hirdetés
hirdetés
hirdetés

600 ezer embernek készül a tévé

A valós tévénézőről, és a valóságshow-ról volt szó a valóság téma köré épülő Országos Reklámkonferencia második napjának délelőttjén. Egy asztalnál Csényi Kati, Bacher János és Réz András.  

hirdetés

A magyar tévénéző nem űrlény, egy kutatás ugyanis hasonló eredményeket hozott a tévénézési motivációkat illetően, mint Lengyelországban és Csehországban – mondta el az Országos Reklámkonferencia második napján Bacher János, a Gfk Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az AT Mediával közös felmérésük a tévénézőket három csoportba osztotta: 43 százalék a passzívak aránya, akiknek nincs dolguk, pénzük, vagy lehetőségük kimozdulni, ezért a tévével foglalják el magukat, amit igazán nem is szeretnek. A második csoportba azok tartoznak, akik imádják a tévét és válogatás nélkül mindent megnéznek: ők az összes tévénéző egyharmadát adják. 27 százalék a szelektív nézők köre, akik tudatosan keresnek és néznek meg egy-egy programot.

Réz András – aki magát megmondóembernek (is) nevezte – megjegyezte, hogy a reklámszakma éppen azt a 43 százalékot célozza meg, amelyiknek nincs munkája, így pénze sem, és nem tud a meghirdetett termékért, szolgáltatásért fizetni. A szelektív nézők csoportjával pedig az a baj, hogy viselkedésüket nem tudják követni, mert néha tematikus, néha nagy tévéadót, néha sportot, vagy gyerekcsatornát néznek, amik szinte mérhetetlenek.

Pedig Réz András szerint ez utóbbiak lehetnek a legértékesebbek a piacon, csak épp a reklámvilág nem találja meg hozzájuk az utat. Sőt, nemcsak a szelektíveket nem érik el, hanem őt magát sem: „A legdurvább reklámkerülő én vagyok, mert az én fogyasztási szokásaim senkit nem érdekelnek, vagyis nekem a tévén keresztül semmit nem lehet eladni” – fűzte hozzá Réz András.

Csényi Kati, a Viasat3 programigazgatója azzal a felszólítással kezdte a párbeszédet, hogy „ne démonizáljuk a valóságshow-t, mert az egy zseniális dolog”. A reality a nyolcvanas évek egyik szociálpszichológiai kutatásából nőtte ki magát, amikor 14 embert összeraktak, hogy a társas kapcsolatokra találjanak választ. Mára a valóságshow-k világszerte elterjedtek, de az, hogy az egyes országokban mit csinálnak a műsorokból, a szereplőktől függ, akik a társadalmat tükrözik. „A civil nézőket érdeklik ezek a történetek, mert olyan, mintha önmagukat, vagy a rokonaikat ismernék fel” – magyarázta a reality sikerességét Csényi Kati.

Réz András a Táncdalfesztivál-közvetítésekre emlékezett vissza, amikor a barátja tévéjén nézett műsor alatt egyszerre szisszentek fel, ha valaki a szimfonikus zenekar kíséretében nem énekelt tisztán. Ezzel szemben a mai tehetségkutatókban nem kell énekelni tudni, mert ezek a műsorok nem az énekről, vagy a táncról szólnak, hanem egyfajta valóságshow-ként a drámáról, ami a nézőket megérinti. „Mi történt ezalatt az időszak alatt? Honnan tudjátok, hogy mit kell adni? Nem arról van szó, hogyha az étlapon sokáig ugyanaz a menüsor szerepel, akkor mindig csak azokból tudok választani?” - tette fel a kérdést Réz András.

Csényi Kati még a Táncdalfesztiválnál is régebbi időkre nyúlt vissza: az eredetileg kulturális szolgáltatással induló televízió műsorkínálata akkor változott meg, amikor megérkezett a pénz, és a hirdetők megérezték a fényes jövőjét a fogyasztók tömeges elérésének.

„A tévé üzleti vállalkozás, az a feladata, hogy profitot termeljen, és látszik, hogy milyen tartalmakkal lehet minél nagyobbat meríteni” – mondta a Viasat programigazgatója. Csényi Kati szerint amíg a tévénézésre nem találnak ki más mérési módszert, addig a reklámozóknak a 18-49 számít, és nem a vásárlóerő.

Bacher János adatokat is sorolt: 18 és 49 év között hárommillió ember van Magyarországon, de ugyanebben a korcsoportban fizetőképes AB státuszban csak 600 ezer ember. „Egy tízmilliós országban ennek a 600 ezer embernek csináljuk a kereskedelmi tévéket” – ezt a GfK munkatársa Csényi Katival együtt állította.

A programigazgató azt is hozzátette, hogy a mai valóságshow-dömping egy korlátolt ízlést is jelent, ez a nemzetközi tévés piacokon is látszik: vannak reality évek, kvízes évek, és szerinte nehéz is lenne évről-évre valami új dologgal előállni.

A beszélgetés végén a reklámkerülő Réz András megkérdezte, hogy ma az IPTV-k korában van-e reklámkerülés. Bacher János egy nyugat-európai minta alapján azt mondta, hogy a technikai fejlődés ellenére is csekély a reklámkerülők aránya: az egyik legfejlettebbnek számító Hollandiában csak öt százalék az, aki felveszi a tévéműsorokat és áttekeri a reklámot. Réz András azonban azzal az új generációval érvelt - és vázolta a hirdetők számára gondot okozó jövőt -, aki szélessávú interneten fogyaszt tartalmat, és számára mindegy, hogy egy film a tévében, dvd-n, vagy az interneten látható.

hirdetés
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Érdekes, a költés mégis arányaiban a tv-n óriási nálunk. Értelmetlen pénzkidobás a csatornák kiválasztása is. Rettegnek a ker.tv-k az ip tv-k nézettségi adataitól,
mert kiderül az igazság, mit is néznek az emberek! És hogy a jelenleg hitelesnek mért adatok hazugságok. És ez a hirdetőket sem zavarja, mutatja a korrupt magyar költést.

A felsőoktatásban hallgatók egy ezresért fizethetnek elő a zenék mellett filmeket és sorozatokat is kínáló alkalmazásra.

Ha arra gyanakszol, hogy itt most valami újrahasznosítós dologról lesz szó, akkor jó helyen kapiskálsz.

Egy külön rendezvényszervezési feladatokra kiírt tender további 30 milliárddal dobja meg az éves keretet.

Újabb fejezethez ért a ketchupmárka és az énekes szerelmi története.

Most már az utazni vágyóknak sem kell a Startlapnál messzebb száguldaniuk az információs szupersztrádán.

hirdetés

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés
hirdetés