hirdetés
hirdetés
hirdetés

A pr-esek ötven százalékban mellélőnek

A tavaszi Médiatükörnél jóval kedvezőbb képet rajzol az újságírók és a pr-esek viszonyáról az a felmérés, amelyet a Sakkom Interaktív és a KutatóCentrum novemberben készített. Eszerint az újságírók kétharmada szerint inkább segítik a munkájukat a pr-esek, mint akadályozzák.

hirdetés

132 újságíró töltötte ki november folyamán azt az online kérdőívet, amellyel a Sakkom Interaktív pr-ügynökség és a KutatóCentrum arra az örök kérdésre kereste a választ, hogy hogyan vélekednek az újságírók a pr-esekről, azaz mennyire segítik a munkájukat a pr-esektől kapott anyagok. Bár a kutatás a sajtómunkásokra nézve nem volt reprezentatív, a Sakkom beszámolója szerint a válaszadók között éppúgy voltak gazdasági, mint kulturális, informatikai és életmód-újságírók.

Agresszívek, terjengősek, csak az ügyfél érdekli őket

Az Uniomedia és a Nézőpont Intézet ötszáz fős, tavaszi kutatásához képest a Sakkom felmérésének az eredményei jóval pozitívabb képet mutatnak a pr-szakma gyakorlóiról, így várhatóan nem is fogják úgy kiverni a biztosítékot, mint a tavaszi felmérés tette.  Miközben ugyanis a tavaszi kutatásban csak az újságírók 19 százaléka értékelte hasznosnak vagy teljes mértékben hasznosnak a pr-szakemberekkel való kapcsolatot, a Sakkom sajtókutatása szerint az újságírók közel kétharmada úgy véli, hogy a pr-esek inkább segítik a munkájukat, mint akadályozzák, és csupán 24 százalékuk gondolta azt, hogy segítik is, meg nem is. Ennek ellenére a 132 megkérdezett több mint fele tudott megfogalmazni olyan dolgot, amit nem kedvel a pr-esekben.

A legjellemzőbb panasz, hogy a pr-szakma képviselői túl agresszívek, többször küldik a sajtóanyagot, és többször megkeresik az újságírókat telefonon, mert visszaigazolást várnak előre a sajtótájékoztatón való részvételről. Összesen a sajtómunkások nyolcvan százaléka állította azt, hogy a pr-esek rámenősek. A válaszolók húsz százaléka azt sem szereti a pr-esekben, hogy terjengősen írnak, nem pontosan és rossz helyesírással fogalmazzák meg a közleményeket. Említették továbbá páran a szakmai hozzáértés hiányát, a rossz kontaktlistát, azt, hogy a sajtóközlemény kiküldése után nem állnak rendelkezésre a felmerülő kérdésekhez, illetve, hogy nem értik meg a sajtósok szempontjait, csak az ügyfelekét.

A Sakkom megkérdezte az újságíróktól azt is, hogy a közvetlenül a cégtől, vagy a pr-ügynökségtől érkező anyagok felelnek-e meg jobban az elvárásaiknak, amelyre a válaszadók hatvan százaléka mondta azt, hogy nincs különbség – valószínűleg sokan nem is figyelik a forrást. Akik viszont állást tudtak foglalni a kérdésben, azoknak kétharmada a pr-ügynökségek anyagait preferálja.

Pr-ügynökség vagy vállalat?

Több mint a fele mellémegy

A kutatásban természetesen szó esett olyan kérdésekről, amelyek a segíthetnek a pr-eseknek, hogy még hasznosabban végezzék a sajtókapcsolati munkát, kezdve az újságírók jelenlegi helyzetétől az igényeikig. Ami a tényadatokat illeti, a kérdőív eredményei szerint egy magyar újságíró jellemzően hat-tíz sajtóközleményt kap naponta, melyeket a bevezető és az e-mail tárgya alapján szelektál. Ha a téma nem tartozik az ő területéhez, az újságírók 43 százaléka továbbküldi az illetékes kollégának, 25 százalék azonnal törli, húsz százalék pedig félreteszi későbbre. Az, hogy mennyire hasznosak a sajtóközlemények, nagyjából megfelel a Médiatükör kutatási eredményeinek: az újságírókhoz beérkező közlemények több mint fele eszerint egészen biztosan mellélövés. A 132 ember közel harmada ráadásul a kapott sajtóanyagoknak kevesebb, mint felét tartja közlésre érdemesnek.

Hány sajtóközleményt kap?

