A robot nem lesz agysebész, de a sakkversenyt már megnyeri

Miként befolyásolja a munkaerőpiacot a digitalizáció, és egyáltalán kell-e mindent digitalizálni? A technológiák megismerése és alkalmazása mellett a tanulás is meghatározza majd a vállalatok és a munkaerőpiac helyzetét.

Egy erősen technológiaorientált előadás helyett a digitalizáció emberi tényezőiről szólt a siófoki SAP NOW konferencia keynote-ja, amelyet Fauszt Gábor, az IDC magyarországi ügyvezetője és Mester Sándor, a Computerworld lapigazgatója tartott. A kettősség a továbbiakban is megmaradt, a trendek és a jövőkép felvázolása mellett a közönség a digitalizáció térhódítása melletti érveket és fenntartásokat is hallhatta.

Az előadás elején Fauszt Gábor úgy vélte, a digitalizáció két irányt vehet: segítheti a munkánkat, hiszen a robotika vagy a mesterséges intelligencia elvégezhet olyan feladatokat, amik nekünk kellemetlenek, és lehetővé teheti a kreatív energiák szárnyalását. Az árnyoldalak közé sorolta ugyanakkor azt, hogy napjainkban felnő egy generáció, ami belecsöppen ebbe a korba, és nem nyilvánvaló, hogy ez egyértelműen kedvező számukra. „A természet, az evolúció nem arra kódolt minket, hogy [a gyerek] egy 5 és fél collos kijelzőt bámuljon a játszótéren, hanem fára másszon, leessen, fusson, focizzon” – vélte.

Ez egyéni szinten akár magánügy is lehetne, az új generáció szokásainak változása, ennek tömeges megjelenése azonban már a munkaerőpiacon is érezhető lesz. Fauszt rámutatott, hogy a mi generációnk feladata meghatározni, hogy a fiatalokból milyen munkaerő lesz. Úgy tartotta, manapság a digitalizáció megítélése a szkanderre hasonlít: „Jó lenne mindent digitalizálni, de sokan nem hisznek ebben, és az emberi oldalt szeretnék megtartani.”

A felemás megítélést Mester Sándor illusztrálta fia korábbi holland barátnője példájával, aki adattudósként dolgozott egy amszterdami kórházban, ahol végstádiumos rákos betegek esetében vizsgálták, hogy egy adott kemoterápiás kezelés milyen hatással lesz a tumorra. A hölgy elmondta, hogy az orvosok fele segítségként tekint a munkájára, a másik felük pedig azt az álláspontot képviseli, hogy neki ne mondja meg egy gép, mit kell tennie.

Mester Sándor később egy videós interjúrészletet is levetített, amelyben Dr. Csókay András idegsebész arról beszélt, hogy a mai orvosok közül sokan „elfelejtették már a boncteremben való járkálást”, rámutatva a gyakorlás fontosságára. „Most is vannak sebészrobotok, de például az agysebészetben nem váltak be, mert a robot képtelen érezni adott esetben egy mikroér nyúlékonyságát vagy az agy plaszticitását.” Úgy tartotta, hogy a sakkrobotok is mindig veszítenek a világ legjobb emberi sakkozóival szemben, de Mester Sándor rámutatott, hogy ez manapság már nincs így, és a doktor érdemei elismerése mellett azt a következtetést vonta le, hogy „egy buborékot képez az ember, és elméletet gyárt arra, hogy az ő munkája nem fog soha elveszni.”

Mi kellene ma Európában?

A munkaerőpiac mezejére visszatérve Fauszt Gábor bemutatta, hogy Európában nagyon nagy hiánycikk az egészségügyi készségek ismerete, nagy kereslet van az adattudósok, a pénzügyi szektor szakértői és a telekommunikáció területén jártas szakemberekre. A legfőbb gond az, hogy gyakran olyan szakértelemre van szükség, ami 10-15 évvel ezelőtt még nem létezett, és az egyetemek hiába próbálnak reagálni, legalább öt év kell ahhoz, hogy az újonnan képzettek kikerüljenek az oktatásból.

