hirdetés
hirdetés
hirdetés

Van a magyarnál magyarabb termék?

A marketingesek szerint is roszz ötlet különválasztani a 100% magyar és a "sima" magyar termékeket – derült ki az Élelmiszer szaklap által rendezett Magyar Termék Reggelin, amelyen a résztvevők a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával a magyartermék-rendelet tervezetéről vitatkoztak.

hirdetés

A döntéshozók, a szakmai testületek képviselői és az érintett gyártók-kereskedők vettek részt azon a csütörtöki rendezvényen, amelyet a Kreatív társlapja, az Élelmiszer szaklap szervezett abból a célból, hogy a készülő magyartermék-rendeletet minden érintett befolyásolhassa észrevételeivel. Mint az az Élelmiszer Online tudósításából kiderül, a legnagyobb vita a 100% magyar termék címkéről alakult ki, a gyártók és a feldolgozók ugyanis úgy látják, ennek a kitételnek ma csak elenyésző számú termék felel meg, vagy még annyi sem. Beszámoló a Magyar Termék Reggeliről.

Egyelőre az importált termék is lehet magyar

A rendezvényen Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára elmondta: egyelőre  a rendeletnek többféle változata van, és még nem tudják, melyiket teszik le a miniszter asztalára. Kiemelte, hogy jelenleg uniós szinten a Közösségi Vámkódex szabályozza azt, mire lehet kitenni a nemzeti termék feliratot, ez azonban eléggé szabadon kezeli a fogalmat, így az uniós szabály alapján például az Iránból importált, de Magyarországon csomagolt pisztácia már magyarnak minősül.  Ezt a lehetőséget kivédve kívánta a szaktárca az itthon megtermelt, magyar munkaerővel, itthon feldolgozott és csomagolt élelmiszereket pozitívan diszkriminálni a magyar termék jelöléssel.

Magyar Termék Reggeli
Magyar Termék Reggeli

A rendelettervezet két kategóriát nevesít: a 100% magyar terméket és a magyar terméket. Az államtitkár elmondta, hogy a rendelet tervezetének módosítására 23 szervezettől és két magánszemélytől több mint száz javaslat érkezett, amelyek közül a legtöbb ezt a két kitételt érinti. Problematikus  ugyanis a feldolgozott termékek esetében, hogy hány százalékban kerüljön a magyar termékbe illetve a 100% magyar termékbe külföldi alapanyag. A tervezet jelenleg úgy rendelkezik, hogy a 100% magyar jelölést csak azon termékek viselhetik, amelyekben a külföldi adalékanyagok mennyisége öt százalék alatt van. A beérkezett módosító javaslatok ezt a limitet tíz százalékra javasolják emelni.

„Megértem ezt is, mert az Univer, aki az Erős Pista előállításához sót is használ, vagy az édességgyártók, akiknek a kakaó a fő alapanyaguk, az öt százalékos limit alapján nem írhatják rá a termékükre, hogy 100% magyar. Megpróbáljuk megnézni, meddig lehet a határokat tágítani, de azután a miniszter dönt” – mondta az államtitkár, és hozzátette: „A vágyam az, amit Ausztria elért, hogy nálunk is nyolcvan százalékban magyar termékek legyenek a polcokon.” 

Védjegykavalkád helyett két címke

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője kihangsúlyozta, hogy a magyar termék illetve a 100% magyar termék megjelölés önkéntes, nem kötelező feltüntetni. Azért hoztak létre két kategóriát, hogy élesen külön lehessen választani a csak magyar alapanyagokból készülő termékeket a többitől. „Miért ne lehetne magyar terméknek minősíteni a hatvan százalékban magyar barackból, de negyven százalékban import cukorból készülő lekvárt? Viszont azt a terméket, amely a minimális külföldi hozzávalókat kivéve csak magyar alapanyagból származik, az igenis viselhesse a 100% magyar jelölést” – mondta, és hozzátette: elsődleges céljuk ezzel az, hogy a magyar feldolgozókat és gyártókat is ösztönözzék a magyar alapanyagok felhasználására, és ezzel is segítsék az agráriumot és a magyar termelőket. A legfőbb cél azonban az, hogy a ma dúló védjegy- és logókavalkádot végre megszüntessék, mert ez sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek, sem a fogyasztóknak nem jó.

