2017 októberében az ICCO (International Communication Consultancy Organisation) az elnökségi ülésén írta alá a Helsinki Nyilatkozatot azzal a céllal, hogy megerősítse a pr-szakma minőségi elvárásait. A digitális technológiák, etikai kérdések és a folyamatosan változó médiamodellek olyan komoly követelményeket támasztanak a mai pr-szakemberek irányába, hogy a nemzetközi szervezet úgy döntött: írásba foglalják szakmai vállalásaikat - olvasható az MPRSZ közleményében.

A dokumentum aláírása nem kötelező a társszervezetek számára, a Helsinki Global Summit rendezvényén történt bejelentés után azonban 16 nemzeti pr-szövetség – köztük a PRCA (UK), PR Council (USA) és az orosz AKOS – már ratifikálta a nyilatkozatot. A Magyar PR Szövetség (MPRSZ) döntése értelmében a szervezet új és meglévő egyéni, ügynökségi és vállalati tagjai tagságuk megerősítésével elkötelezik magukat a dokumentum 10 megfogalmazott elve mellett.

Mi az a Helsinki Nyilatkozat?

A PR jelentősége és egyre növekvő fontossága tudatában az ICCO tagjai minden körülmények között elkötelezték magukat az alábbi 10 alapelv mellett (az angol verzió itt olvasható):

Etikus és a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő működés.
A legmagasabb szintű PR- és kommunikációs gyakorlat betartása.
Az igazság tiszteletben tartása, őszinte és transzparens kapcsolattartás a munkatársakkal, az ügyfelekkel, a médiával, a kormánnyal és a nyilvánossággal.
A bizalmas információk biztonságos megőrzése révén az ügyfelek, a szervezetek és az egyének személyiségi jogainak védelme.
Tudatosan arra összpontosítani, hogy tevékenységünk megőrizze és javítsa a pr-szakma hírnevét.
Tevékenységünk támogatóival és ügyfeleivel folytatott őszinte kommunikáció, illetve tartózkodás mindennemű félrevezető gyakorlattól (pl. astroturfing).
A közösségi média erejének ismerete és annak felelős használata.
Álhírek gyártásától és tudatos terjesztésétől való mindenkori tartózkodás.
Szakmai tiszteletadás, a szervezet saját magatartási és/vagy etikai kódexének betartása, illetve más országok hasonló dokumentumainak figyelembe vétele.
Annak biztosítása, hogy szakmai tevékenységünk gyakorlása semmilyen szempontból ne vezessen diszkriminációhoz (pl. nemre, nemzetiségre, származásra, vallásra, fogyatékosságra stb. vonatkozóan)