetem, a VAM Design Center, a Zeneakadémia, a Képzőművészeti Egyetem, a Balettintézet

10. A budapesti lifestyle
Artmozik, kávéházak és romkocsmák, a gay és leszbikus szcéna, a „ló és nagyváros” (a Budapest-közeli lovardák és a Nemzeti Vágta), a Nagyvásárcsarnok

 

Új arculat
A re-branding folyamat részeként az eddig semmilyen vizuális kulccsal, logóval vagy szlogennel nem rendelkező Budapest új vizuális arculatot kap. Mint azt korábban írtuk, a VTI egyes elemek, köztük az új logó munkaverziójával már elkészült – a nem végleges, de egyes idei turisztikai anyagokon már megjelenő embléma az Arial betűtípusra, illetve szivárványszerű csíkokra épül. A teljes arculati kézikönyv várhatóan őszre készül el, a Fővárosi Önkormányzat minden osztálya és weboldala jövőre veheti át az új arculatot. A munka pillanatnyi állásáról és a tervekről szóló szerdai – nyilvános rendezvényen bemutatott – prezentációt a VTI a Kreatív Online kérésére nem kívánta elérhetővé tenni.


A Kreatív július-augusztusi számának Fókusztéma rovata Budapest egyes részeinek saját arculatával foglalkozik majd.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

Fileok

Hozzászólások (2 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
npjs,

ők mondtak/írtak a prezentációban Arialt, én meg nem ellenkezem.

zsombor
#
"embléma az Arial betűtípusra, illetve szivárványszerű csíkokra épül"
ez nem Arial hanem Helvetica, de valóban könnyen keverhető, elég jellegtelen betű így logoban pl. nem is szerencsés ezt használni.
hirdetés
hirdetés

A Versenyhivatalhoz panaszok érkeztek arról, hogy a televíziós műsorszolgáltatók a nagyobb műsorterjesztőknek kedvezőbb árakat ajánlanak, mint a kisebbeknek.

A Magyar Public Relations Szövetség gyereknap apropóján járta körbe a gyerekinfluenszerekkel és az influenszerek gyerekeivel kapcsolatos jogi és etikai kérdéseket.

Az Oil! benzinkúthálózat online reklámfilmmel tiszteleg a félévszázados autómárka előtt.

Június 14-ig lehet leadni az ENSZ élelmezési programjához kapcsolódó briefre adott munkákat.

Az elmúlt években meggyilkolt hét afroamerikai áldozat kapcsán erős társadalmi üzenetet fogalmazott meg az étteremlánc.

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2020. július 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

hirdetés
hirdetés