Az úgynevezett Nyaggatási Tényező és számos konkrét példa is szerepel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pénteken közzétett ajánlásában, amely korábbi példák alapján igyekszik eligazítani a hirdetőket és ügynökségeiket a gyerekeket célzó reklámok ingoványos talaján.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény külön is foglalkozik a gyerekekkel mint célcsoporttal, és ezen belül külön kezeli azokat az eseteket, ahol a gyerekeket arra igyekszik rávenni a reklám, hogy vetessenek meg valamit a szüleikkel. Ez ugyanis kifejezetten tilos, a GVH előszeretettel sújt le rá, és az ajánlásban össze is gyűjtöttek egy csomó kreatív példát erre, amiben szó szerint nem szerepel a „vetesd meg” szókapcsolat. A továbbiakban ebből idézünk:

Közvetlen felszólítás nem csak akkor valósul meg, ha a reklám kifejezetten azt tartalmazza, hogy pl. „vásárold meg”. Ide tartozik minden olyan tartalmú reklám, amely arra motiválja a gyermekkorút, hogy a reklámozott árut megszerezze. Ez történhet például a termék vagy szolgáltatás olyan jellemzőjének kiemelésével is, mely elsősorban a gyermek (és nem a szülő) számára lényeges. Ilyen lehet például egy áruhoz kapcsolódó ajándék, kedvezmény vagy más előny kihangsúlyozása, melynek megszerzése csak az adott termék megvásárlását követően lehetséges (pl. „próbáld ki Te is” „varázsolj törölközőt”, „a kulacsból hozd ki a maximumot”, „rajzolj és világíts”).
A gyermekkorban jelentkező megfelelési vágy miatt különösen a 14 év alatti korosztályt érinthetik érzékenyen az olyan reklámüzenetek, amelyek azt sugallják, hogy a reklámozott termékre a gyermeknek mindenképpen szüksége van akár azért, mert a fogyasztása különleges előnyökkel jár vagy megvásárlásával különleges előnyökre tehet szert a gyermek (pl. frissíts a Superstarra”, „legyél tag”), akár azért, mert a gyermek úgy érezheti, hátrányba kerül, ha nem szerzi meg. Ezekben az esetekben az üzenete a „vedd meg” felszólítás hatásával lehet azonos.
Közismert, hogy a gyermekek ösztönös gyűjtőszenvedéllyel, birtoklási vággyal rendelkeznek. Ez különösen kiszolgáltatottá teszi őket az olyan kommunikációkkal szemben, amelyek például valamilyen termék megvásárlásával – és így a hozzá tartozó ajándék megszerzésével – egy kollekció teljessé tételére irányulnak (pl. „gyűjtsd össze mind”, „szerezd meg mind”). Ezen kívül vannak olyan szófordulatok, kifejezések (pl. „keresd most”, „limitált”, „keresd … akciósan”), amelyek a termék elérhetőségének időbeli korlátozottságára utalnak, ily módon azonnali megszerzésre ösztönzik a gyermeket. Egy ilyen reklámüzenet a gyermekek esetében különösen szuggesztíven hathat.
Közvetlen felhívásként nem csak az értékelendő, ha a reklám a gyermeket hívja fel cselekvésre; a kommunikáció üzenete irányulhat arra is, hogy a gyermek bírja rá szülőjét (vagy más felnőttet) arra, hogy a terméket megvásárolja. Ez az ún. nyaggatási tényező.