hirdetés
hirdetés
hirdetés

Álljunk meg egy szóra!

Helyesírási kérdésekbe ártjuk magunkat: sokszor megkérdezik tőlünk, miért adott módon írunk egy márkanevet, cégnevet, és miért nem „úgy, ahogy van”. Megpróbáljuk körüljárni.

hirdetés

Aki valaha már írt márkákról, cégekről, biztosan belefutott abba a problémába, hogy az adott márka valahogy szokatlanul írja a nevét, például:

- csupa nagybetűvel
- csupa kisbetűvel
- több szót egybe
- a név belsejében nagybetűvel
- nagybetűvel, de a név belsejében kisbetűvel
- kisbetűvel, szögletes zárójelben
- a közepén ponttal
- a végén felkiáltójellel
- ponttal és felkiáltójellel
- szívecskével, lufival, pacmannel


és így tovább. Ezzel természetesen nincs semmi baj, ha a művész egy stilizált, csiricsáré esernyő-trombita-kaméleon hibrid hieroglifával kívánja kifejezni, hogy ő már nem Prince, hát rajta, megteheti, azt ír a lemezborítóra – analógiánkban a márka a hirdetéseibe –, amit akar. A konfliktusok ott kezdődnek, amikor az adott márka képviselője ragaszkodik hozzá, hogy márpedig azt az újságban is úgy kell írni, általában két dologra hivatkozva: „mert azt úgy írják”, illetve „úgy van bejegyezve”. Utóbbi egyébként valamennyire releváns érv, de erről később.

Ismerünk olyan újságokat, ahol ilyenkor arrogáns módon elmondják az illetőnek, sok esetben a szegény pr-esnek, hogy tudja-e, kinek szóljon bele a szövegébe, máshol pragmatikusabbak, és közlik, hogy a szerkesztőségi tartalom az bizony a szerkesztőség tartalma, ott úgy írják a dolgokat, ahogy akarják. Azt a valamit, ahol az íródik le, amit a márka szeretne, azt hirdetésnek hívják, tessék átfáradni a salesosztályra árajánlatot kérni.

De mivel mi nem vagyunk arrogánsak, a saleseseinktől pedig magas drótkerítéssel vagyunk elválasztva, inkább körüljárjuk a kérdést.

A hatályos helyesírási szabályzat még mindig az 1984-es, csak a példatárat dolgozták át kicsit, és ez még érthető okokból kevéssé foglalkozik a problematikával, annyit mond a 193-as paragrafusban, hogy „gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk.” Valamennyit segít – a csupa kisbetűs nevek kérdésében eligazít –, de nem sokat, forduljunk tehát az Osiris kiadó Helyesírásához (OH), ami most a legátfogóbb és legkorszerűbb segédkönyvnek tekinthető. A szerzők itt már részletesebben foglalkoznak a márkanevek kérdésével, kiemelik, hogy „nem reklámcélú folyamatos szövegben” nagybetűvel írandók, még akkor is, ha a logójukban csupa kisbetű van, és ez igaz a többelemű és a kötőjellel kapcsolt nevekre is.

Két fontos kérdést azonban csak kerülgetnek: az első, hogy bár azt írják, a márkaneveknél alapvetően a bejegyzésukkor rögzített írásmódot kell követni (pl. AL-KO, MiZo), elismerik, hogy ezt nehéz ellenőrizni, hiszen többségük nincs benne a szótárban. (Illetve hogy melyik „erősebb” szabály, ez vagy az előző?) A második, hogy miután leírják, hogy a márkanevek írásképének „gyakori velejárói különféle nem nyelvi eszközök, például grafikus elemek vagy a betűtípus”, a logó, egy jel vagy akár a betű színe, a „márkanevek mondatba vagy szövegbe szerkesztésekor a nem nyelvi jelek visszaadására – főként a nem reklámtípusú szövegekben – nincsen mindig mód.” Eddig rendben, de akkor most kellene-e törekedni inkább mégis, avagy nem? Az OH egy másik helyen, a címeknél tesz némi engedményt: „angol nyelvi hatásra a szó belseji nagybetűsítés összetételi határon […] a folyamatos íráskor is megtartható.” Ha ezt a márkanevekre is alkalmazzunk, akkor a YouTube-típusú írásmód védhető. Egyéb támpontot sajnos nem kapunk, illetve még megemlítik, hogy a márkanév állhat teljes mondatból is (Egyél Egyet! csokoládé), ebben az esetben a záró írásjel is használható.

Összefoglalva tehát: az egyszer biztos, hogy mivel tulajdonnevekről beszélünk, nagybetűvel kell kezdeni őket, és ez az egyetlen szabály, amit a helyesírási szabályzat explicit ki is mond. Ezen kívül a a szó belseji nagybetűsítés összetételi határon és – ha teljes mondatról van szó – a záró írásjel védhető. Egyébként meg minden más esetben ökölszabályként azt követnénk, hogy a bejegyzett irásmódot érdemes követni, hacsak az nem ütközik a magyar helyesírással, tehát a szó belseji írásjeleknek, a csupa nagybetűs szavaknak (már ha nem betűszókról van például szó) menniük kell.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
... belefutottál.

saleseseinktől - írod

Erre azért helysírási szabályzat nélkül is van magyar kifejezés. Például az, hogy értékesítő. Vagy simán eladó. Nem kell azt szégyellni!
hirdetés

Úgy volt, hogy nem lesz hivatalos mörcs karácsonyra, de aztán észhet tért a cég.

Az árnyalat hivatalosan persze nem a kólásdobozról kapta a nevét, hanem nemes egyszerűséggel „klasszikus kéknek” hívják.

Robert De Niro saját gyűjteményének darabjait is felajálotta a könyvhöz.

A fenntarthatóság jegyében állt össze a két nagy múltú amerikai vállalat.

A szezon eddigi legváratlanabb ünnepi szpotját szállította a norvég posta.

15 küldőpiac 15 percben. A Pont Itt és a Turizmus Online szakmai rendezvénye Dátum: január 31.

hirdetés
hirdetés