hirdetés
hirdetés
hirdetés

Alkotmányba foglalták a közszolgálati média feladatát

Az Alkotmányban a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is szerepel ezen túl. Az alaptörvényben részletezik a közmédia feladatait is.
hirdetés

Az Országgyűlés megszavazta a médiaalkotmánynak is nevezett törvénycsomag egyik részét: 262 igen, 66 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadta az Alkotmány 61. pontjának módosítását. Ezzel bekerült az alkotmányba a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólás szabadságához való jog is, valamint a „közszolgálati médiaszolgáltatás” feladatát is az alaptörvény rögzíti ezen túl.

Az öt törvénymódosításból álló csomag három elemének zárószavazását végül elhalasztották, így egyelőre a közmédiumokat felügyelő kuratóriumok összevonásáról és az új médiahatóság felállításáról sem született még döntés.

A médiacsomag ötödik elemével, a sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó úgynevezett kerettörvénnyel kapcsolatban az előterjesztők már korábban jelezték, a törvényjavaslat általános vitáját nyáron folytatja le a parlament, ahhoz módosító javaslatokat augusztus 31-ig vár a Fidesz. A részletes vita szeptember első felében, határozathozatal októberben lesz.

Is-is

A módosítás értelmében bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog, így a kihirdetést követő naptól az alaptörvény kimondja: "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez". Változott az a szakasz is, amely szerint a "Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát", mert a jövőben már a sajtó "sokszínűségét" is védik és elismerik. Új rendelkezés az is, amely szerint a "demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében".

A Fidesz először a véleménynyilvánítás szabadságát cserélte volna a szólásszabadság kifejezésre, ami az alapjogok szűkítését jelentette volna, mivel a véleménynyilvánítás szabadságából vezethető le az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a szólásszabadság mellett a gyülekezési jog vagy éppen a művészeti önkifejezés szabadsága is. A Fidesz később módosította javaslatát, és végül mindkét kifejezés bekerült az Alkotmányba, amit viszont alkotmányjogászok fogadtak értetlenkedve, ugyanis éppen a fent leírtak miatt szerintük szükségtelen a véleménynyilvánítás mellett a szólás szabadságát is a szövegben szerepeltetni.

A közszolgálat is bekerült az Alkotmány szövegébe

Új elemként került bele az alkotmányba az is, hogy a „Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.

A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek".

Kimaradt viszont a módosításából a fideszes Révész Máriusz javaslata, hogy foglalják az alaptörvénybe, hogy "a médiaszolgáltatásnak megkülönböztetett feladata a közügyekről való kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás". A módosító javaslatot még a múlthéten elvetette az Országgyűlés.

Megváltozott arányok

A médiát érintő törvényekkel kapcsolatos, az Országgyűlés kétharmados többségének szavazatát igénylő passzus a jövőben így szól: "A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

E szerint tehát nemcsak a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához van szükség a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára, hanem a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához is.

Kimarad viszont a 61. paragrafus azon szakasza, amely eddig úgy rendelkezett, hogy "közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges".

(forrás: MTI, Index)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Egy digitális eseménysorozattal kötik össze a debreceni és budapesti dolgozókat. 

A Vertical Cinema címet kapó film egy dublőrről szól, aki krimiben, kalandfilmben és musicalben is megállja a helyét.

Hosszú távon minden második ember fogyasztási szokásait átalakítja az egészségügyi vészhelyzet világszerte – derül ki az EY több mint 14 ezer fős nemzetközi kutatásából.

A Médiaunió minden évben kiválaszt egy kiemelkedő társadalmi ügyet, amely kapcsán egy kommunikációs kampány segítségével aktivizálja az embereket, oly módon, hogy mérhető különbséget érjen el a magyar társadalomban. 

A zeneiparhoz hasonló mentőcsomagért is lobbiznak a rendezvényesek. 

hirdetés
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

Ünnepélyes online eredményhirdetésünket videóba ágyazva sugározzuk az evgyara.hu oldalon. Írja fel a naptárjába és drukkolja végig velünk az online közvetítést!

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Mentes-M Díj 2020-ban is! Idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2020 augusztus 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.