„Fontos feladat, hogy a cégek átképezzék a munkatársaikat, mert kívülről nem lehet elég gyorsan pótolni a tudást – mutatott rá. – 2020-ban a munkaerő közel fele Európában Y generációs lesz, Ázsiában pedig hetven százaléka. A Z generáció is elkezd belépni a munkaerőpiacra teljesen más kultúrával. Ezek a fiatalok iPhone-nal a kezükben nőttek fel. Ezeket az eszközöket a munkáltatóknak be kell építeniük, hogy a dolgozók érdeklődését fenntartsák. Átalakul a munkatér is, nem a fizikai térbe korlátozódik, hanem globálissá válik.”

Az IDC felmérése szerint a 2020-as években a humán munkaerő egyre inkább együtt fog dolgozni a mesterséges intelligenciákkal. Már kisebb munkacsoportokban is lesz egy robotkolléga, ami segíteni fogja a munkát azáltal, hogy feladatokat lehet adni neki, a folyamat pedig már el is kezdődött. Az egészségügyben és a kutatásban ott a mesterséges intelligencia, és a jövőben olyan mennyiségű adat és információ képződik majd, hogy azt képtelenség lesz hagyományos módszerekkel feldolgozni. A robotizáció terén eddig az autóipar járt élen, ott meg sem lepődünk az automatizált gyártósorokon, de ez teljes mértékben még ott sem működik, a General Motors nyolcvanas évekbeli próbálkozása után nemrég a Tesla sem tudta létrehozni a teljesen önműködő autógyárat.

„A pénzügyi szektorban a bankok ezzel már Magyarországon is foglalkoznak. Különböző szoftvereket rá lehet húzni banki rendszerek tetejére, amik előállítanak banki konstrukciókat, és kiváltják a banki alkalmazottak jelentős részét. Vannak humán problémák, nem szívesen bocsátanak el embert, mert nem tudják, hogy mikor kell visszavenni, és nincs honnan.”

Az európai helyzetet nehezíti, hogy nemcsak a szakemberekből, hanem az őket kiképző oktatókból is hiány van, miközben a Távol-Keleten, elsősorban Kínában már most is jelentős a mesterséges intelligencia-szakértők száma. „Mi úgy véljük, hogy ez a forradalom a kínai Szilícium-völgyből fog kiindulni. A Tencent vagy az Alibaba már használják ezeket a technológiákat” – tette hozzá Fauszt.

Pozitív hozzáállás kell

Videóüzenetet küldött Thomas Saueressig, az SAP globális informatikai vezetője (CIO) is. Kijelentette, szerinte még az informatikai vezetők is küszködnek a mai kihívásokkal, elsősorban a felhőbe költözést emelte ki. Szerinte az IT szerepe drasztikusan változik, és ez a szakterületen dolgozók számára lehetőséget teremt a fejlődésre. „A technológia változását és fejlődését nem lehet megállítani. Ezt pozitív hozzáállással kell kezelni. A kíváncsiságunk kísér minket a jövőbe” – szögezte le.

Összegzésként Fauszt Gábor elmondta, globális szintű, technológiai központú átalakulás van folyamatban, ami teljes mértékben megváltoztatja az üzletmenetet, átalakítja a társadalmat, és lesznek, akik félni fognak ettől. Rámutatott, hogy a vállalatok életciklusa lerövidül, megjelennek a digitális bennszülött cégek, amik hagyományosnak vélt iparágakat, például a (fapados) légitársaságok működését is átalakítják, újszerű ügyfélélményt biztosítva. Arra buzdította a vállalatokat, hogy digitális platformokat hozzanak létre, amik elősegíthetik a többletbevételek becsatornázását.

A CIO.com éves kutatása alapján Mester Sándor hozzátette, vállalati környezetben a belső és külső kommunikáció a legfontosabb, és kiemelte a stratégiai gondolkodás jelentőségét. „Tőkebefektetőkkel és kezdeti stádiumban lévő startupokkal kell találkozni, mert egyre kevesebb idő kell ahhoz, hogy az ötletek kibontakozzanak – egy vállalat felülhet egy jó ötletre, és alkalmazhatja. Ha valaki igazán jó vezető akar lenni, akkor a digitális változás meghajtóerejének kell lennie.”

