Még a szabályokat írják, de az 5G már kopogtat az ajtón

Elsőre csak egy számnak tűnhet, de nagy változások előtt állunk az ötödik generációs vagy 5G-s mobilhálózatok megjelenése kapcsán: teljes iparágak fognak átalakulni az autózástól kezdve a pénzügyi szolgáltatásokon át a szemétszállításig.

hirdetés

A Pjongcsangban megrendezett téli olimpia a nagyközönség számára bizonyára a kiemelkedő magyar sportsiker miatt lesz emlékezetes, a technológiai szektor iránt érdeklődők azonban egy újabb izgalmas korszak hajnalára is felfigyelhettek: a Korea Telecom (KT) élesben is ízelítőt adott a közönségnek az új, ötödik generációs, vagy ismertebb nevén 5G-s telekommunikációs hálózatokban rejlő lehetőségekből.

A KT a sportrendezvényt „az első 5G-s olimpiaként” hirdette. Az ehhez kapcsolódó bemutatók között egyebek mellett a versenyek valós idejű közvetítése is szerepelt 360 fokos kamerákkal, megszakítások nélkül. Ehhez az Intel szerint a ma már létező 4G-nél négyszer nagyobb sávszélesség kellett. A Reuters azonban arról számolt be, hogy a technológia egyelőre nem nyűgözte le a közönséget.

A távközlési technológiák generációit 1979-től, az analóg 1G megjelenésétől tartjuk számon. Az első digitális generáció a 2G volt, ez már támogatta a később SMS-ként elhíresült szövegátvitelt is. A 3G jóval nagyobb sávszélességet hozott, segítette az okostelefonok korszakának berobbanását, a 4G pedig tovább bővítette a lehetőségeket a még több okoseszköz, a HD televíziózás vagy a cloud computing révén.

„Az 5G nem csupán egy újabb lépcsőfok a 4G után még nagyobb sávszélességgel és újdonságokkal. Nagyobb ugrás lesz, mert az 5G technológia tudja majd biztosítani azt, hogy az évek óta várt, korábban még machine-to-machine-nek (M2M), ma már inkább Internet of Things-nek (IoT) hívott trend valóban napi valósággá váljon” – mondta a Kreatívnak Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója. (Sere korábban az Invitelnél, majd az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Piacelemzési Főosztályának vezetőjeként szerzett tapasztalatot a szektorban.)

Sere Péter
Sere Péter

„Eddig voltak technológiai problémák, amik e trend kibontakozását megakadályozták, például a késleltetés vagy a sávszélesség. Az 5G a mobilkommunikációs evolúció fókuszát az emberekről átviszi a cégek és gépek világára. Ehhez majd új bázisállomások kellenek, új aktív eszközök, tehát erős beruházási igény jelenik meg, de ezt egy telített lakossági piacon nem nagyon lehetne üzletileg indokolni. Ezért a szolgáltatóknak új bevételi forrásokat kell találniuk” – fejtette ki a szakember, aki szerint ezzel együtt az 5G kitörési pont lesz a mostanság stagnáló bevételű telkóipar számára.

Az 5G áldásai azonban elsősorban nem náluk, hanem az azt igénybe vevő vállalatoknál jelentkeznek majd. Sere szerint azt, hogy ők innováljanak, a hazai gazdasági környezet is támogatja. „Nincs munkaerő, globalizálódnak a piacok, ugyanakkor van pénz beruházásra, mert olcsó a hitelfelvétel, könnyű a tőkebevonás. A cégeknek is komoly tartalékaik vannak. Az viszont, hogy ez az egész mennyi idő alatt indul be, nagyon izgalmas kérdés lesz.”

Az Ericsson számítása szerint míg a telekommunikáció globális szinten 2016 és 2026 között évente 1,5 százalékos növekedést ér majd el, az infokommunikációs szektor (ICT) a különböző iparágak digitalizálása révén évente átlagosan 13,3 százalékkal szárnyal majd. A legnagyobb növekedést az energetika (20%), a gyártás (19%), valamint a közbiztonság és az egészségügy (13-13%) terén várhatják, de a következő évtizedben egyre nagyobb befolyásuk lesz a média, a közösségi közlekedés, az autóipar és a pénzügyi szolgáltatások terén is.

Optimalizálni a kukásautókat

„A digitalizációtól többek között azt várjuk, hogy az üzleti folyamatokat hatékonyabbá, ezáltal olcsóbbá teszi. Ki lehet váltani munkaerőt és egyéb erőforrásokat, így a megtakarításokat beruházásokra lehet fordítani. Emellett most még nem ismert új szolgáltatások is meg tudnak jelenni” – mondja Sere Péter. „Nem feltétlenül az ügyfél élménye lesz a digitalizáció folytán egészen más, hanem a mögötte lévő értékteremtési folyamat lesz hatékonyabb és olcsóbb.”

A nyolcadik Global Mobile Broadband Forum alkalmával, 2017 novemberében a Huawei 24 különböző felhasználási területet jelölt ki, ahol az 5G várhatóan számottevő változásokat okoz. Ezek élén szerepel a felhőalapú virtuális valóság (valós idejű játék és modellezés), az autóipar (autonóm közlekedés, hálózatba kötött autók), az okos gyártósorok, az energetika, a vezetéknélküli orvosi diagnosztika, a szórakoztatóipar (8K-s videó, panorámás közvetítések), a közbiztonság (megfigyelés drónokkal), a mesterséges intelligenciával működő személyi asszisztensek és az okos városok.

