hirdetés
hirdetés
hirdetés

9 nap alatt 4219 másodperc félelem

Minden eddiginél elsöprőbb erejű politikai kampányt folytatott a magyar kormány a hivatalos kampányidőszak előtt. Mennyit hirdettek, mennyiért és mire jó egy ilyen kampány? Publicisztika.

hirdetés

Augusztus 13-án hivatalosan is megkezdődött az október 2-ai népszavazás kampányidőszaka. Az erről szóló hírt szombaton osztotta meg a világgal az állami hírügynökség, az MTI.

Tudom, hogy ez egy olyan játék, ahol ér hazudni, és azt is tudom, hogy az átlagos médiafogyasztó és a médiapiacon otthonosan mozgó sokaság orra is hozzászokott már a büdöshöz, de ettől még fontos rögzíteni, hogy valójában mi történt az elmúlt négy hónapban.

Május 13-án a kormány tájékoztatónak mondott kampányt indított, megjelentek a már jól ismert kék hátterű reklámok, azzal a szöveggel, hogy “Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”. Ez tévében, rádióban, közterületen futott és egy weboldalt is létrehoztak az üzenetekkel.

Július 18-án erősebb fokozatra kapcsoltak, megjelentek a Tudta? kérdéssel indító plakátok és az új tévés és rádiós reklámok is.

Mennyi reklám futott?

A kampány előtti nemkampány időszakában, azaz május 13 és augusztus 13 között a magyar kormány

10481-szer

jelentette meg a népszavazásra buzdító reklámjait a Kantar Media előzetes adatai szerint.

Tévében 6224,
közterületi felületeken 2078,
rádióban 1403,
napilapokban 542,
folyóiratokban pedig 53 megjelenés volt.

Az online médiás megjelenésekről nincs pontos adat.

A 10481 megjelenés elég combos, de nem erősebb, mint amit egy nagy telekommunikációs cég beletölt a médiába. Igaz, ott sokféle ajánlat különböző kreatívokkal fut párhuzamosan.

Aki nézi az olimpiát, biztos a fenti számoknál is durvább szőnyegbombázást érez. Nem véletlenül.

Augusztus 5 és 13 közötti időszakban a Miniszterelnökség ráerősített a MTVA-s felületekre. Ebben a 9 napban az M1-en a népszavazási kampány reklámjai futottak a legtöbbször,

140-szer.

Az M4-en, darabszám tekintetében a második helyre szorultak a kormányzati reklámfilmek,

211-szer

láthattuk őket 9 nap alatt.

De ne aggódjon senki, reklámidő-részesedésben az M4-en is magasan vezet a Miniszterelnökség. 

9 nap alatt 

4219 másodpercnyi

reklámot rendeltek meg.

Ez az összes reklámidő majdnem 20 százaléka.

A győzelem annyira fölényes, hogy a második helyezett OTP 1765 másodperccel kullog csak a kormány mögött. 

Mennyibe került? 

Ezt csak megbecsülni tudjuk. A Kantar Media listaárakon számol, ráadásul a júliusi és augusztusi időszakra a közterületi cégek nem adták le a Miniszterelnökség megjelenéseit, így annyit lehet tudni biztosan, hogy listaáron 3 milliárd 251 millió forintba került a kampány. Ha abból indulunk ki, hogy májusban és júniusban a közterületi költés listaáron 340 millió forint volt, és a július-augusztusi időszakban sem lett kevesebb plakát, abból kijön, hogy listaáron a hivatalos kampányt megelőző időszakban 3 milliárd 591 millió forint pergett le.

Ez nem kevés pénz, nagyjából ennyit költött a Bayer, a Coca-Cola vagy a Vodafone a második negyedévben kampányra listaáron, persze ők nem egy terméket, hanem többfélét hirdetnek.

A listaárból persze nyilván nagy kedvezményeket is kapott a Miniszterelnökség, hogy pontosan mennyit, azt nem tudjuk, de ha minden reklámfelülethez fél áron jutottak hozzá, akkor is nagyjából 1,8 milliárd forintot költöttek.

