hirdetés
hirdetés
hirdetés

A robotok Picassójára még várni kell

Mesterséges intelligencia által írt versek, robotok által festett képek ide vagy oda, a művészet köszöni szépen, jól van, és nem kell félteni az egyre gyorsuló ütemű technológiai fejlődéstől – ez volt a konklúziója a Magyar Telekom által szervezett harmadik MOST Fórumnak, amely a digitalizáció és a kultúra viszonyával foglalkozott. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egyelőre csak emberek képesek műalkotásokat létrehozni, de abban is, hogy hatalmas lehetőségek mellett kihívások is rejlenek a kultúra számára a technológiai fejlődésben. (X)

hirdetés

Az április 24-én MOST Fórumra érdekes, szakértőkből és alkotókból álló beszélgetőtársaságot hívott meg a Telekom. German Kinga művészettörténész, a MOME docense és Kónya Béla, a Ludwig Múzeum műtárgyvédelmi osztályának vezetője mellett Szentesi Éva író, a WMN főmunkatársa, illetve Vajdai Vilmos, a Katona József Színház színésze, a TÁP színház alapítója képviselte a művészeti oldalt. A technológiaiért pedig az emberek és gépek kapcsolatát kutató Gyires-Tóth Balázs, a BME adjunktusa volt felelős. A beszélgetést Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője, a Nincs időm olvasni kihívás elindítója vezette.

Gyires-Tóth Balázs, Kónya Béla, Szentesi Éva, German Kinga, Vajdai Vilmos és Szabados Ágnes
Gyires-Tóth Balázs, Kónya Béla, Szentesi Éva, German Kinga, Vajdai Vilmos és Szabados Ágnes

Miután a résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy nem kell félni a technológiai fejlődéstől és a digitalizációtól, következett egy még összetettebbnek tűnő téma: vajon művészet-e, amit a robotok hoznak létre? Szabados Ágnes ezt a kérdést a hallgatóságnak is feltette, és – a digitalizáció jegyében – a MOST Fórum applikációjának segítségével lehetett igennel vagy nemmel szavazni. A közönség kis többséggel ugyan, de arra jutott, hogy ezek az alkotások nem műalkotások, és később a beszélgetésben részt vevő szakértők is ugyanezt fogalmazták meg.

Nem elég intelligens a művészethez a mesterséges intelligencia

Gyires-Tóth Bálint, a BME egyetemi adjunktusa szerint ennek megértéséhez fontos tisztázni, hogy egyáltalán mi is az a mesterséges intelligencia (MI, angolul AI, azaz artificial intelligence), mert nagyon sokszor nem jól használjuk a fogalmat. A MI legalapvetőbb, legegyszerűbb formája az úgynevezett artificial narrow intelligence, amellyel egy adott feladat megoldására használható algoritmust jelent. Ennél jóval magasabb rendű az emberi gondolkodás összetettségét mutató artifical general intelligence, efölött pedig artificial super intelligence-ről beszélhetünk, ami már az ember kognitív képességein is túlmutat.

A teljes eseményt videón is megnézhetitek!

Gyires-Tóth Bálint szerint a jó hír a művészek számár az, hogy ez utóbbi kettő (még) nem létezik, így a robotok egyelőre „csak” arra képesek, hogy nagyon sok adat megtanulása után létrehozzanak valamit – akár egy festményt vagy egy zeneművet, amelyek minősége egyébként évről egyre jobb. Példaként a 2016-os The Next Rembrandt projektet említette, amelyben egy Rembrandt műveit imitáló portrét készítettek MI segítségével. Az algoritmus eredeti Rembrandt-portrékból nyert adatok alapján olyan tudást halmozott fel, amellyel már képes volt saját képet generálni a németalföldi mester stílusában, amit végül egy robot olajjal is megfestett Rembrandt képeire a megtévesztésig hasonlító módon.

„Mielőtt elájulunk a mesterséges intelligenciától, azért tegyünk egy pár dolgot helyre. Ettől ez még nem Rembrandt-festmény” – emelte ki German Kinga, a MOME egyetemi docense, hozzátéve, hogy ez így is hatalmas eredmény. A művészettörténész nem vitatja, hogy a robotok képesek kifejezetten szép és tökéletesen részletgazdag képeket festeni, de hangsúlyozta, hogy mindez nem jöhetne létre az ember nélkül. A mesterséges intelligenciának ugyanis rengeteg adat (az előbbi projekt esetében Rembrandt-festmények) kell és egy jó algoritmus, ami alapján új adatot, azaz ebben az esetben egy portrét hozott létre. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a robotok nem alkotnak a szónak abban az értelmében, ahogy a művészet kapcsán használjuk a kifejezést, hiszen ebből a folyamatból hiányzik a kreativitás és a gondolatiság.

Kónya Béla, a Ludwig Múzeum műtárgyvédelmi osztályának vezetője ehhez hozzátette, hogy az is előfordul, hogy a művész hozza létre az algoritmust, amellyel aztán műalkotásokat generál, de látható, hogy ebben az esetben is ott van az emberi elme a háttérben.

Ha művész nem is, de szerző lehet-e egy robot?