Kardeván Endre államtitkár
Kardeván Endre államtitkár

Az élelmiszer-előállítókat képviselő Fazekas Endre, a Sió-Eckes ügyvezető igazgatója, és Marosfi Györgyné, az Univer értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a 100% magyar termék kitétel nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A 95 százalékos magyar származású alapanyag arány ugyanis túl magas, hiszen  például cukorból a magyar agrárium nem tudja teljes mértékben ellátni a magyar élelmiszeripart, így az importra szorul. „Hiába is szeretné az élelmiszeripar száz százalékig magyar alapanyagból legyártani a termékeit, ha 105 ezer tonnás a magyar cukortermés, az igény viszont 300 ezer tonna” – fejtette ki Fazekas Endre.

A fogyasztók így is megzavarodnának

Mivel ezek miatt a 100% magyar termék kitételnek csak igen kevés termék felelne meg, ezért a gyártók és feldolgozók szerint elég volna a magyar termék megnevezést használni, és az alapanyag döntő hányadának magyar eredetére koncentrálni a kiegészítő hozzávalók százalékos arányain töprengés helyett. Azért is tartják ezt követhetőbbnek, mert a fogyasztók sem tudják majd a két jelölést megkülönböztetni. Ezzel az eseményen résztvevő kereskedők és marketingszakemberek is egyetértettek.

A fogyasztók szemszögéből többen is felvetették, hogy a kétféle jelölés megkülönböztetése nagyon erős kommunikációt igényel, hiszen, bár a magyar vásárlók bizonyos kategóriákban hajlandók többet fizetni a magyar termékekért, azonban a polc előtt állva nincs sem idejük, sem kedvük azt mérlegelni, mi hány százalékig magyar, nekik egyértelműen, és egy jelölést kellene nyújtani. Emellett az előírt hathónapos átállási időt is kevesellték a gyártók, akik azt is szeretnék, ha a rendelet a jelenlegi, már meglévő védjegyek és tanúsítványok sorsát is rendezné.

A gyártók azzal kapcsolatban is kifejezték félelmüket, hogy a 100% magyar és a „sima” magyar termék megjelölés egyfajta minőségi különbségtételt is jelent majd a fogyasztó szemében, miközben ezek a jelölések csak az alapanyagok származási helyét kívánják egyértelműsíteni.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Valótlan tényeket állítottak a termékről. A cég „visszaeső jogsértő" a hatóság szerint.

A Trónok harca előzménysorozat pedig 2022-ben érkezik. Összeszedtük a legfontosabb infókat az HBO amerikai sajtónapjáról.

Rendezők, producerek, operatőrök, vágók, hangmérnökök, fesztiválszervezők és filmforgalmazók is ott vannak már a tagok között.

Az RTL Klub is kapott egy 200 ezer forintos bírságot az NMHH Médiatanácsától.

Merülés a Duna Arénában, kajakozás a nulla fokos Dunán - így készültek az Exatlon teaser videói. 

Gyakorlatorientált tréning az INTREN szakmai támogatásával a Google Ads kampány létrehozásának és optimalizálásának technikájáról és trükkjeiről, egészen a kezdő lépésektől. január 28., 08.30 - 14.00

15 küldőpiac 15 percben. A Pont Itt és a Turizmus Online szakmai rendezvénye Dátum: január 31.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

2019 legdíjazottabb ügynökségeinek és megbízóinak estéje. A 2019-es Kreatív-MAKSZ M+Lista és a Kreatív PR Toplista helyezettjeinek díjazása. Időpont: 2020. február 11.

A HRKOMM Award 2019 nyertes pályázatainak bemutatása február 13-án.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: február 21.

HR workshop az FMCG és a kereskedelem-piac szereplői számára A workshop célja: HR-finomhangolás az élelmiszer kiskereskedelmi szektort és az élelmiszergyártó cégeket terhelő munkaerőhiány-állapotok közepette, a hatékonyság növelése, a versenyképesség megtartása érdekében.

Gyógyszerkommunikációs konferencia március 12-én!

Az Instagram üzleti használata elméletben és gyakorlatban március 4-én!

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Gyere, ünnepelj velünk a Best.net díjátadóján!

Február 18-án ismét megrendezzük a Kreatív szaklap PR-workshopját, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a 2019-es év kiemelkedő PR-kampányaival.

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók

hirdetés
hirdetés