hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az Alkotmánybíróságon landolhat a médiaalkotmány

Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért a kedden elfogadott médiaalkotmány miatt, mivel a pontatlanul megfogalmazott szabályok veszélybe sodorják a szabadságjogokat.

Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért a kedden elfogadott médiaalkotmány miatt, mivel a pontatlanul megfogalmazott szabályok veszélybe sodorják a szabadságjogokat.

hirdetés
Bár több ponton is jelentősen javult az eredeti javaslathoz képest a médiaalkotmánynak nevezett törvény, ez még így is aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Alkotmánybírósághoz fordul.
Simon Éva, a szervezet programvezetője szerint, ha a törvény hatályba lép 2011. január elsején, akkor Magyarországon gyakorlatilag megszűnik az újságírói forrásvédelem, mivel indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót a bíróság vagy a hatóságok a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése, megelőzése érdekében. A „kivételesen indokolt esetben” kitétel szerinte szabadon értelmezhető „gumifogalom”, a közrend védelme és a bűnmegelőzési cél pedig tágra nyitja azokat az eseteket, amelyeknél a forrást ki kell adni.
Simon Éva szerint, az oknyomozó újságírást taglaló részben található „közérdekű információ” fogalom is túl általános értelmű; a magyar jogrend nem is ismeri e fogalmat. A törvény rendelkezése szerint ugyanis az újságírók ezentúl legálisan követhetnek el jogsértést, ha közérdeket sértő cselekmény kiderítése a cél, és ha az információ más módon nem, vagy csak aránytalan nehézségekkel szerezhető meg.
A TASZ szakértője szerint a törvény beavatkozik a szerkesztői szabadságba is, mivel egy, nemcsak a közszolgálati, hanem a kereskedelmi csatornákra is vonatkozó kitétel szerint kötelező az információközlés a helyi, országos, nemzeti, uniós eseményekről. Simon Éva azt mondta: a másik problémakör, hogy a törvény későbbiekben megalkotandó jogszabályokra utal, ami a szólás- és sajtószabadság korlátozásának lehetőségét is magában rejtheti, például a sajtótermékek előzetes regisztrációhoz kötését.
közcím: Az újságíró szervezetek továbbra is megosztottak
A Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) egyebek mellett az objektív felelősség szabályozását hiányolja, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) ugyanakkor örömmel látta viszont a törvényben az általa javasoltakat.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint jó, hogy bekerült a végleges változatba a „médiatartalom-szolgáltatók összessége” kifejezés, ami alapján nem minden egyes médiumnak kell nem meghatározott értelemben hiteles, pontos, gyors és kiegyensúlyozott módon tájékoztatni, mint azt az eredeti verzió tartalmazta, hanem a tartalomszolgáltatók összességének. Eötvös Pál szerint viszont rossz, hogy nem lehet tudni, ki fogja megítélni e követelmények teljesítését, mint ahogy az is, hogy a törvényből az objektív felelősség szabályozása kimaradt. Ez szabályozta volna ugyanis, hogy nyilvános eseményeken tett kijelentésekért ne az újságíró, hanem a kijelentést tevő legyen a felelős.
Gazsó L. Ferenc, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnöke szerint jó néhány olyan észrevételt viszontlátnak az elkészült joganyagban, amelyet a törvényalkotóknak javasoltak. Az elnök ezek között említette a kiskorúak fokozott védelméről szóló paragrafust. A törvény szerint a sajtótermékben, elektronikus médiumokban illetve lekérhető médiaszolgáltatásban nem tehető közzé olyan tartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. Ilyen jellegű tartalom csakis olyan módon tehető közzé, ha azt megfelelő felhívás előzi meg, illetve valamilyen műszaki vagy egyéb megoldás akadályozza meg, hogy kiskorúak ehhez hozzáférjenek.
közcím: Határon innen, határon túl
A parlament a kormánypártok szavazatával kedden fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe. A még 1986-ban elfogadott sajtótörvényt leváltani hivatott médiaalkotmány hatálya minden hazai médiatartalomra, azaz az összes ma ismert médiumra, így a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint újdonságként az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére kiterjed, sőt a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.

Bár több ponton is jelentősen javult az eredeti javaslathoz képest a médiaalkotmánynak nevezett törvény, ez még így is aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Alkotmánybírósághoz fordul.

Simon Éva, a szervezet programvezetője szerint, ha a törvény hatályba lép 2011. január elsején, akkor Magyarországon gyakorlatilag megszűnik az újságírói forrásvédelem, mivel indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót a bíróság a hatóságok, a nemzetbiztonság és a közrend védelme, vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése, megelőzése érdekében.

