Csak szóba kell hozni, a blokklánc máris segít spórolni

Sokan összemossák a bitcoint és az abból kinőtt blokkláncokat, holott a technológia nem csak a pénzügyi szektort alakítja át. Egyelőre kiforratlan, de a működési elve már nem veszik a jövőbe, hanem napjainkban is jelen van, és már akkor is javíthatja a hatékonyságot, ha csak beszélnek róla.  

A tavalyi év végén ugrásszerű növekedést mért a keresések terén a Google Trends a „bitcoin” és kisebb mértékben a „blockchain” kulcsszavakra világszerte, így Magyarországon is. A nagyközönséget elsősorban a kriptovaluta árfolyamának ingadozása tarthatta lázban, az üzleti világban viszont a pénzügyi szektor mellett további iparágak kezdtek érdeklődni a blokkláncokban rejlő lehetőségek iránt.

Erre utal, hogy a Gartner piackutató szerint a weboldalukon már 2017 januárja óta a „blockchain” a legnépszerűbb keresési kulcsszó, és a becsléseik alapján azt várják, hogy 2026-ra 360 milliárd dolláros értéknövekedést hoz a technológia, 2030-ra pedig már 3100 milliárdos nagyságrendet jósolnak. A blokkláncok várható hatása akkora, hogy 2018-ban a blockchain kulcsszót tartalmazó címmel ellátott projektek 85 százalékánál akkor is lehet majd értéknövekedésre számítani, ha az adott esetben a technológiát nem is használják.

Fotó: Anawat Sudchanham / 123rf.com
Fotó: Anawat Sudchanham / 123rf.com

Ahogy a keresési trendekből is látható, legtöbben a legismertebb kriptovaluta, a bitcoin révén hallottak a blokk-lánc technológiáról, és gyakran egymással azonosítják a kettőt. A pénzügyek viszont csupán egy részét képezik azoknak a tranzakcióknak, amiket blokklánc technológiával a korábbiaktól eltérő szemléletmóddal is kezelhetünk. A blokklánc lényege, hogy egy elosztott adatbázist használva a folyamatok során az adatokat nem lemásoljuk, hanem blokkokban megosztjuk őket a láncban.

„A bitcoin egy kriptovaluta, ezzel alakult ki a blokkláncok alapja, de maga a blokklánc a technológia általánosításával keletkezett” – mondta Poldermann Béla, az SAP tanácsadója az SAP Now konferencián tartott előadásában. „Tipikus alkalmazási területe a blokkláncoknak, amikor sok résztvevős üzleti folyamatokról beszélünk olyan felek között, ahol alapvetően kicsi vagy nulla a bizalom.”

Vitalik Buterin, az Ethereum nevű, a bitcoinhoz hasonlóan szintén blokklánc-alapú kriptovaluta feltalálója is hasonló véleményen van: „A blokklánc megoldja a manipuláció problémáját. Amikor nyugaton erről beszélek, az emberek megbíznak a Google-ben, a Facebookban vagy a bankokban. A világ többi részén, például Afrikában, Indiában, Kelet-Európában vagy Oroszországban azonban nem bíznak ennyire a szervezetekben és cégekben. A blokkláncban rejlő lehetőségek azokban az országokban a legnagyobbak, ahol még nem érték el ezt a szintet.”

A pénzügyi tranzakcióknál maradva a napjainkban megszokott helyzetet illusztrálja, hogy már két fél között is bankok közvetítésével valósulnak meg utalások, blokklánc esetében viszont a közvetítő felek kihagyhatók a folyamatból azáltal, hogy az adatok elosztott tárolása révén az adott hálózat összes résztvevője tudomást szerez a tranzakcióról, és konszenzus alakul ki köztük. Egy lánc legfőbb tulajdonságai között szerepel, hogy elosztott, közös adatbázisok működnek, sok csomópont vesz részt benne, lehet nyílt és zártláncú, valamint mindig hitelesített tranzakciók történnek. Don és Alex Tapscott a 2016-os Blockchain Revolution című könyvükben deklarálták, hogy „a blokklánc gazdasági tranzakciók csalhatatlan digitális közvetítője, nem csupán pénzügyi, hanem lényegében minden, értékkel bíró tranzakció rögzítésére programozható.”

A technológia révén lehetőség nyílik okosszerződések működtetésére is. Ebben az esetben a lánc nemcsak digitális adatot tárol, hanem üzleti logikát is, így a csomópontok önállóan is végrehajthatnak tranzakciókat. Ezek jellemzően egyszerű esetek, például automatizált kifizetések, ha bizonyos feltételek előzetesen teljesülnek.

Mindenhol felmerülhet

A pénzügyek már ebben a cikkben is többször szóba kerültek, de a blokklánc lényegében mindenhol hasznosítható, ahol az üzleti folyamatok részeként komoly dokumentációs terhek is megjelennek. A Gartner szerint évente 4 billió dollárt tesz ki a globális szállítmányozási piac, ennek 80 százaléka tengeren történik, és a költségek ötödét is kiteheti az adminisztráció és a nyomkövetés. Az idei év elején egy logisztikai szolgáltató és egy technológiai vállalat blokklánc alapú digitális platform fejlesztésébe kezdett, amely révén a világban elszórt partnerek megosztott nyilvántartást vezetnek majd a tranzakcióikról.