Amikor egy újságíró egy hír közléséről dönt, a két legfontosabb szempont számára a hírérték, valamint az, hogy a sajtóanyag kapcsolódjon a szakterületéhez. A kutatás szerint az újságírók több mint harmada tárgyilagosnak és korrektnek tartja a sajtóanyagokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a hírérték nem mindig jellemzi azokat: 42 százalékuk szerint ez egyáltalán nem vagy inkább nem jellemző rájuk. Az, hogy csatoljanak a közleményhez képet, csak a válaszolók negyedének fontos, de közben csupán tizedük mondta azt, hogy soha nem használja fel a kapott illusztrációt. A kapcsolódó videó egyelőre még a képnél is kisebb szerepet játszik: mindössze öt százalék mondta, hogy fontos neki, de egyelőre nem is igazán kapnak ilyen anyagokat az újságírók. A megkérdezettek negyven százalékának soha, 59 százalékának pedig ritkán küldenek videót a pr-esek.

„Az újságírók kétharmada tartja fontosnak a közleményt a vállalatok és a média közötti kapcsolattartásban, ezért nem érdemes lemondani erről az eszközről, mindössze meg kell érteni, mire van szüksége a sajtó munkatársainak” – foglalta össze a kutatás tanulságait Kozarek Andrea, a Sakkom Interaktív szakmai vezetője. „A megfogalmazás, a megfelelő embernek eljuttatás mellett az időzítést is érdemes jól megválasztani: az újságírók elmondása szerint a cégek szeptemberben és októberben kommunikálnak a legintenzívebben, míg a legcsendesebb időszak március és november” – tette hozzá a szakember.

A weboldal fontos, a Twitter nem

A vállalatoknak a sajtóközlemények elkészítése mellett a honlapokra is érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mivel az újságírók 97 százaléka tájékozódik ebből a forrásból, ha információkat gyűjt. Emellett fontos, hogy a vállalatoknál legyenek nyilatkozatképes szakértők, mert a válaszadók 88 százaléka mondta, hogy kiegészítő információkért személyesen is megkeresi az adott céget. A plusz információk gyűjtésére a közösségi médiát még nem kiemelten használják a sajtósok: csupán tíz százalékuk mondta, hogy gyakran teszi ezt, negyven százalákuk pedig még sosem tette. A Twittert az újságírók háromnegyede egyáltalán nem veszi igénybe információgyűjtéshez, a Facebookot azonban már negyven százalékuk használta ilyen célból.

A sajtóközlemény után az interjú a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében, csupán harminc százalék mondta, hogy nem igényli ezt a műfajt, viszont 52 százalék tartja nagyon vagy inkább fontosnak.  A kötött programú sajtótájékoztató azonban mindössze negyven százaléknak, az online vállalati sajtószoba 35, a kötetlen sajtóbeszélgetés pedig 34 százaléknak fontos. Az interjúalany kiválasztásánál ugyanakkor nem a pozíció érdekli őket, hanem hogy az illető tökéletesen ismerje az adott projektet” – mondta Kozarek Andrea. Az újságírók egy-egy hír kapcsán szívesen keresik fel a téma független szakértőit is, de a közösségi médiát is egyre intenzívebben használják. A leggyakrabban a Facebookról szereznek be háttér-információkat.

A Sakkom Interaktív öt évvel ezelőtti sajtókutatásával összevetve az eredményeket megállapítható az is, hogy a hírfogyasztási szokások változásával összhangban a sajtóközleményeknél is inkább a rövidebb anyagokat preferálják az újságírók. Míg 2005-ben a válaszadók 82 százaléka voksolt a 3000 karakteres vagy annál rövidebb sajtóhír hosszra, addig a 2010-es sajtókutatás esetében ez az érték már 95 százalék. 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

B.P. Parkerrel állítólag épp úgy lehet beszélgetni, mint egy emberrel.

Az ügynökség kinőtte az irodáját, költözik, elad egy csomó holmit, adományoz.

A kommenteket monitorozva tesznek eleget a mellékhatás-bejelentési kötelezettségnek.

A Próbakő Kommunikáció viszi a Panasonic magyarországi pr-tevékenységét június eleje óta.

Augusztus végén jön az ötödik Ügynökségi sportkupa, minden eddiginél több résztvevővel és sportággal.

hirdetés

A verseny célja díjazni azokat a kommunikációs megoldásokat, melyek támogatják és elősegítik, hogy egy vállalat termékét vagy szolgáltatását egy másik vállalatnak értékesítse. Nevezési határidő: szeptember 8.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Nevezési határidő: 09.08.

Képzés marketingeseknek, akik tömegeket szeretnének megszólítani, de közvetlen, bizalmas formában, személyre szólóan. Enter!Digital a neoval szeptember 14-én.

Az első benyomás megismételhetetlen. Légy rá felkészülve! Konferencia a POME-ról és fontosságáról szeptember 21-én

hirdetés
hirdetés