hirdetés
hirdetés
hirdetés

Budapest - lesz-e egy arc az ezerből?

„A budapestiek és a külföldiek Budapest-képe csak néhány közhelyes ponton találkozik – egy jó márka esetében nem lehet ekkora különbség a termék megítélésében és a hozzá kapcsolt asszociációkat illetően” – áll a Political Capital Budapest megítéléséről készített tanulmányában. A főváros brandingjén dolgozó Városarculati Tanácsnoki Iroda (VTI) szerdán nyilvános beszélgetést tartott a Budapest-márkáról – kimondatlanul is ezzel a végső tanulsággal. Romkocsmák és zene, új logótervezet és a Budapest lifestyle a folytatásban.

hirdetés

„Many things to many people”, „The crossroads of Europe”, „Something for everyone”, „Gateway to the East” – ha a Budapesten élő külföldieken múlna, ilyen szlogenjei lehetnének a fővárosnak a jövőben. Mint a Fővárosi Önkormányzat kutatóintézménye, a Studio Metropolitana Futurbia projektjéből és az ahhoz kapott előbbi javaslatokból is kiderült, Budapestből nem egyszerű egy-két dolgot kiragadni, amikor a város egyelőre némiképp kaotikus márkájának megújításáról van szó.

Mindez az önkormányzat Városarculati Tanácsnoki Irodájának (VTI) feladata, akik szerdán nyilvános beszélgetésen mutatták be az eddigi eredményeket. A már említett – helyieket és külföldieket egyaránt megkérdező – Futurbia tanulságai szerint Budapestnek minden adottsága megvan, hogy újraértelmezze magát a régió és Európa térképén, pusztán a meglevő értékeket kellene kihasználni. Balogh Eszter, a projekt vezetője többek között a város sokszínű építészetét, jó elhelyezkedését, közbiztonságát emelte ki.

A külföldieket külön lenyűgözi a kulturális sokszínűség, az erős nemzeti karakter. Szerintük például az alternatív kultúra Mekkájaként, vagy – a szocialista közelmúltra is rágyúrva – a keleti blokk centrumaként lehetne pozícionálni a várost. Az összes megkérdezett csoport válaszaiból pedig a következő hívószavakat szűrték le a projekt végeztével: kelet Párizsa, ékszerdoboz, sokérzésű város, a Duna gyöngyszeme, sétálható város. (A Futurbia-projekt eredményeit bemutató prezentációt itt töltheti le.)

Bojár Iván András, a VTI-t vezető tanácsnok szerint látszik, hogy Budapestről több tucat – kevésbé vagy erősebben igaz – asszociáció létezik. Mint elmondta, egyelőre ezek szűrésénél tartanak, és még nem sikerült megtalálni a leginkább a városra illőt.

Felhők a város fölött
A Political Capital (PC) – akik a Studio Metropolitana kérésére készítettek elemzést a Budapest-brandről – szerint azonban a helyzet nem annyira egyszerű, hogy pusztán választani kellene egy rakás pozitív dolog közül. Mint írják, „a budapestiek és a külföldiek Budapest-képe csak néhány közhelyes ponton találkozik – egy jó márka esetében nem lehet ekkora különbség a termék megítélésében és a hozzá kapcsolt asszociációkat illetően”.

A szerdai fórum
A szerdai fórum
Ráadásul a külföldiekben élő kép sem egyöntetűen pozitív: bár a városlakókat barátságosnak tartják, a szolgáltatásokat már nem, és míg a tömegközlekedésről például jó véleménnyel vannak, a hajléktalanokkal szembeni érzéketlenség is szemet szúr nekik. Budapestért ráadásul az országon belül sem rajonganak egyöntetűen: a vidékiek 64 százaléka semmi szín alatt nem költözne a fővárosba, egy ötfokú skálán 2,5-ösre értékelték a pesti életminőséget. A PC szerint az is tettenérhető, hogy innentől fogva Budapest progresszív kulturális termékeit is elutasítják, és a vidékkel szembeni ellenkultúraként fogják fel.

A kutatócég szerint Budapest – például a hasonló múltú Berlinnel vagy Prágával ellentétben – történelmi örökségét sem használja ki koherensen, eközben pedig régiós mértékben nézve is jelentős a lemaradás a legjobb példáktól számos olyan területen, ami az arculat részének számít – a közlekedési moráltól az akadálymentesítésen át a toleranciáig.