Arra számítanak, hogy 2025-re 60,3 millió autó rendelkezik majd 5G-s eléréssel, a távoli vizsgálatok lehetőségét is ígérő okos orvoslás átlépi a 230 milliárd dolláros szintet, és 2020-ra már 350 millió háztartás engedheti meg magának a szélessávú és vezetéknélküli, úgynevezett wireless-to-the-x szolgáltatásokat. A szenzorok révén hatékonyabbá válik a forgalomfigyelés, és a városi infrastruktúrák üzemeltetői optimalizálhatják a szemétszállítást, a parkolók kihasználtságát vagy a közvilágítást. Pontosabban és gyorsabban lehet majd ellenőrizni a villamoshálózatok teljesítményét, felhőalapon, vezetékek nélkül, távolról is irányíthatóvá válnak a robotizált gyártósorok.

Szeong-Mok Oh, a koreai KT Corporation hálózati munkacsoportjának igazgatója a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) portáljának így összegzett: „Azzal a feladattal kell szembenéznünk, hogy a negyedik ipari forradalom révén hatalmas adatmennyiség jön létre számos eszköz által, és hálózati környezetre van szükségünk, hogy ezt kezelni tudjuk. Az 5G egy új telekommunikációs technológia, ami ultragyors, a késleltetése viszont ultraalacsony, és a negyedik ipari forradalom során létrejövő szolgáltatások központi eleme lesz. Integrálódni fog az IoT-val, a big datával, a felhőalapú megoldásokkal és a mesterséges intelligenciával, új üzleti modelleket kialakítva.”

Sere Péter azonban figyelmeztet: „Ezek még csak ígéretek, a napi gyakorlatban jól működő IoT-s megoldásokat még mindig csak prezentációkban és pilotokban látunk. A cégek még nem vesznek ilyeneket tömegével, és az 5G sem működik még. A szabályozó hatóságoknál és állami szereplőknél viszont ez a téma mindenhol a feladatlisták élén szerepel.”

Mikor lesz itt valami?

A KT szerint az 5G-s hálózat üzleti felhasználása 2020 helyett már jövőre megkezdődhet, előtte azonban még számos teendő van, kormányzati és vállalati oldalon egyaránt. A magyar iparági szereplők a 2019-es évre remélik, hogy kiírják az állami frekvenciapályázatokat. Sere szerint a technológiák hazai elterjedését nagyban befolyásolja majd, hogy ez mennyibe fog kerülni, és a folyamat milyen gyorsan zajlik majd le.

„Az is kérdés, hogy a Digitális Jólét Programon keresztül mennyire lesznek célzott EU-s források az üzleti 5G-s modellek támogatásához. A program dokumentumain keresztül lehet a legjobban követni azt, hogy miket gondol fontosnak a kormányzat. Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy az 5G-s szolgáltatások világviszonylatban Magyarországon is elsőként jelenjenek meg, és ne csak követő jelleggel. A programban az is szerepel, hogy minden egyes ágazathoz digitalizációs stratégiát érdemes készíteni, ami segít a cégeknek, hogy milyen irányban gondolkodjanak.”

A KPMG-nél azt tapasztalják, hogy Magyarországon is érdeklődnek a cégek a digitalizáció iránt, de Sere Péter úgy vélte, „a legtöbben nem nagyon tudják, merre kellene elindulni”. Első lépésként a szervezeti felépítésüket próbálják átalakítani – erről előző lapszámunkban írtunk bővebben –, és közben készülhetnek a kisebb, diszruptív innovációkat hozó startup-cégekkel, valamint a technológia révén hazánkban is megjelenő, nemzetközi szereplőkkel élesedő versenyre. Példaként a hagyományos televíziózás és az over-the-top platformok, például a Netflix csatáját, a reklámtorta átalakulását (a Google és a Facebook előretörése), vagy a globális kereskedelmi vállalatok (Amazon, Alibaba) térnyerését említette. A kisebb vagy újabban létrehozott cégek szerinte előnyben is vannak a már meglévő iparági szereplőkhöz képest, mert a működésüket új piaci modellekre alapozhatják, és nem már bejáratott folyamatokat kell átalakítaniuk az új helyzetre reagálva.

 

A rovat támogatója a KPMG.

A cikk először a Kreatív áprilisi nyomtatott lapszámában jelent meg, amelynek tartalmáról és elérhetőségéről erre olvashatsz bővebben.

Adorján Viktor
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Belicza Bea két hete kapott agyvérzést Nagy-Britanniában.

A hazánkban forgatott The Alienist egy, a Géniusz: Picasso két jelölést gyűjtött be. De egy magyar operatőr is örülhetett a jelöltek bejelntésénél.

Az Avon és a Marie Claire pályázatot hirdet. A fődíj háromszor egymillió forint.

Csak itt cuki figurák begyűjtése helyett zombiagyat kell loccsantani.

Az IPRA Golden World Awards nevű versenyét is szokás a pr Oscarjának nevezni. Az LG-nek készített kampánnyal nyertek.

Az Élelmiszer az FMCG szektor meghatározó szaklapja új versenyt indít. A verseny célja, hogy megtaláljuk a hazai piac legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeit. Nevezési határidő: augusztus 31.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a Pr Toplistán! Nevezési határidő: augusztus 31.

A Kreatív szaklap ismét meghirdette a business to business kommunikációs versenyt, melyre az elmúlt év legjobb B2B kommunikációs megoldásaival jelentkezhetnek ügynökségek, a megbízói oldal képviselői, szolgáltatók és médiumok. Nevezési határidő:09.07.

Részletes program hamarosan! SAVE THE DATE: 2018. november 15.