Fokozatos helyett ugrásszerű előrelépés várható

Kardos Zoltán

A nagy mennyiségű adat elemzésére épülő mesterséges intelligencia és a robottechnológia olyan iparágakban és olyan módon is releváns lehet, ahogy ma még nem is képzeljük. Akkor is, ha egyelőre a digitális transzformáció élenjárói, a média, az IT, a telekommunikáció és a gyógyszeripar példái vannak főleg szem előtt” – mondja Kardos Zoltán, a KPMG IT tanácsadója. „Mi azonban azt tapasztaljuk, hogy a most még lemaradó iparágak vállalkozásainál nem fokozatos, hanem ugrásszerű előrelépésre számíthatunk, így nem feltétlenül a most közismert példákat kell keresni. Kicsit ahhoz hasonlít a helyzet, ahogyan a magyar bankrendszer teljesen kihagyta a csekket, és azonnal a bankkártyára váltott, vagy ahogy Kelet-Európában a tárcsázós internetet átugorva egyből a szélessávú net terjedt el. Ugyanígy kimaradhatnak a jelenleg elterjedt adatalapú megoldások, és közvetlenül a komplexebb big data modellek bevezetése jöhet logisztikai vállalatoknál, a pénzügyi szolgáltatóknál, bankoknál, biztosítóknál, valamint a turizmusban és vendéglátóiparban is.”

A vállalkozás üzleti sikerében így felértékelődik a CIO, vagyis az informatikai vezető szerepe. Az IT nem költségközpont, hanem egyre inkább stratégiai partnere az üzleti vezetőknek, megmutatva az elérhető legújabb technológiákat, együtt gondolkodva velük azok innovatív üzleti felhasználásán. Sok nagyköltségvetésű vállalatnál viszont a CIO megmarad infrastruktúra fókusszal, és külön CDO, vagyis Chief Digital Officer felelős az innovatív technológiák gyors és hatékony bevezetéséért. Nincs egy mindenkire érvényes sikerrecept, de a 84 országból 4000 CIO-t és technológiai vezetőt megszólaltató Harvey Nash KPMG CIO Survey elemzéséből részletesen kirajzolódik, hogyan gondolkodnak ezekről a lehetőségekről és kihívásokról ma a világ vezető vállalatai.

További részletek ide kattintva érhetők el.

Kardos Zoltán, a KPMG IT-tanácsadója

A rovatot a KPMG támogatja.

Adorján Viktor
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A felsőoktatásban hallgatók egy ezresért fizethetnek elő a zenék mellett filmeket és sorozatokat is kínáló alkalmazásra.

Ha arra gyanakszol, hogy itt most valami újrahasznosítós dologról lesz szó, akkor jó helyen kapiskálsz.

Egy külön rendezvényszervezési feladatokra kiírt tender további 30 milliárddal dobja meg az éves keretet.

Újabb fejezethez ért a ketchupmárka és az énekes szerelmi története.

Most már az utazni vágyóknak sem kell a Startlapnál messzebb száguldaniuk az információs szupersztrádán.

Mentes-M Díj újra! Megújult és új kategóriákkal idén is keressük a legkiemelkedőbb minőségű mentes termékeket hazánkban! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Keressük Magyarország legszebb, legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásait! Nevezési határidő: 2019.08.30.

Találkozunk szeptemberben! Gyertek el, egyszerre két szakmai konferenciát is adunk a Nagy Kreatív Márkanap két hajóján. Egy egész nap az A38-on együtt! 2019.09.04.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Nevezési határidő: október 4.

Az eladásösztönző marketing titkai: élmény, adat, taktika. Hogyan ötvözzük az adatokat az élményekkel? Influencerek és eladásösztönzés tartalommarketinggel – jó és rossz példákon keresztül. Tudatos fogyasztó vs. Promo érzékenység – minden kiderül a proMO2019 workshopon! (x)

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.