Mint a tanulmány egyes részeit a szerdai fórumon ismertető Somogyi Zoltán, a PC ügyvezetője hangsúlyozta, ennek ellenére Budapestnek van esélye a szűken értelmezett versenytársak ellen – de csak akkor, ha még mielőtt beszállna a versenybe, azonosítja, milyen területen, kikkel és hogyan akar versenyezni. (A teljes tanulmány jövő héttől érhető el a Studio Metropolitana honlapjáról. A szerdán is bemutatott előzetes, részeket kiragadó prezentációt, és kilenc európai nagyváros arculatainak ehhez kapcsolódó összehasonlítását letöltheti tőlünk, a jobb oldali listából.)

Sok hűhó
Ez azonban még odébb van – a majdani végleges márkaötleteknek pedig az önkormányzat útvesztőin is át kell még jutnia. A koncepcióhoz vélhetően a kerületeknek is lesz néhány szava – elég csak arra gondolni, hogy a Budapest-brand egyik kulcselemeként (lásd keretben) emlegetett kulturális sokszínűség egyik alkotóeleme, a romkocsmák sorra bezártak a belvárosi önkormányzatokkal folytatott csaták után.

És egyelőre az is kérdéses, mi lesz, ha elkészül a márkaterv: a szerdai fórum egy hallgatójának kérdésére Bojár Iván András elismerte, a lényegében az összes magyar turisztikai médiaköltést ellenőrző Magyar Turizmus (MT) és a VTI, illetve a főváros hirdetéseit gondozó, néhány százmilliós költségvetésű Budapesti Turisztikai Hivatal között egyelőre akadozik az együttműködés.

A Budapest-brand 10 legfontosabb építőeleme
Bojár Iván András városarculati tanácsnok kiemelése szerint:

1. A város látványa
A Duna, az alkonyok, a természeti és épített táj, az egységes belváros, a világítás, a zöldterületek

2. A Duna – külön is
A folyó városszervező szerepe, a Buda-Pest kapocs

3. Sokszínű épített örökség
Aquincumtól a kortárs épületekig

4. A város kulturális pezsgése

5. A fürdők

6. A zene

7. Dinamikus gazdasági és üzleti központ
…noha egyelőre csak az országon belül az, a régióban még nem.

8. Oktatás

9. A kreatívipar pezsgése
A filmes szcéna, a Moholy-Nagy Egyetem, a VAM Design Center, a Zeneakadémia, a Képzőművészeti Egyetem, a Balettintézet

10. A budapesti lifestyle
Artmozik, kávéházak és romkocsmák, a gay és leszbikus szcéna, a „ló és nagyváros” (a Budapest-közeli lovardák és a Nemzeti Vágta), a Nagyvásárcsarnok

 

Új arculat
A re-branding folyamat részeként az eddig semmilyen vizuális kulccsal, logóval vagy szlogennel nem rendelkező Budapest új vizuális arculatot kap. Mint azt korábban írtuk, a VTI egyes elemek, köztük az új logó munkaverziójával már elkészült – a nem végleges, de egyes idei turisztikai anyagokon már megjelenő embléma az Arial betűtípusra, illetve szivárványszerű csíkokra épül. A teljes arculati kézikönyv várhatóan őszre készül el, a Fővárosi Önkormányzat minden osztálya és weboldala jövőre veheti át az új arculatot. A munka pillanatnyi állásáról és a tervekről szóló szerdai – nyilvános rendezvényen bemutatott – prezentációt a VTI a Kreatív Online kérésére nem kívánta elérhetővé tenni.


A Kreatív július-augusztusi számának Fókusztéma rovata Budapest egyes részeinek saját arculatával foglalkozik majd.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

Fileok

Hozzászólások (2 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
npjs,

ők mondtak/írtak a prezentációban Arialt, én meg nem ellenkezem.

zsombor
#
"embléma az Arial betűtípusra, illetve szivárványszerű csíkokra épül"
ez nem Arial hanem Helvetica, de valóban könnyen keverhető, elég jellegtelen betű így logoban pl. nem is szerencsés ezt használni.
hirdetés

Legalábbis a Sainsbury’s karácsonyi reklámja szerint.

A „Klub élmény” második felvonását november 23-án, szombaton rendezik. Közben épülget szépen az Instagramjuk is.

Folytatódik a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi kampánysorozata.

Keretszerződést kötöttek a BBC Studiossal, most az Egy bolygó hét világa című sorozatot népszerűsítik.

Megérkezett a brit áruházlánc ünnepi kisfilmje, ami idén azért is különösen izgalmas, mert Magyarországon forogott, és a stábban számos hazai szakember dolgozott.

Díjátadó: 19.11.26. (19:30) Akvárium Vedd meg jegyed a bétéelesek bulijára!

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

A Prizma Kreatív PR Díj idei dajátadója - gyere, ünnepelj velünk!

hirdetés
hirdetés