Egy dolog zöldnek látszani, de úgy is kell működni

Világszerte egyre jobban aggódnak a vállalatvezetők a klímaváltozás kockázatai
miatt, és hosszabb távon az ügyfeleik is nyomást gyakorolhatnak a cégekre, hogy környezettudatosan működjenek.  Itthon is fokozódik az érdeklődés, de a vállalati és a fogyasztói oldalon is bőven akad még tennivaló.

Vállalatvezetői szinten is felbukkant a klímaváltozás kockázata a KPMG nemrég megjelent, Agileorirrelevant című, globális vezérigazgatói körképe szerint (a kiadványt mi is szemléztük). Míg a cégvezetők 2018-ban csak a negyedik legnagyobb fenyegetésként értékelték az ökológiai folyamatokat, a növekedésre nézve az idén már ezt tartják a legkomolyabb veszélynek.

Ez egybevág az OECD 2019 júniusában megtartott, vállalati felelősségvállalásról szóló konferenciájára kiadott tanulmányával, amelynek vezetői összefoglalója a „világgazdaságra nézve az egyik legnagyobb kihívásként” jellemzi a klímaváltozást, és az Eurostatra hivatkozva rögzíti, hogy 2007-ben az Európai Unió 27 országában a háztartások a végső energiafelhasználás 24,6 százalékért feleltek. „Úgy tűnik, van lehetőség a felhasználói szerepvállalás fejlesztésében a klímaváltozás elleni harcban az életmódváltozás és a vásárlói preferenciák terén” – vélték a szerzők.

Noha a tanulmány megjegyzi, hogy egy brit civil szervezet, a Climate Group 1000 fős felmérése szerint az Angliában megkérdezettek 65 százaléka és az USA-ban válaszolók 66 százaléka nem tudott olyan céget megnevezni, ami szerintük élen járó a klímaváltozás elleni harcban, a Carbon Disclosure Project nevű csoport összeállított egy 150 tételből álló listát, amelynek tagjai nagy erőfeszítéseket tesznek a klímavédelem érdekében, ez azonban csak a 2 százaléka az általuk rangsorolt 6800 vállalatnak. A kiemelkedő cégek között szerepel az Apple, a Firmenich, a Johnson & Johnson, a L'Oréal, a Mitsubishi Electric, a Nestlé és az Unilever.

Magyarországon a 2015–2017 közötti időszak alapján 2018-ban másodszor készült el a Tudatos vásárló piaci jelentés, amely szerint dinamikusan nő a fenntartható fogyasztásra szánt összeg, 2016–2017 között például 11 százalékos emelkedést regisztráltak, elsősorban a biopiacok és az energiatakarékos háztartási eszközök révén, a középmezőnyt az értékalapú bankolás, az alternatív meghajtású autók, a biciklik, a háztartási napelemek, a javítószolgáltatások és a bioélelmiszerek jelentik, a legkisebb szegmensek között az ökoturizmus, az etikus befektetés, a szabadtartásos baromfi és tojás, a méltányos kereskedelem és a közösségi mezőgazdaság szerepel.

Hogyan működik, és mire költ

Ha a fogyasztói oldal kapcsán felmerül a környezetvédelemproblémája a közbeszédben, a diskurzus sokszor
megragad a nejlonzacskók, szívószálak vagy a húsfogyasztás dilemmái szintjén, a környezettudatos vállalati működés viszont ennél összetettebb probléma, mutatott rá Pászka Petra, a MagNet Közösségi Bank marketingvezetője a Kreatívnak. A pénzintézet példáján bemutatta, hogy bár fontos, hogy egy cég az autóflotta helyett biciklizésre ösztönözze a vezetőit és zöld felületeket létesítsen az irodaházakban, a környezettudatos üzem kevésbé ismert oldala az, hogy a vállalat a fő tevékenysége révén hozzájárul-e a környezet megóvásához.

„Most fogunk elültetni 40 ezer fát. 40 ezer ügyfelünk van, és kitaláltuk, hogy minden ügyfelünknek szeretnénk egyet, így Budapest környékén két új erdőt fogunk létrehozni. Ez azonban csak mellékzönge, egy bank maradjon a saját kaptafájánál, és arra adjon pénzt, amire érdemes” – összegzett, megjegyezve, hogy „a világ hitelekből épül”, ezért kulcsfelelőssége van egy banknak abban, hogy mit finanszíroz.

„Az úgynevezett értékalapú bankok – amelyekből 54 van világszerte – azt mondják, hogy a legfontosabb, hogy
az emberek tudatában legyenek annak, hogy mi történik a pénzükkel, sőt, befolyást tudjanak gyakorolni arra, hogy a bankjuk mit hitelez. A valódi társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság ott jelenik meg, amikor például a MagNet Bank napelemparkot, elektromos mobilitást, alternatív iskolákat, biogazdaságokat finanszíroz. Olyan hitelcélok realizálódnak, amelyekkel egyrészt mi is egyetértünk, másrészt az ügyfeleink is, akik ránk bízzák a pénzüket.”

A MagNet minden évben egyenként megírja ügyfeleinek, hogy ki mennyivel járult hozzá a bank nyereségéhez, és ennek 10 százalékát mindenki olyan célra fordíthatja, ami szívügye. Így kerül a bank profitjának 10 százaléka társadalmi szervezetekhez úgy, hogy semmilyen menedzserpreferencia nem érvényesül a szétosztás folyamán.