Ennek kapcsán a szerzőség kérdése is előkerült a beszélgetésben. Szentesi Éva felvetette, hogy ha egy robot megtanulna az ő stílusában írni, majd kiadnának abból egy könyvet, akkor kit illetne a jogdíj? Gyires-Tóth Bálint elmondta, hogy erre még nem létezik korrekt jogi szabályozás, és az sem világos, kinek a tulajdona egy mesterséges intelligencia által generált alkotás, azaz kit illetnek a belőle befolyó jogdíjak. Aki az algoritmust készítette? Akinek a szerverparkján fut az algoritmus? Aki szponzorálta a létrejöttét? Vagy végül, de korántsem utolsó sorban azokat a művészeket, akinek a művei alapján betanították az algoritmust? A BME adjunktusa szerint egyelőre csak nagyon részletes és előre átgondolt szerződésekkel lehet áthidalni ezt a problémát, ezért izgalmas évek állnak az európai jogászok előtt, ha szabályozni akarják ezt a területet, amire előbb-utóbb úgyis szükség lesz.

Az üzleti oldalt tekintve az is felmerült, hogy milyen értéket képviselnek ezek az alkotások. Tavalyi hír, hogy a Christie’s aukciósház árverésén 432 ezer, azaz 117 millió forintnak megfelelő összegért adtak el egy teljes egészében MI által generált portrét. German Kinga szerint hosszú távon a műtárgypiac dönti majd el, hogy az különlegességen kívül mennyire értékesek ezek az alkotások.

Szabados Ágnes a digitális kiállítások lehetőségeiről is kérdezte a résztvevőket, akik egyetértettek abban, hogy ahogy a művészt, úgy a művészetekkel való élő találkozást sem helyettesíti egyelőre a technológia. Vajdai Vilmos szerint habár nagyszerű lehetőség, hogy most már távolról is bebarangolhatunk egy kiállítást, ez csak arra jó, hogy ne maradjunk ki teljesen az élményből, de nem éri el ugyanazt a hatást, mintha személyesen is jelen lennénk. A színész úgy látja, hogy a színházi előadások személyes varázsa is ki fogja állni a digitalizáció próbáját.

#múzeum - új szakmai kihívások a múzeumok előtt

Kónya Béla múzeumi munkája során a digitális világ és a kultúra találkozásának egy másik aspektusával is találkozik, hiszen az elmúlt harminc évben a digitális tartalmak az emberiség kulturális örökségének részeivé váltak, és megőrzésük számos kérdés felvet. A szakember szerint mostanában kezdik használni a tapasztalati restaurátor kifejezést azoknak a szakembereknek a munkájára, akik már nem tárgyakat igyekeznek megőrizni az utókor számára, hanem élményeket. Kónya Béla szerint egyelőre az a múzeumok saját döntésének a kérdése, hogy médiaművészeti vagy digitális alkotásokat megpróbálják minél inkább az eredeti formájukban megőrizni, illetve bemutatni a közönségnek, vagy kihasználják az újabb hordozókban rejlő lehetőségeket.

Arról is beszélt, hogy míg régen a műalkotások digitalizációja jelentette a kihívást a múzeumok számára, mára ez megfordult: a rengeteg digitális tartalom archiválása és kezelése a probléma. Egyes múzeumok, például a Victoria and Albert ugyanis már a közösségi médiafelületeket is monitorozzák, és gyűjtik a látogatók, illetve a szakemberek által a kiállításokról megosztott tartalmakat, kommenteket. Néha ezeket az információkat aztán fel is használják a kiállításokon, így egy instagramos műelemzés is megjelenhet a műtárgy mellett a falon.

German Kinga a Kreatívnak elmondta, hogy a digitális restaurátorok mellett ma már digitális kurátorokra is szükség lehet a nagyobb múzeumoknál. Ők azok, aki arra figyelnek, hogy milyen eszközök jelennek meg az adott kiállításon, hiszen amellett, hogy nagyon jó lehetőség a technológia a látogatók bevonására, a sok kihelyezett kütyü el is vonhatja a figyelmünket. A művészettörténész szerint a legfontosabb szempont a digitális kurátorok számára az, hogy mindig legyen haszna a kiállításon használt technológiának. Azt pedig, hogy mi az, ami hasznos, a múzeumi és más szakemberek csak a látogatókkal karöltve tudják meghatározni.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

15 éve rendezi meg miden évben a pincészet a címketervező pályázatát, most bemutatják az eddigi legjobb műveket.

"Kristály. Rajta vagyunk" - ezzel a szlogennel indított kampányt Dél-Dakota. Hamar virális tartalom lett belőle.

A két rajzfilmhős a Death Stranding világában bolyong, és azon gondokodnak, mi legyen a lombikban lakó csecsemővel.

A 5martstudio kampánya a 2019-es Arany Pengén megnyerte a JCDecaux innovációs alversenyét, most valósították meg.

Az EU és az egyes országok döntéshozóinak gyorsan újra kell gondolni az iparág szabályozását – mondta Incze Kinga a párizsi GovTech Summiton.

Díjátadó: 19.11.26. (19:30) Akvárium Vedd meg jegyed a bétéelesek bulijára!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

hirdetés
hirdetés