Az Országgyűlés tavaly decemberben az utóbbi évek szavazati arányaihoz képest szokatlan egyetértésben (363 igen szavazattal) fogadta el a médiatörvény módosítását, amely lehetőséget adott volna a Slágernek és a Danubiusnak arra, hogy pályáztatás nélkül hosszabbítsa meg műsorszolgáltatási jogosultságát. A jogszabály módosítás azonban nem léphetett hatályba, mert Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Az Ab kedden a módosítást egyhangú határozattal semmisítette meg.

A médiatörvény tavaly decemberi módosítása az ORTT szavazási szabályait is megváltoztatta volna kifejezetten a két kereskedelmi rádió esetére, az analóg országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok megújítására vonatkozóan: a tagok szavazatának súlyát az őket jelölő parlamenti képviselőcsoport létszámához igazította volna.

Az Ab indoklása szerint a törvénymódosítás egyedi alkalomra, a két országos analóg kereskedelmi rádió - Danubius, Sláger - idén novemberben lejáró jogosultságának ismételt megújítására született. Célja az volt, hogy a lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok ismételt meghosszabbítása az ORTT döntéshozatala során ne ütközzön jogi akadályokba.

Az indoklásban szó szerint az szerepel, hogy „a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot”.

Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke az Ab döntésére reagálva elmondta, a hatóság folytatja a két jogosultság június elején elindított pályáztatási eljárását. Amennyiben a pályázat eredményesen zárul, akkor 2009 november 19.-én a most működő rádiók jogosultságának lejártakor, a nyertesnek meg kell kezdenie a műsorszolgáltatást.

Nincs lámpaoltás
Míg a televíziók esetében az analóg műsorszórás 2 és fél év múlva áll le, az analóg sugárzást a rádiók esetében csak akkor kellene lekapcsolni 2014-ben, ha az új szolgáltatáson keresztül a lakosság legalább 94 százalékát eléri a digitális közszolgálati műsorszolgáltatás, valamint a lakosság legalább 75 százaléka rendelkezik olyan készülékkel, amely alkalmas a digitális műsor vételére.

Az igennel szavazó parlamenti pártok képviselői a frekvenciák pályáztatását próbálták kiküszöbölni, és a konkrét esetre hozott törvényi szabály elfogadásával lehetővé tenni, hogy a jogosultságok meghosszabbíthatóak legyenek.

A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultságot jelenleg birtoklók, azaz a Danubius Rádió és Sláger Rádió számára előnyös - mondta ki az Ab. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte azt is, hogy a sajtószabadság, illetve ennek részeként a rádiózás és televíziózás szabadsága megköveteli, hogy a törvényhozó indokolatlanul ne kedvezzen egyes piaci szereplőknek.