hirdetés
hirdetés
hirdetés

A prezentálók túlértékelik magukat

Alaposan túlértékelik a képességeiket a magyarországi kommunikációs iparban dolgozó prezentőrök, 80 százalékuk átlagon felülinek tartja az előadásait – derül ki a Kreatív Online kutatásából.

hirdetés

Még július elején írta meg a Kreatív Online, hogy kutatást végez a céges prezentációkról azzal a céllal, hogy felmérje, mit gondolnak a prezentálók saját és mások előadásairól, felkészültségéről, tudásáról. A kutatás legfontosabb, legérdekesebb eredményeit közöljük.

Sok példát látnak

A megkérdezettek 14 százaléka több mint 25 prezentációt tart évente, 13 százalék körüli azok száma, akik 16 és 25 közötti számú prezentációt tartanak, a többiek ennél kevesebbet, 14 százalék azok aránya például, akik csak 1-3 előadást. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók 36 százaléka évente több mint 25 prezentációt ül végig. Tehát gyakorlatban látják az átveendő és az elkerülendő példákat.

Kattints a nagyobb képhez!

Kattints a nagyobb képhez!

A megkérdezettek 85 százaléka a Microsoft Power Point termékét használja, különösen a 2010-es verziót, melynek aránya 52 százalék az összes programon belül. A maradék 15 százalék az Apple Keynote-jával vagy a magyar fejlesztésű Prezivel dolgozik (7 és 6 százalék). A prezentációk időtartamára vonatkozóan dominánsak a 20-30 perc hosszúságúak (59 százalék), de 25 százalék jut a 45-60 percesekre is.

Kattints a nagyobb képhez!

A válaszadók 43 százaléka valamilyen kommunikációs ügynökségnél dolgozik (többségükben reklám- vagy online ügynökségeknél), 28 százalékuk marketinges vagy sales-es, a maradékuk pedig kutatóügynökségeknél vagy más speciális kommunikációs területen működik.

A válaszadók legtöbbje, 70 százalékuk általában ügyfeleknek szokott prezentálni, 62 százalékuk saját munkatársainak is (egyszerre több választ is meg lehetett adni), vagyis a prezentációk nemcsak eladási, hanem munkaeszközök is egyben, és ez más-más igényű felkészülést és tudást is feltételez. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakmai rendezvényeken előadott prezentációk magasnak mondható, 40 százalékos aránya, az ügyfélnek tartott prezentációkhoz (70 százalék) képest igen erős. Ez azt is jelentheti, hogy vagy sok a konferencia, vagy kevés a megbízás. Vagy egyszerre mindkettőt. 

Önértékelési zavarok

Az eddigiekből az látszik, hogy sűrűnek nevezhető prezentációs légkörben élnek a válaszadók, előadóként és hallgatóként egyaránt. Bőven van alkalmuk tehát arra, hogy értékeljék a saját prezentációs teljesítményüket, hallgatóként pedig igen erős összehasonlítási alappal is rendelkeznek.


A prezentációk általános színvonala konszenzuálisan gyenge, mégis a válaszadók 80 százaléka, vagyis 5-ből 4 (!)  átlagon felülinek tartja saját prezentációit, 26 százalékuk pedig kiválónak (az átlagon felüliben benne van a kiváló!). A technikai tudásukat is hasonlóan értékelték a válaszadók, amit 79 százalékuk átlagon felülinek tart, 27 százalékuk pedig kiválónak (az átlagon felüliben ismét benne van a kiváló is!). Ugyanilyen magasra értékelik a felkészültségi szintjüket is.

Kattints a nagyobb képhez!

Kattints a nagyobb képhez!

Ezzel szemben nézzünk néhány érdekes adatot. A stresszfaktorok között a technikai tudás hiánya szerepel a második leggyakrabban említett félelemgerjesztő körülményként. A mondandóba való belezavarodás a harmadik helyen szerepel, így ezek némileg ellentmondanak annak a képnek, amelyet önnön magas technikai tudásukról és felkészültségükről adtak a válaszadók. A legnagyobb félelemfaktor egyértelműen az unalmasságtól való félelem, ezt a válaszadók 42 százaléka nevezte meg. A jó felkészültségnek továbbá ellentmond az is, hogy 51 százalékuk maximum egy órát tölt a felkészüléssel, az összesen belül pedig 21 százalékuk 0 percet.

