hirdetés
hirdetés
hirdetés

A legfontosabb téma a kiszolgáltatottság

Az Online Video Award idei versenyén a hosszabb riport kategóriában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Kék Pontról és a nyolcadik kerületi droghelyzetről szóló filmje lett a nyertes. Takács István Gáborral, a film rendezőjével/vágójával a Szoba a nyolcban projektről és a TASZ videós stratégiájáról beszélgettünk.

hirdetés

 

Miért döntöttetek úgy, a Kék Pontról filmet forgattok?

A TASZ 1994 óta foglalkozik a kábítószer-fogyasztók jogainak védelmével és az ártalomcsökkentő programok támogatásával. 2010 óta az alacsonyküszöbű, vagyis a droghasználóknak feltétel nélkül segítő programok, mint például a tűcserek folyamatos ellehetetlenülését tapasztaljuk, egyrészt a források radikális csökkenését, másrészt az ilyen programok szemléletével való korményzati szembenállást. Budapest nyolcadik kerületében rendkívül fontos volt, hogy legyenek olyan programok amelyek a droghasználók egészségét védik és segítik őket kapcsolatba lépni valahogyan az ellátórendszerrel. A Kocsi Máté vezette önkormányzat háborút indított a Kék Pont ellen, amely az egyetlen tűcsere volt a kerületben, és amelyet az önkormányzat egy fillérrel sem támogatott. Az eldobált fecskendőkért őket tette meg bűnbaknak, holott a közterületen a tűk begyűjtése az önkormányzat feladata lett volna, a forráshiánnyal küszködő alapítvány a rejtett terüleken tudta csak gyűjteni az eldobált tűket, azt is önkéntes munkában. Az önkorámnyzat szerint a droghasználókat a Kék Pont vonzotta a kerületbe, valójában a kliensek 80%-a helyi lakos volt, akik azután is ott maradtak, hogy a Kék Pontot végül sikerült elüldözni. A droghasználók maradtak, de tűk nélkül, egy olyan helyzetben, amikor a heroin és amfetamin napi 3-szori injektálását felváltotta az új pszichoaktív szerek használata, amit 15-ször szúrnak egy nap. A legutóbbi vizsgálatokból tudni lehet, hogy a hepatitisz C fertőzöttség megduplázódott az injekciós droghasználük között az utóbbi 3 évben. Budapesten a hepatitisz C fertőzöttség körükben eléri a hatvan százalékot. A HIV vírus terjedését eddig sikerült megfékezni, de megfelelő programok nélkül csak idő kérdése, hogy mikor robban a járvány.

Mire gondoltatok, a film mit tehet az ügy érdekében és ebből mi teljesült?

A célunk az volt, hogy a helyi lakosságot mobilizáljuk és informáljuk arról, hogy milyen alternatívái vannak a büntetésnek és az önkormányzat struccpolitikájának. Egy honlapot készítettünk a szobaanyolcban.org címen, és aláírásgyűjtésbe kezdtünk egy drogszemétmentes kerületért. Elsősorban arra fókuszáltunk, hogy mi a helyi lakosok igénye: utcai zűrök és eldobált fecskendő mentes, tiszta és biztonságosabb kerület. A petíciónkban olyan fővárosi drogstratégiát kérünk, amely egyszerre támogatja a megelőzést, a kezelést, a rendészetet és az ártalomcsökkentést, amelynek része felügyelt drogfogyasztói szobák létesítése. Az ilyen szobákban a világ számos városában a használók steril körülmények között tudják a saját drogjukat használni, úgy, hogy nincsenek szem előtt, nincsenek eldobált fecskendők, nincsenek fertőzések és túladagolás esetén a személyzet megmentheti az életüket. Az ilyen programok másik nagyon fontos előnye, hogy a használókat tovább tudják küldeni rehabilitációs programokba. Az online petíciót hatezren írták alá, a helyi lakosságtól pedig 1742 aláírást gyűjtöttünk össze. Sajnos az önkormányzat a petíciót nem volt hajlandó napirendre venni. Az ombudsman kiadott az ügyben egy állásfoglalást, amely megállapítja, hogy a helyi droghasználók jogai sérülnek azzal, hogy nincs tűcsere program a kerületben. Az önkormányzat érdemben az ombudsmani állásfoglalással sem foglalkozott, helyette lejárató kampány indult a jobboldali sajtóban Sárosi Péter kollégám és az ombudsman ellen. A kampányt ennek ellenére sikeresnek tekintjük, a filmet 120 ezren nézték meg online, televíziós műsorok számos alkalommal használtak belőle jeleneteket saját riportjaikhoz, és a helyi krízis folyamatosan napirenden van a sajtóban.

Kálmán Mátyás
Kálmán Mátyás

Mi volt a legnehezebb a forgatások során?

A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy meggyőzzük az interjúalanyokat arról, hogy a film elkészítése az ő érdeküket szolgálja. Abban, hogy ez végül sikerült, nagyon nagy segítséget kaptunk a Kék Ponttól, akik az évek során olyan bizalmi légkört építettek ki, ami ezt lehetővé tette.

Mi alapján választjátok ki a témákat, amikről később filmet forgattok?

