A CSR (corporate social responsibility), vagyis a társadalmi felelősségvállalás gondolata a múlt század derekán már működőképes rendszernek számított az Egyesült Államokban, Európában viszont csak a kilencvenes évektől kezdődően vált ismertté. Az elmúlt néhány évben hazánkban is elterjedt a szokás, hogy a gazdasági tevékenységet végző cégek önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat is beiktatnak a mindennapi döntéseikbe. A cégektől ugyanis egyre inkább elvárja a társadalom és a maga piac, ahol működnek - és amelynek sikerüket köszönhetik -, hogy aktívan vállaljanak szerepet a társadalmi és környezeti problémák megoldásában, amely alól a sportszervezetek sem kivételek.

Mert a sport összeköt

Így aztán a sportszervezetek egy része tudatosan törekszik arra, hogy tevékenységeik során pozitív, felelősségteljes képet közvetítsenek környezetüknek: úgy a hithű szurkolóknak, mint az egész társadalomnak. És legyünk őszinték, nincs is nehéz dolguk. A sport inspirál, óriási a motivációs és szemléletformáló ereje, így aztán elképesztő lehetőségek vannak a sport és a CSR párosában. A nevében olyan programok és kampányok indíthatók, melyekkel nemcsak az egészséges, fenntartható életmód gondolatait terjeszthetik a társadalomban, de mindeközben a sportszervezetek a magukról alkotott pozitív képet is formálhatják. A sport, ha jól használják, nagyszerű eszköz lehet a társadalmi és kulturális különbségek áthidalásában, közösségek összekovácsolásában és aktivizálásában.

Sportszervezet, mint társadalmi márka

Szinte minden sportszervezet hosszú távú céljai között kimondatlanul is szerepel, hogy a társadalmi aktivitás által egy jól meghatározható társadalmi márkává válhasson, és az adott kontinens, adott ország közéletének véleményformáló intézménye lehessen. Erre a társadalmi márkára pedig az utóbbi időben egyre kreatívabb megoldásokkal próbálják felhívni a figyelmet. Ahogy a legnagyobb labdarúgó csapatok is ezt teszik általában alapítványi keretek között.

Mert ilyen közös társadalmi felelősségvállalás keretében indított programot például a Real Madrid Alapítvány, amely a világ számos pontján hozott létre szociális és sportközpontokat fiataloknak, de juttatott el segélyszállítmányokat is katasztrófa sújtotta területekre. 2011 óta az alapítvány és a Puskás Akadémia közösen indított Felcsúton sportiskolai programot hátrányos helyzetű, részben roma származású gyerekeknek. A Real Tanoda mára 67 országban van jelen, nehéz sorsú gyermekek sportolását és társadalmi integrációját segíti.

De említhetjük a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány közös programját is, amelyet 2013-ban az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA végrehajtó bizottsága az "Év Legjobb Európai Grassroots Projektjévé" választott. (A grassroots sportszervezetek civil kezdeményezések, a semmiből teremtődnek, önkéntes munkatársakkal, külső támogatókkal működnek, és céljuk a sport népszerűsítése a társadalomban.) Az MLSZ -grassroots program lényege, hogy rendszeresen, minél több alkalommal focizzanak a gyerekek, nemtől, kortól és vallási hovatartozástól függetlenül. Nyugat-európai példák szerint az ilyen grassroots programok vezetnek el oda, hogy egyre több ember szereti meg a sportot és jár el focimeccsekre.

Zöld, rasszizmus ellenes és fair play

Legalábbis ezt lehet összegezni a FIFA weboldalán található CSR tevékenységének programjáról. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség évek óta kiáll a környezetvédelem mellett, a világkupák megrendezésére pályázó országoktól elvárja a zöld energiaforrások használatát, és igyekszik a lelátókon előforduló rasszista viselkedés ellen fellépni. 2005-ös kampányában a „Mondj nemet a rasszizmusra” felirat díszelgett a németországi konföderációs kupán részt vevő csapatok szerelésén, a FIFA elnöke, Sepp Blatter pedig azóta is folyamatosan szigorítja a diszkriminatív viselkedések miatt kiróható büntetések mértékét.

A FIFA weboldalán található egy idézet az elnöktől a "Fair Play" kampányukról, amely értelmében nemcsak a pályán akarnak változást elérni, de a társadalomban is szeretnék elősegíteni a "Fair Play-t". Persze a közvéleményt mostanában inkább az foglalkoztatja, hogyan illik ebbe a szemléletbe az, hogy a szervezet égisze alatt 2022-es világbajnokságra készülő katari stadion építkezésénél embertelen körülmények között dolgoztatnak nepáli vendégmunkásokat, a szervezet mégsem tesz semmit ellene. A FIFA szerint ez az adott ország munkajogi kérdése, amibe nem avatkozhat bele.

A CSR nem egy kampányra szól

A vállalati társadalmi felelősségvállalás azonban nem merül ki a jótékonykodásban, nem egy meghatározott időszakra érvényes külön tevékenység, hanem a szervezet filozófiájának a mindennapi működésben megmutatkozó kommunikációja. Persze ehhez olyan vezetőség kell a szervezet élére, amely mindig és minden helyzetben érzékeny az akut társadalmi és környezeti problémák iránt, aztán az sem baj, ha ennek a szervezetnek az alaptevékenysége jól társítható a társadalmi szerepvállalásával. Egy informatikai cég így taníthatja meg programozni a hátrányos helyzetű fiatalokat, egy sportszervezet pedig focizni a gyermekotthonok lakóit. De ha kell, problémaérzékenységét beveti ott is, ahol a jogszabályok szerint legkevésbé van helye, mégis sokan számítanak rá.

Szponzorált tartalom! A cikk elkészítését a Nemzeti Sport támogatta!