Poldermann Béla az SAP rendszerének segítségével egy elosztott kilométeróra-állapotmérésre alkalmas demót mutatott be. A példában egy fiktív autógyártó termékének kilométeróra-állását lehetett követni. Új tranzakciót (az óraállás módosítását) csak a gyártó kezdeményezhetett, olvasási jogot viszont elméletben bárki (például a használtautó-kereskedő is) kaphat, így az autók előtörténete a jelenleginél átláthatóbbá válhatna.

A felhasználási lehetőségek már számos területen napjainkban is jelen vannak. A legkézenfekvőbb eset a fájlkezelés, de a megosztáson alapuló szolgáltatások is valóban közösségivé válhatnak a közvetítő platformok (például az Uber) kikerülésével. Az OpenBazaar már meg is csinálta a peer-to-peer eBay-t, ahol az üzletfelek közvetítési díj nélkül érintkezhetnek egymással.

Vállalati környezetben érdekes kezdeményezés a demokratikus döntéshozatalt, például a részvényesek állásfoglalásait támogató Boardroom applikáció, ami a projektmenedzsmentet és a megosztott digitális infrastruktúra kezelését is lehetővé teszi, beleértve például okosszerződések rendszerét és azok szabályait.

A bonyolult és sokszereplős (blokk)láncra klasszikus példák az ellátási láncok, e téren működik a brit Provenance, ami azt ígéri, átláthatóvá teszi a beszállítók, kereskedők és a vásárlók részére is a termékek történetét. Egy általuk idézett kutatás szerint a brit Y generációs vásárlók 72 százaléka hajlamosabb szociális és környezetvédelmi ügyek iránt elkötelezett cégektől vásárolni. Ennek jegyében egy hathónapos pilotot is végeztek indonéz tonhalászok bevonásával, hogy igazolhatóvá váljon a kitermelés szabályos volta, megszűnjön a dokumentációk duplikálódása, nyomon követhetők legyenek a szállítmányok, a vásárló pedig megbizonyosodhasson, hogy szabályszerűen előkészített terméket fogyaszt.

A meglévő esettanulmányok száma már most is szinte határtalan, az IBM a közegészségügy, a hulladékgazdálkodás, a vámkezelés vagy a luxusékszerek (gyémántok) követése terén is említ példákat. A blokkláncok az állami- és versenyszférában is egyaránt megjelentek, vállalatok és magánszemélyek között is, és az ígéretek mellett rengeteg kérdést is felvetettek az adózás, joggyakorlás, irányítás vagy éppen az informatikai biztonság terén.

Átláthatóbb, hitelesebb, olcsóbb

„A megosztott főkönyvi technológiák pénzügyi területen túl a logisztikai, kereskedelmi, élelmiszeripari területen is jelentős változást okoznak amiatt, hogy a mostani megoldásoknál jóval átláthatóbbak, hitelesebbek és olcsóbbak. Ugyanakkor ma még érthető a szkepticizmus, hiszen sok a megoldandó feladat” – magyarázza Székely András, a KPMG pénzügyi szolgáltatásokért felelős tanácsadója.

Székely András
Székely András

„Egy önmagát kezelő okosszerződés elterjedéséig technológiában és szabályozásban is komoly akadályokat kell leküzdeni, de közben a biztosítási piacon vagy a banki ügyfél-azonosításban már több sikeres blockchain alapú megoldást látunk. A KPMG Lighthouse tudásközpontban már több mint 200 szoftverfejlesztő és adattudós dolgozik blockchain alapú megoldások fejlesztésén és bevezetésén. Ez azonban csak a kezdet, a 30 Voices on 2030 – The Future of Financial Services című kiadványunkban, amelyben a jövőt alakító vezetők véleményét összegezzük, már határozottan az szerepel, hogy az egész világ működését biztosan meghatározza majd a blockchain” – mondja a KMPG szakértője.

A rovat támogatója a KPMG.

Adorján Viktor
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A Shasn még csak a Kickstarter-kampányánál tart, de máris kapott egy elég látványos videót.

A legjobb reklám kategória öt jelöltje között a Netflix fekete színészekre fókuszáló hirdetése is ott szerepel.

Úgyhogy Magyarországon is ők vásárolhatják a médiát a Barbie babáknak.

A kormánytanácsadó az Alkotmánybírósággal akarta kimondatni, hogy nem lehet, de nem adtak neki igazat.

André Aciman sikerkönyve folytatását mutatja be Budapesten

A Pont Itt gasztro/szállás/utazás szaklap idén is meghirdeti a hazai Horeca-szakma körében legrangosabb, leglátványosabb design versenyét, a ma már igazi nemzetközi brandnek számító Gastro&Hotel Design Award-ot. Nyári ráadás! Végleges nevezési határidő: július 31.

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus