hirdetés
hirdetés
hirdetés

A prezentálók túlértékelik magukat

Alaposan túlértékelik a képességeiket a magyarországi kommunikációs iparban dolgozó prezentőrök, 80 százalékuk átlagon felülinek tartja az előadásait – derül ki a Kreatív Online kutatásából.

hirdetés

Még július elején írta meg a Kreatív Online, hogy kutatást végez a céges prezentációkról azzal a céllal, hogy felmérje, mit gondolnak a prezentálók saját és mások előadásairól, felkészültségéről, tudásáról. A kutatás legfontosabb, legérdekesebb eredményeit közöljük.

Sok példát látnak

A megkérdezettek 14 százaléka több mint 25 prezentációt tart évente, 13 százalék körüli azok száma, akik 16 és 25 közötti számú prezentációt tartanak, a többiek ennél kevesebbet, 14 százalék azok aránya például, akik csak 1-3 előadást. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók 36 százaléka évente több mint 25 prezentációt ül végig. Tehát gyakorlatban látják az átveendő és az elkerülendő példákat.

Kattints a nagyobb képhez!

Kattints a nagyobb képhez!

A megkérdezettek 85 százaléka a Microsoft Power Point termékét használja, különösen a 2010-es verziót, melynek aránya 52 százalék az összes programon belül. A maradék 15 százalék az Apple Keynote-jával vagy a magyar fejlesztésű Prezivel dolgozik (7 és 6 százalék). A prezentációk időtartamára vonatkozóan dominánsak a 20-30 perc hosszúságúak (59 százalék), de 25 százalék jut a 45-60 percesekre is.

Kattints a nagyobb képhez!

A válaszadók 43 százaléka valamilyen kommunikációs ügynökségnél dolgozik (többségükben reklám- vagy online ügynökségeknél), 28 százalékuk marketinges vagy sales-es, a maradékuk pedig kutatóügynökségeknél vagy más speciális kommunikációs területen működik.

A válaszadók legtöbbje, 70 százalékuk általában ügyfeleknek szokott prezentálni, 62 százalékuk saját munkatársainak is (egyszerre több választ is meg lehetett adni), vagyis a prezentációk nemcsak eladási, hanem munkaeszközök is egyben, és ez más-más igényű felkészülést és tudást is feltételez. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakmai rendezvényeken előadott prezentációk magasnak mondható, 40 százalékos aránya, az ügyfélnek tartott prezentációkhoz (70 százalék) képest igen erős. Ez azt is jelentheti, hogy vagy sok a konferencia, vagy kevés a megbízás. Vagy egyszerre mindkettőt. 

Önértékelési zavarok

Az eddigiekből az látszik, hogy sűrűnek nevezhető prezentációs légkörben élnek a válaszadók, előadóként és hallgatóként egyaránt. Bőven van alkalmuk tehát arra, hogy értékeljék a saját prezentációs teljesítményüket, hallgatóként pedig igen erős összehasonlítási alappal is rendelkeznek.


A prezentációk általános színvonala konszenzuálisan gyenge, mégis a válaszadók 80 százaléka, vagyis 5-ből 4 (!)  átlagon felülinek tartja saját prezentációit, 26 százalékuk pedig kiválónak (az átlagon felüliben benne van a kiváló!). A technikai tudásukat is hasonlóan értékelték a válaszadók, amit 79 százalékuk átlagon felülinek tart, 27 százalékuk pedig kiválónak (az átlagon felüliben ismét benne van a kiváló is!). Ugyanilyen magasra értékelik a felkészültségi szintjüket is.

Kattints a nagyobb képhez!

Kattints a nagyobb képhez!

Ezzel szemben nézzünk néhány érdekes adatot. A stresszfaktorok között a technikai tudás hiánya szerepel a második leggyakrabban említett félelemgerjesztő körülményként. A mondandóba való belezavarodás a harmadik helyen szerepel, így ezek némileg ellentmondanak annak a képnek, amelyet önnön magas technikai tudásukról és felkészültségükről adtak a válaszadók. A legnagyobb félelemfaktor egyértelműen az unalmasságtól való félelem, ezt a válaszadók 42 százaléka nevezte meg. A jó felkészültségnek továbbá ellentmond az is, hogy 51 százalékuk maximum egy órát tölt a felkészüléssel, az összesen belül pedig 21 százalékuk 0 percet.