Kattints a nagyobb képhez!

Kattints a nagyobb képhez!

Majdnem zéró tudásmenedzsment

Ezt a magas önértékelési szintet érdemes összevetni azzal, hogy a válaszolók 35 százaléka sehonnan sem tájékozódott a prezentálás mikéntje iránt, 40 százalékuk az elmúlt 5 év alatt egyetlen prezentációtréningen sem vett részt, 70 százalékukkal pedig ugyanez a helyzet a coachingok terén. Közöttük jellemző továbbá az a válaszadó, aki nagyon átlagon felüli előadónak tartja magát, de sehol sem tanulta. 

Kattints a nagyobb képhez!

A válaszadók 74 százaléka egykor valamilyen képzésen sajátította el jelenlegi tudását (tréning 53, coaching 11, online oktatás 10 százalék), sokuk feltehetőleg régebben, mint 5 éve, míg összesen 64 százalékuk az önképzés kizárólagos vagy részbeni híve.

Mások megítélése

A válaszadók önértékelésével összehasonlítva szintén érdekes az, ahogyan ugyanők látják a prezentációk gyenge pontjait általában, vagyis a mások prezentációit. 77 százalékuk érzi a leggyengébb pontnak azt, hogy túl sok a szöveg a chartokon, és 79 százalékuk azt - ami ebből következik -, hogy az előadó felolvassa a chartokat. 58 százalékuk gondolja gyenge pontnak az előadói hiányosságokat általánosságban véve. Másoknál. 

Kattints a nagyobb képhez!

A prezentálás reputációja

Azok a válaszok is nagyon érdekesek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a válaszadók munkáltatói milyen módon kezelik a prezentációtudás kérdését. Elgondolkodtató, hogy a cégek 40 százaléka csak részben fektet figyelmet a területre, 19 százaléka alig, és relatíve sokan, 7 százaléknyian vannak olyanok is, akiknél az eladási kommunikáció egyáltalán nem téma. 29 százalék véleménye szerint ugyan az ő cégük komolyan veszi a prezentációs tudásfejlesztést, azonban a kutatás nem terjedhetett ki ennek közelebbi vizsgálatára, vagyis hogy pontosan mit is jelent ez.

 Ismerve a jelenlegi általános prezentációs kultúra hiányosságait nem meglepő az adat, hogy a cégek 55 százaléka nem tesz semmit az előrelépés, s ezzel együtt az eladási munka hatékonyabbá tétele érdekében. Imponáló luxus ez az általános gazdasági krízis és az egyre nehezülő eladási környezet idején.

A válaszadók 19 százaléka szerint a saját cége prezentációihoz a gyakorlatban közvetlen eladások kapcsolódnak, 47 százalékuk azonban bizonytalan e kérdésben. Ami elgondolkodtató, hogy összesen 26 százaléknál nincs korreláció a prezentációk és az eladások között. A kérdés: ezeknél a cégeknél hogyan dönt a menedzsment? Azt a következtetést vonja-e le, hogy akkor nincs is szükség prezentációs képzésre, vagy ennek pont az ellenkezőjét?

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Érdemes megvárni, amíg a szétrobbanó báránylufik is megérkeznek a buliba.

Jávor Benedek, a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely közösen adták be a panaszt.

A lap egyik új hirdetése a mianmari népirtás felderítésére épül.

Tarjányi Péter és Murányi András egykori hírigazgató szerint a 444 cikke csúsztat a lapnál történtekről.

Igazán nem szép tőlük, mert előtte eladtak neki egy taliga Whoppert egy fogadásra.

hirdetés

Díjátadó: január 30., kapunyitás: 19.00 Vedd meg a jegyed a bulira!

2018 legdíjazottabb ügynökségeinek és megbízóinak estéje. A 2018-as Kreatív-MAKSZ M+Lista és a Kreatív PR Toplista helyezettjeinek díjazása. Időpont: 2019. február 5.

A leghasznosabb, leginspirálóbb people management tartalmak február 13-án, hogy a 2019-es éved még sikeresebb legyen!

A HRKOMM Award 2018 nyertes pályázatainak bemutatása február 20-án.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: február 22.

Február 28-án a gép előtt, az oktatóval együtt, a saját accountunkra belépve közösen végigvesszük, hogy adjunk fel hirdetést a Facebookon és az Instagramon.

hirdetés
hirdetés