Ez a szemlélet eltér a vállalatok társadalmi felelősségvállalás-programjainak többségétől, mert itt a fő profil és a támogatott ügyek nem különülnek el egymástól. „A legtöbb cég általában végez valamilyen tevékenységet, és ettől elkülönítve van egy CSR-büdzséje, de ez nincs pariban azzal, amit a vállalat nap mint nap végez” – mondta a marketingvezető.

KPMG-komment: A klímaváltozás vált a legnagyobb üzleti kockázattá

Kovács Csaba (KPMG)
Kovács Csaba (KPMG)

„Aligha kérdéses, hogy a katasztrófa elkerülésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azon belül is elsősorban a megújuló vagy karbonsemleges energiaforrások használatának bővítése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése segíthet” – mondta a klímakockázattal kapcsolatban
Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere. Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része a tipikus telepítési és felhasználási szcenáriók mellett nem versenyképes.

Mégis létezik, és gyorsan erősödik a vállalkozásokon egy klímatudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb, olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt
környezettudatos eljárásokkal valósítják meg. „Ahol a keresleti oldal tudatossága sem kényszeríti klímatudatos megoldásra a cégeket, ott felértékelődik az állam és a szabályozás szerepe” – tette hozzá Kovács Csaba.

Van még lemaradás, de hosszabb távon jó az irány

Pászka Petra elmondta, a MagNetnél örülnének, ha más cégek is alkalmaznák az általuk követett értékalapú szemléletet, mert úgy véli, az nekik és a szélesebb értelemben vett társadalomnak is jót tenne. Szerinte hidakat kell építeni az emberek között, hogy ők is segíteni tudjanak egymásnak, főleg, mert „Magyarországon hiányzik egy alapvető tudás arról, hogy mi az, amit másokért megtehetünk különösebb erőfeszítés nélkül.”

„Én abban bízom, hogy a fogyasztók lesznek, akik kikényszerítik majd azt a fajta felelősebb működést, ami korunkban elvárható. Abban nem vagyok derűlátó, hogy a hétköznapi fogyasztók rövid távon mennyire tudnak majd különbséget tenni hiteles, fenntartható működés és a greenwashing (zöldnek mondott, de valójában nem
az – a szerk.) között. Szerintem erre előbb-utóbb meg fog érni a társadalom, de rövid távon biztosan lesznek olyan nyertesei is ennek az ügynek, akik óriási nagy büdzsével tudják megtámogatni azt a fajta zöldkommunikációt, ami mögött nincs tartalom. Hosszabb távon azonban azt gondolom, hogy általános nívóemelkedés jöhet.”

A vásárlói nyomásgyakorlás fontosságára hívta fel a figyelmet Pej Zsófia, az Energiaklub projektvezetője is. Kérdésünkre elmondta, különböző magyarországi és Európa-szintű felmérések szerint a magyar társadalom 80-90 százalékában a 2010-es évekre már tudatosult, hogy létezik a klímaváltozás problémája, azzal viszont foglalkozni kell még, hogy az emberek azt is felismerjék, hogy egyéni szinten is szükséges a cselekvés, például a légi és az autós közlekedés, a fast fashion irányzat vagy a húsfogyasztás mérséklése terén. Ennek elősegítése érdekében egy kampányt is terveznek, amelyben bemutatnák a fiatalok körében kedvelt termékek hatásait az éghajlatváltozásra.

„Elsősorban a fogyasztási és közlekedési szokások megváltoztatásával lenne mindenkinek nagyon sok dolga.
Nem aszketizmusra van szükség, hanem a sok kicsi sokra megy elvre – mondta a Kreatívnak. – Belőlünk élnek
a vállalatok, ha valami iránt csökken az igény, akkor reagálni fognak, a fogyasztók kezében erős hatalom
van, csak élni kellene vele.”

Az Adat és üzlet rovat támogatója a KPMG.

Adorján Viktor
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A Rakéta a Player Tech rovatából nőtte ki magát.

Új, karácsonyi tematikájú reklámfilmet készített a Springer&Jacoby a Provident Relax kölcsönéhez.

A Pernod Ricard zászlóshajó-termékének kommunikációs platformját a Greenroom adaptálja a magyar piacra.

A Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikának gyűjtenek életmentő berendezésre.

Egy cseh online szupermarket nemzetközi terjeszkedésének első állomása lesz.

Tapasztalatok, gyakorlati tanácsok – átállási workshop

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Nap című konferenciát. A nap, amikor az employer branding szakma találkozik.

Workshop az online véleményvezérek megítéléséről és az influencer marketing várható hazai trendjeiről egy exkluzív kutatás tükrében. Dátum: december 04.

Megújult kategóriarendszerrel tér vissza a Kreatív korábban DMBP néven futó, digitális eszközöket és megoldásokat díjazó versenye. Nevezési határidő: 2019.11.29.

Egész napos konferencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások, az ezeket értékesítő pénzintézetek marketingjéről és kommunikációjáról. Dátum: 2019.12.04.

A Prizma Kreatív PR Díj idei dajátadója - gyere, ünnepelj velünk!