A hírműsorok reklámmá alakítása

Ha csak ennyiből állna a hivatalos kampányidőszak előtti nemkampány, az is sok lenne, de van durvább. Ez pedig az állami propagandahíradó. Nem újdonság, hogy az MTVA tetszőleges tartalmi felületén bármi megjelenhet, de amit az egyperces híradókban műveltek a foci-EB és az olimpia alatt, olyat a magyar média még nem látott.

A formátumot ugyan az RTL Klub vezette be, amikor a reklámadó bevezetése miatt elkezdtek kormánykritikus híradót csinálni, de az azért mégiscsak kicsit más, amikor egy piaci tévé hírműsora számon kéri a hatalmat, mint amikor az állam médiája agymosásra használja azokat a ritka pillanatokat, amikor az átlagosnál sokszorosan többen kényszerülnek a tévéjük elé.

Szegény magyar sportolók, akik megszakadtak, hogy éremmel jöjjenek haza, valószínűleg nem is gondolják, hogy valójában egyszerű statiszták voltak egy végtelen kormányzati reklámfilmben.

Mire jó ez az egész?

A reklámfelületeken és a propagandahíradókból folyó kampány olyan intenzív, hogy akkor is fájna, ha cuki kisgyerekek simogatnának kölyökkutyákat a fajok közötti harmonikusabb együttélés és a gyengébbek iránt tanúsított együttérzés jegyében.

Ehhez képest itt azt üvöltik az állampolgárok arcába, hogy félj magyar, jön a migráns, jön a terror.

Egy ilyen üzenet azonnali károkat okoz: ha veszély van, félni kell, ha azt is megmondják, hogy kitől kell félni, akkor azt utáni fogjuk. Ha félünk és utálkozunk, akkor konstans rossz kedvünk lesz. Ez csak a rövid távú hatás.

A hosszú távúról majd a szociológusok és a politológusok mesélnek, de abban egészen biztos vagyok, hogy a hatalmi legitimációt kapó gyűlölködés miatt mindenkit jobban és bátrabban gyűlölünk majd, aki valamiért, valaki szerint rászolgál erre.

Egészen elképesztő, hogy keményen lesújt a Gazdasági Versenyhivatal, ha egy mobilszolgáltató 1 százalékkal nagyobb lefedettséget kamuzik a reklámjában, eközben ez a felelőtlen, károkozó üzenet simán hömpölyöghet a média minden csatornájából.

Egy dologra viszont mindenképp jó ez a kampány: a harmadik Orbán-kormány tesztelheti az új médiafegyverzetének az erejét.

A Simicska-vezérelt propagandagépezet és pénzszivattyú felrobbantása után nem ment gyorsan az új médiamasina összerakása. Ebből a kampányból viszont már pontosan látszik, hogy az arzenál nem lesz gyengébb, mint az előző volt. Ráadásul a médiapiac elfoglalásnak még egyáltalán nincs vége.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A médiaértesülések szerint nem politikai indíttatásból.

A vád szerint megvesztegette a román labdarúgó liga elnökét.

Az összes hirdetés 43,7 százalékát tették ki.

Andy Vajna 4 (négy) forintos tőkeemelést hajtott végre, a bank még milliárdokat tett a veszteséges cégbe.

A köztévé a terrort, a TV2 a hagyományos bűncselekményeket, az RTL a politikai bűnözést mutatja sokat.

hirdetés
hirdetés

A verseny célja, hogy megtaláljuk Magyarország legszebben tervezett és kivitelezett termékcsomagolásait. Hosszabbított nevezési határidő: május 26.

A 2016-os Employer Branding Award díjazott kampányainak bemutatása május 23-án

Idén kilencedik alkalommal hirdetjük meg az online videótartalmak versenyét. Nevezési határidő: május 26.

Content+Marketing Award díjátadó és workshop május 31-én.

Gyakorlati képzés a sikeres Google AdWords kampányokhoz. Időpont: június 7.

Mitől érzi magát sikeresnek a munkavállaló? Valóban csak a hr-es felelőssége? Konferencia nem csak HR szakembereknek

Hotel, restaurant&more - Nevezési határidő: június 30. Nevezd be éttermed / szállodád Magyarország egyetlen vendéglátóipari dizájn versenyére!