A TASZ azokban a témákban készít filmeket, amelyekkel egyébként is foglalkozik, így az adatvédelem, az információszabadság, a gyülekezési jog, a részvételi jog, szólás és sajtószabadség, tanszabadság, lelkiismereti szabadság, a jogállam védelme és az önrendelkezés védelme áll a fókuszban, kiemelten azoknak a csoportoknak az esetében, akik kiszolgáltatottabbak és jogérvényesítésük alacsonyabb, így a droghasználóké, a betegeké a fogyatékkal élőké, a HIV pozitívoké és a romáké.

Hogyan zajlik az előkészítés, mennyi ideig tart egy ilyen forgatás, mennyi ideig az utómunka?

Az előkészítés nem volt sok idő, megbeszéltük, hogy most kell forgatnunk a Kék Pont bezárása ügyéről. A forgatás körülbelül nyolc nap volt, az utómunka olyan két hét lehetett, de folyamatosan több projeken dolgozunk, ezért ez nem jelent mindig teljes munkanapot. A filmen négyen dolgoztunk, Sárosi Péter a TASZ drogpolitikai vezetője az előészítésen és a kampányon dolgozott nagyon sokat, Kálmán Mátyás volt a riporter és a társrendezőm/vágóm, Bordás Róbert volt az operatőr, én pedig rendeztem és vágtam a filmet, és még négy kisfilmet, amik a kampányoldalon beszélnek bővebben egy-egy témáról. A kampányt azóta nemzetközivé bővítettük, a room-for-change.org oldalon már nyolc európai város civil szervezeteivel kampányolunk emberi drogpolitikáért és biztonságosabb droghasználói szobákért. Ehhez a kampányhoz minden városhoz készítettünk filmet.

Takács István Gábor és Sárosi Péter
Takács István Gábor és Sárosi Péter

Miből finanszírozzátok ezeket a filmeket?

A TASZ nem fogad el a magyar államtól támogatást, forrásainkat magán adományozók és alapítványok biztosítják, első sorban a Nyílt Társadalom Intézet.

Mit tesztek annak érdekében, hogy a kész film minél több emberhez eljusson?

Ez a film a 444-en jelent meg először, ahol nagyon jó nézettsége lett, szétküldtük sajtólistára, játszottuk lakossági fórumon, odaadtuk televíziós műsoroknak és beneveztük például a Kreatív Online Video Award versenyére.

Mi a tapasztalatotok, milyen témákat néznek meg a legtöbben?

A romák, kábítószer-használók és fogyatékosok jogaival kapcsolatos filmjeink a legnézettebbek.

Bordás Róbert
Bordás Róbert

Mitől működik szerinted egy online videós riport / rövid dokumentumfilm?

Fontos a jó kontextus, hogy hol jelenik meg. Ezért is alakítunk ki jó kapcsolatot újságírókkal, hogy ha értékes tartalmaink vannak, akkor szívesen rakják ki a filmeket a felületeikre. Szintén fontos a jó cím és kezdőkép, a jó rövid leírás, mert ezek alapján döntik el az emberek, hogy kattintanak-e egyáltalán rá. Utána pedig ha jó a film, akkor esélyes, hogy jól is fog terjedni és nem feltétlen azért, mert rövid. Ez a film például 20 perces.

Kedvenc hazai online videó (hír, tudósítás, riport kategóriában):

Miért nem? Az élelmiszerhulladékokról című epizód.

Kedvenc nemzetközi online videó (hír, tudósítás, riport kategóriában):

A kedvencem jelenleg Dhojo Wahengbam Indiai droghasználó aktivista filmje, a címe “Fight HIV, Not Drug users.”Dhojo az INPUD nemzetközi kábítószer-használó aktivista csoport tagja. Egy budapesti tréningen 15 aktivista társával képeztük ki filmezésre és vágásra, és ezt a filmet a tőlünk kapott Zoom Q4 kamerával forgatta le és egyedül vágta meg. Nagyon büszke vagyok rá és azt gondolom, hogy a munkánk legértékesebb része amikor másokat, főleg az érintett csoport tagjait tanítjuk meg a film nyelvén kommunikálni és ők maguk készítenek utána ilyen fontos videokat.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Tisztességtelen módon reklámozták a Black Friday-es akciókat. 

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) ötödik alkalommal hirdette meg az Employer Branding Awardot az idei év elején. 

Az EY nemzetközi felmérése szerint a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmaradt.

A cél az új szlogen bevezetése, a hazai gyártás, illetve a márka és Szikszó város kapcsolatának tudatosítása.

De Bayer Zsolt fröcsögését és a Híradó sajátos szerkesztési gyakorlatát már nem büntette a Médiatanács.

hirdetés
hirdetés

DIGITALIZÁLVA – ÚJ MEGOLDÁSOK SAVE THE DATE 07.23. 14:00

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

Bemutatjuk a GyártásTrend első, letölthető online webinárját! #FACTORY Insight - II. rész: Autóipari technológiák. A szakmai anyag egy hónapig elérhető!

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2020. július 31.

Mentes-M Díj 2020-ban is! Idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2020 augusztus 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.