Kattints a nagyobb képhez!

Kattints a nagyobb képhez!

Majdnem zéró tudásmenedzsment

Ezt a magas önértékelési szintet érdemes összevetni azzal, hogy a válaszolók 35 százaléka sehonnan sem tájékozódott a prezentálás mikéntje iránt, 40 százalékuk az elmúlt 5 év alatt egyetlen prezentációtréningen sem vett részt, 70 százalékukkal pedig ugyanez a helyzet a coachingok terén. Közöttük jellemző továbbá az a válaszadó, aki nagyon átlagon felüli előadónak tartja magát, de sehol sem tanulta. 

Kattints a nagyobb képhez!

A válaszadók 74 százaléka egykor valamilyen képzésen sajátította el jelenlegi tudását (tréning 53, coaching 11, online oktatás 10 százalék), sokuk feltehetőleg régebben, mint 5 éve, míg összesen 64 százalékuk az önképzés kizárólagos vagy részbeni híve.

Mások megítélése

A válaszadók önértékelésével összehasonlítva szintén érdekes az, ahogyan ugyanők látják a prezentációk gyenge pontjait általában, vagyis a mások prezentációit. 77 százalékuk érzi a leggyengébb pontnak azt, hogy túl sok a szöveg a chartokon, és 79 százalékuk azt - ami ebből következik -, hogy az előadó felolvassa a chartokat. 58 százalékuk gondolja gyenge pontnak az előadói hiányosságokat általánosságban véve. Másoknál. 

Kattints a nagyobb képhez!

A prezentálás reputációja

Azok a válaszok is nagyon érdekesek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a válaszadók munkáltatói milyen módon kezelik a prezentációtudás kérdését. Elgondolkodtató, hogy a cégek 40 százaléka csak részben fektet figyelmet a területre, 19 százaléka alig, és relatíve sokan, 7 százaléknyian vannak olyanok is, akiknél az eladási kommunikáció egyáltalán nem téma. 29 százalék véleménye szerint ugyan az ő cégük komolyan veszi a prezentációs tudásfejlesztést, azonban a kutatás nem terjedhetett ki ennek közelebbi vizsgálatára, vagyis hogy pontosan mit is jelent ez.

 Ismerve a jelenlegi általános prezentációs kultúra hiányosságait nem meglepő az adat, hogy a cégek 55 százaléka nem tesz semmit az előrelépés, s ezzel együtt az eladási munka hatékonyabbá tétele érdekében. Imponáló luxus ez az általános gazdasági krízis és az egyre nehezülő eladási környezet idején.

A válaszadók 19 százaléka szerint a saját cége prezentációihoz a gyakorlatban közvetlen eladások kapcsolódnak, 47 százalékuk azonban bizonytalan e kérdésben. Ami elgondolkodtató, hogy összesen 26 százaléknál nincs korreláció a prezentációk és az eladások között. A kérdés: ezeknél a cégeknél hogyan dönt a menedzsment? Azt a következtetést vonja-e le, hogy akkor nincs is szükség prezentációs képzésre, vagy ennek pont az ellenkezőjét?

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Új betűtípust kapott az operációs rendszer, aminek a következő verziója már nem édességről kapja a nevét.

Egy cipősdobozba sűrítette az ikonikus pillanatokat a márka új reklámfilmje.

Célzott ajánlók segítik a könnyebb tájékozódást a megújult oldalon.

Az önirónián és mémeken szocializálódott Instagram generációt célozza a meki új kampánya.

A cég végre megerősítette a pletykákat: tényleg lesz külön „hírek” szekció az appban, és azt valódi újságírók töltik majd meg.

hirdetés

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés
hirdetés