A „kivételesen indokolt esetben” kitétel szerinte szabadon értelmezhető „gumifogalom”, a közrend védelme és a bűnmegelőzési cél pedig tágra nyitja azokat az eseteket, amelyeknél a forrást ki kell adni. Simon Éva szerint az oknyomozó újságírást taglaló részben található „közérdekű információ” fogalom is túl általános értelmű; a magyar jogrend nem is ismeri ezt a fogalmat.

A törvény rendelkezése szerint ugyanis az újságírók ezentúl legálisan követhetnek el jogsértést, ha közérdeket sértő cselekmény kiderítése a cél, és ha az információ más módon nem, vagy csak aránytalan nehézségekkel szerezhető meg. A TASZ szakértője szerint a törvény beavatkozik a szerkesztői szabadságba is, mivel egy, nemcsak a közszolgálati, hanem a kereskedelmi csatornákra is vonatkozó kitétel szerint kötelező az információközlés a helyi, országos, nemzeti, uniós eseményekről.

Simon Éva szerint további probléma, hogy a törvény későbbiekben megalkotandó jogszabályokra utal, ami a szólás- és sajtószabadság korlátozásának lehetőségét is magában rejtheti, például a sajtótermékek előzetes regisztrációhoz kötését.

Az újságíró szervezetek továbbra is megosztottak
A Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) egyebek mellett az objektív felelősség szabályozását hiányolja, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) ugyanakkor örömmel látta viszont a törvényben az általa javasoltakat.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint jó, hogy bekerült a végleges változatba a „médiatartalom-szolgáltatók összessége” kifejezés, ami alapján nem minden egyes médiumnak kell nem meghatározott értelemben hiteles, pontos, gyors és kiegyensúlyozott módon tájékoztatni, mint azt az eredeti verzió tartalmazta, hanem a tartalomszolgáltatók összességének. Eötvös Pál szerint viszont rossz, hogy nem lehet tudni, ki fogja megítélni e követelmények teljesítését, mint ahogy az is, hogy a törvényből az objektív felelősség szabályozása kimaradt. Ez szabályozta volna ugyanis, hogy nyilvános eseményeken tett kijelentésekért ne az újságíró, hanem a kijelentést tevő legyen a felelős.

Gazsó L. Ferenc, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnöke szerint jó néhány olyan észrevételt viszontlátnak az elkészült joganyagban, amelyet a törvényalkotóknak javasoltak. Az elnök ezek között említette a kiskorúak fokozott védelméről szóló paragrafust. A törvény szerint a sajtótermékben, elektronikus médiumokban illetve lekérhető médiaszolgáltatásban nem tehető közzé olyan tartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. Ilyen jellegű tartalom csakis olyan módon tehető közzé, ha azt megfelelő felhívás előzi meg, illetve valamilyen műszaki vagy egyéb megoldás akadályozza meg, hogy kiskorúak ehhez hozzáférjenek.

Határon innen, határon túl
A parlament a kormánypártok szavazatával kedden fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe. A még 1986-ban elfogadott sajtótörvényt leváltani hivatott médiaalkotmány hatálya minden hazai médiatartalomra, azaz az összes ma ismert médiumra, így a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint újdonságként az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére kiterjed, sőt a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.

(forrás: MTI)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Arra buzdítják az étterembe járó közösséget, hogy fogjanak össze, és ételrendeléssel támogassák a vendéglátóhelyek fennmaradását.

A díjat a 2018-ban meggyilkolt szlovák újságíró, Jan Kuciak emlékére alapították. A zsűriben ott ül Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Lech Wałęsa, Lengyelország volt elnöke és demokráciapárti aktivista is.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola arculati, kommunikációs stratégiai megújulását, sajtó- és social kommunikációját támogatja az ügynökség.

Nonprofit szervezetek és cégek is jelentkezhetnek, a határidő március 31.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hatékonyabb kiszűrése érdekében.

hirdetés
hirdetés

Január végén ismét megrendezzük a Kreatív szaklap PR-workshopját, ahol első kézből ismerkedhettek meg a 2020-as év kiemelkedő PR-kampányaival.

Február 4-én bemutatkoznak a HRKOMM Award 2020 nyertes pályázatai! Stay tuned! A programot folyamatosan frissítjük!

Milyen régi, új és régiúj, azaz a változásokkal együtt frissülő szolgáltatásokat tudnak nyújtani 2021-ben a HR-szolgáltatók? Február 16-án megtudhatjátok az év első szakmai rapid találkozóján!

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! Féléves képzés péntekenként: 10 oktatási nap + 9 konzultációs alkalom! 2021. februártól júliusig!