hirdetés
hirdetés
hirdetés

Borsodi reklám a negatív példa az EU-nál

Két nappal az ausztriai választások előtt ért véget a bécsi médiavásár. A szokásos szakmai kérdések, technológiai trendek és a vásár fő témájának szánt "határtalan kommunikáció" mellett a politika is kiemelt szerepet kapott. Szóba került Magyarország is - többnyire negatív kontextusban. A Kreatív a helyszínen járt.
hirdetés

Szeptember 24. és 26. között, közvetlenül az ausztriai választások előtt rendezték meg az idei bécsi médiavásárt. A marketing, reklám, média és kommunikációs szakma háromnapos szakvásárán így aztán a reklámhordozók legújabb technológiai trendjei és a szokásos szakmai kérdések - például a civil újságírás vagy a kereskedelmi tévék versenye - mellett a szakmabeliek olyan témákkal is előhozakodtak, mint "a média és a választási kampány" vagy a "túlzott reklámkorlátozások a médiában". Ez utóbbi címet viselő pódiumbeszélgetés nem titkolt üzenet volt a politikusok és előzetesen az új kormány felé, amellyel a szakma azt kívánta hangsúlyozni, hogy a túlzottan szigorú osztrák reklámszabályozás káros: akadályozza a gazdasági növekedést és a fogyasztó informálását is.

"Minél többet tiltanak, annál nagyobb a nyomás, hogy a hirdetők a nem-hagyományos, kevésbé kontrollálható csatornákat vegyék igénybe" - mondta Konrad Maric, az osztrák Reklám és Piackommunikációs Szövetség alelnöke. Az alkoholreklám túlzott korlátozása ellen szóló példaként a fiatalokat megcélzó, Németországban is nagyon népszerű, ún. "flatrate partykat" hozta fel, ahol a vendég egy adott összegért annyit ihat, amennyit akar. (A német sajtó és a politika többek között ezzel magyarázza a fiatalok körében egyre gyakoribb alkoholmérgezéses kórházi eseteket - L.E.) "Annyi a tiltás, hogy már mi is lassan a művészetünk határán vagyunk" - panaszolta Gerald Ganzger média- és reklámjogász is.

A túlzott reklámszabályozás nem csak az osztrákokra, de az egész unióra jellemző, ezzel tisztában voltak a pódiumbeszélgetés résztvevői is - nekünk pedig elég csak hazagondolni. Dominic Lyle, az EACA (European Association of Communication Agencies) elnöke azonban hangsúlyozta, hogy a probléma nem az uniós, hanem a nemzeti szabályozásokkal van. "Ezek sokkal szigorúbbak, mint az EU" - állította. "Brüsszelben éppen lélegzetvételnyi szünet van.

Az egészségre káros élemiszerek reklámozása tekintetében 2010-ig nem lesznek új törvények, az alkohol reklámozásával kapcsolatban egy-két éven belül várható valami egységes szabályozás, az autóreklámoknál pedig  novemberben dől el, hogy teljesülnek-e a zöldszervezetek követelései, és valóban minden médiumban a reklámfelület 20 százalékában, a főszöveggel egyforma betűnagysággal fel kell-e tüntetni a gépkocsi CO2-kibocsátását és benzinfogyasztását." - mondta el Lyle, aki szerint a problémára az egyetlen megoldás az önszabályozás: "Nem helyettesíti a törvényeket, de minél erősebb, annál nagyobb az esélye, hogy a jogalkotók nem szigorítanak a törvényeken." Megemlítette azt is, hogy a volt szocialista országokban az önszabályozás hagyomány híján még nagyon rosszul működik, a sörreklámok területén pedig a húsz olyan országból, ahol létezik etikai kódex, csupán Szlovákiában, Romániában és Magyarországon vannak még nagy fehér foltok.

Az európai szakembereket és jogalkotókat most leginkább foglalkoztató területek, az élelmiszerek, az autók és az alkohol reklámja közül (érdekes módon a nálunk vitatott cigarettareklám egyszer sem került szóba) Lyle ez utóbbin keresztül, egy workshopon mutatta be az önszabályozás eszközeit és szempontrendszerét. Bár leszögezte, a szövetség nem hisz abban, hogy az alkoholmarketingnek közvetlen befolyása lenne az alkoholfogyasztásra, vállalta, hogy az alkoholfüggőség okozta károk csökkentése céljából szemináriumokat, felvilágosító kampányokat rendez a témában, és monitorozza a tagországok alkoholreklámjait. Ha ugyanis nem bizonyul hatékonynak az önszabályozás, az Európai Bizottság 2010-ben jogalkotói eszközökhöz nyúl - tudtuk meg az EACA elnökétől. A túlzott alkoholfogyasztásra buzdító reklámok közül a workshopon első példaként egy Borsodi-reklámot láthattak a résztvevők.

Speciálisan osztrák problémaként került elő a médiavásár számos beszélgetésén ezzel szemben a reklámadó, amelynek eltörléséért évek óta lobbizik a szakma. A minden harmadik fél közreműködésével szerzett reklámbevétel után fizetendő 5 százalékot 2000. június 1. óta egységesen fizetik az osztrák médiumok, de a saját reklám is csak bizonyos esetekben kivétel alóla. Még erősebben tiltakozott a szakma az ún. tartalomadó bevezetése ellen, amelyet az Oscar-díjas Pénzhamisítók című osztrák film sikere után a Kulturális és a Pénzügyminisztérium dolgozott ki. Az újabb adóformát a nem osztrák gyártású filmek után kellene fizetni a médiumoknak, a bevételből pedig az állam a hazai filmgyártást támogatná.

A médiavásár utolsó estéjén kiosztották az ez évi állami díjakat (Staatspreis). A reklámkampány kategóriában a Billa élelmiszerhálózatnak készített kampányért Dirnberger de Felice hozta el a fődíjat, a print / out­door kategória győztese a PKP Proximity lett az osztrák államvasutaknak, az ÖBB-nek készített plakátjaival, a reklámfilm kategóriában pedig a Film Factory nyert a bécsi gyermekszínháznak készített szpottal.

A reklámkampány kategória győztese
A reklámkampány kategória győztese
A print / outdoor kategória győztese
A print / outdoor kategória győztese

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A reklámfilm kategória győztese

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A felsőoktatásban hallgatók egy ezresért fizethetnek elő a zenék mellett filmeket és sorozatokat is kínáló alkalmazásra.

Ha arra gyanakszol, hogy itt most valami újrahasznosítós dologról lesz szó, akkor jó helyen kapiskálsz.

Egy külön rendezvényszervezési feladatokra kiírt tender további 30 milliárddal dobja meg az éves keretet.

Újabb fejezethez ért a ketchupmárka és az énekes szerelmi története.

Most már az utazni vágyóknak sem kell a Startlapnál messzebb száguldaniuk az információs szupersztrádán.

hirdetés

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés
hirdetés